A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója és a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa.
Az amerikaiak dróntámadásban iktatták ki a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb személyiségét, az iráni Kasszem Szulejmáni tábornokot, aki Irán közel-keleti befolyásának az egyik jelképe volt. Miért most gyilkolták őt meg? Lesz-e ebből háború? Elmagyarázzuk.
Trump és Pence, de még Putyin és Aszad is több kurd életét mentette meg, mint bármelyik európai állam – nyilván nekik sem ez volt a céljuk, de mivel legalább csináltak valamit ahelyett, hogy csak filozofálgattak volna, sikerült eredményeket elérniük, még ha ezt érdekalapon is tették.
Adhatunk ki nyilatkozatokat, és elítélhetjük Törökországot, de ez nem változtat semmin. Rozsava bukását, ha megtörténik, nemcsak Trump és Erdoğan okozták, hanem a szíriai kurd vezetők rossz döntései és az európai államok tehetetlensége is.
Északkelet-Szíriában egy ideje de facto autonómiaként működik Rozsava, ahol a kurdok olyan balos és progresszív dolgokkal kísérleteznek, mint a közvetlen demokrácia, a nemi egyenlőség, vagy a gazdasági kommunák. A nyugati sajtó meglehetősen elfogult Rozsava irányába, pedig a kísérletnek vannak bőven hátulütői is. Körülnéztünk a helyszínen, és elmondjuk, mit láttunk.
Ha folyamatosan háborúban lennénk, akkor nem akarnánk kilépni egy védelmi szövetségből, pedig akkor sokkal jogosabb lenne a kérdés, hogy miért is vagyunk a tagjai. Válasz Pétervári Zsoltnak.
A populizmus a nyugati politikai rendszerek demokratikus immunrendszerének reakciója. Lehet nem szeretni a köhögést, de nem a köhögés fog megölni, hanem a tüdőbaj.
Az Iszlám Állam vezetőinek stratégiájában a terület elvesztése nem a vég, de még csak nem is feltétlenül a vég kezdete: lehet, hogy csak a kezdeti időszak vége. Még azt sem tudjuk pontosan, mennyi emberük maradt Irakban és Szíriában, a polgárháború okai pedig továbbra is megoldatlanok, így hiába jelenti be Trump az ISIS legyőzését, nem lehet felhőtlenül örülni.
Ahogy a szíriai polgárháború a végéhez közeledik, úgy egyre több hangot hallunk Európában és Magyarországon is arról, hogy a Bassár al-Aszad szíriai elnököt ideje visszaengedni a nemzetközi közösségbe. Ez idővel lehet, hogy elkerülhetetlenné válik, de ezt a folyamatot nem szabad megkönnyítenünk, felgyorsítanunk, és nem szabad ennek együtt járnia a szíriai rezsim tetteinek elfelejtésével vagy relativizálásával.
Bár Erdoğan a parlamenti- és az elnökválasztást is behúzta Törökországban, azért a léc egy kicsit megremegett. Pártjának csak az MHP-val együtt van meg a többsége a parlamentben, ahová az eddiginél jóval több párt jutott be, és a kurdoktól sem sikerült megszabadulnia. A gazdasági válságot és a külpolitikai helyzetet pedig nem oldja meg a választási győzelem.
Ennek a cikknek a tartalma kiskorúakra káros lehet, csak akkor olvass tovább, ha elmúltál 18 éves.
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.