Július elején Donald Tusk, a veterán jobbközép-liberális politikus átvette pártja vezetését és ezzel bekövetkezett régóta latolgatott visszatérése. A Polgári Platform (PO) kongresszusán elmondott beszéde alapján azonban nem biztos, hogy van igazi elképzelése arról milyen alternatívát állítana szembe a kormányzó konzervatív PiS-szel. A politikus a polarizáció felpörgetésében és az ellenzéki szavazók felrázásban bízik. Ez részben be is vált, mivel július óta újra a PO a legnépszerűbb ellenzéki párt. Viszont valószínűbb, hogy a visszatérés kevésbé csodafegyver, mint inkább a status quo bebetonozása az ellenzéki térfélen.

A lengyel kormány egy hét alatt háromszor is fordult 180 fokot a vétót illetően, a legújabb hírek szerint ők is rámondják az áment az uniós büdzsére. Miért mondott mást a kormány egyik tagja, mint a másik? Miközben hetek óta gyengül a PiS, koalíciós belviszály és Kaczyński utódlása sejlik fel a háttérben.

A lengyel kormánykoalíció az elmúlt egy hétben leginkább Schrödinger macskájára hasonlított: napok óta nem tudni, hogy akkor most van-e vagy sem. Ahhoz, hogy egyértelmű legyen, hogy van, az kellett, hogy az eddig a háttérből irányító Jarosław Kaczyński elvállalja a miniszterelnök-helyettesi pozíciót. Elmondjuk, miért.

Úgy néz ki, a vártakkal ellentétben mégsem fog felbomlani a lengyel kormánykoalíció. Már csak azért sem, mert a szakítás mindkét fél bukását hozná. Viszont arról még nem sokat lehet tudni, hogy pontosan miben állapodott meg a PiS és a Szolidáris Lengyelország vezetője. Hiába szívügye Jarosław Kaczyński PiS-elnöknek az állatvédelem, a mostani balhé inkább szól a hatalmi harcról és hogy ki fogja megörökölni a jobboldal vezetését.

Nálunk Budapest közigazgatásilag eleve nem része Pest megyének, de nincs ez mindenhol így. Lengyelországban Varsó a környező Mazóvia vajdaság része, az Orbán-barát PiS-kormány viszont most leválasztaná a fővárost a régióról. Azt mondják, csak az EU-s pénzek miatt, de könnyen lehet, hogy igazából a vajdasági parlament vezetését akarja megszerezni a PiS a riválisaitól.

Rafał Trzaskowski kizárólag saját karizmájának köszönhette a szoros eredményt, nem pedig az ellenzék stratégiájának. A regnáló elnök, Andrzej Duda viszont annak a narratívának hála nyert, amit a PiS 2015 után kialakított a gondoskodó államról és a méltóság visszaszerzéséről. Az azonban kérdéses, hogy egy ennyire megosztó választás után képes lesz-e és akar-e minden lengyel elnökeként működni.

Durván megmutatkozott a lengyel elnökválasztáson, mennyire kettészakadt Lengyelország: a nagyon késői, pontosított exit poll a regnáló PiS-es elnök, Andrzej Duda 51 százalékos győzelmét mutatja, kihívója, Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester 49 százalékot kapott eszerint. Íme a részletek!

A koronavírus sok mindent megkavart a lengyel elnökválasztás kapcsán, ám meglepetéseredmény így sem született az első fordulóban, megmaradt a konzervatív Jog és Igazságosság és a liberális Polgári Platform dominanciája. A polarizációnak mint mindig, most is vannak kihívói, de ezek megint nem tudtak átütő sikert elérni. A választási előrejelzések szerint a szélsőjobboldali jelölt szavazói fontos szerepet játszhatnak majd a második fordulóban, és nem biztos, hogy a regnáló Andrzej Duda javára.

Mitrovits Miklós legújabb könyvében a lengyel-magyar ellenzéki kapcsolatok történetét írta meg. Interjúk, állambiztonsági iratok és a korabeli szamizdatirodalom segítségével tárta fel, hogyan működtek együtt, hogyan inspirálták egymást a két ország ellenzékijei és hogyan élt tovább a lengyel-magyar barátság a keleti blokk szűk levegőjében.

Harmincmillió lengyelt levélben szavaztatnának le a lengyel elnökválasztáson a járvány tetőzésekor. Az ötlet nem mindenkinek tetszik: sokan csalástól tartanak, a postások sztrájkkal fenyegetnek. De a kormányzó PiS jelöltjének, a regnáló Andrzej Dudának most a legnagyobb az esélye, ráadásul ellenfelei a járvány miatt kampányolni se tudnak.