A most háborús agressziónak kitett Ukrajna is egy olyan posztszovjet állam, mely Oroszországhoz viszonyítva közelebb, de még így is nagyon távol áll a Nyugat értékrendje szerint szerveződő országoktól és politikai elitje tett is olyan lépést, mely automatikusan szankciót vonhatna maga után. DE, most Ukrajna egy megszállás alatt álló országgá lett, egy újdespota zsarnok karmai közé szorult, és jelenleg ahhoz hogy a Szovjetuniót minden áron restaurálni akaró, a függetlenségüket visszanyerő közép-kelet európai államokat befolyási övezetébe akarja tagozni akaró Putyint meghátrálásra kényszerítsék egységesen kell kiállni Moszkva ellenében.

Kiemelten fontos lenne a tananyag elsajátításához a tanárok személyes mentorálása és segítsége. Az, amit előttünk minden évfolyam megkapott, és remélhetőleg az utánunk következők is megkapnak majd.

A koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések azt mutatják: az állam gyereknek nézi a polgárokat, akitől a hatalmát kapta, és még az állítólag liberális ellenzék is fullba nyomja a paternalizmust.

A miniszter éppen ellenkezőjét propagálta annak, amit mondjuk Budaházy Eddától és egyéb ultrakonzervatív beállítottságú hölgyektől elvárnánk.

Nem éppen a nyitott és demokratikus párbeszédre való igényt jelzi, ha a pártja nevében ezt hirdető politikus parlamenti kérdése nyomán a lakásából elhurcolnak valakit a véleménye miatt.

Az elmúlt tíz év bebizonyította, hogy a széttagolt pluralizmus alkalmatlan arra, hogy hatásosan képviseljen valós társadalmi érdekeket. A sok kisebb-közepes pártnak ugyanis nincs külön-külön akkora támogatottságga, hogy egy-egy társadalmi csoport ügyeit érdemben felkarolja.

A kétpártrendszerben épp azért nem lehet kizárólagos hatalomra szert tenni, mert a kormányváltásnak sokkal nagyobb esélye van, mint a többpártrendszerben.

Azon állam alapítását ünnepeljük, mely a társadalom 90 százalékát egy hatalmi elit uralma alá helyezte, vagy azét, amely mindenkit egyenjogú polgárnak tekintett? Ünnepeljük inkább az áprilisi törvényeket!

A libertarianizmus legalapvetőbb célja, hogy az egyéni akarat szabadsága hatékonyan érvényesülhessen. Ehhez pedig igenis hozzásegítene a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése.

Az Isztambuli Egyezmény nemi alapon tesz különbséget férfi és nő között. Egy szabad társadalomban a pozitív diszkrimináció is elfogadhatatlan kellene, hogy legyen.