Lacikám, beszoptad, a Marson sajnos nincs graffiti

2021.05.18. 07:10

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? És hogy jön a képbe Andrássy Gyula gróf, meg a magyar tájak élővilága? A Helyzet legújabb epizódjában a budapesti graffitiszubkultúra egyik első alkotójával, Nikon One-nal beszélgettünk. Podcast!

Nikon One, vagyis Brunszkó László megkerülhetetlen arca a hazai graffitis szubkultúrának, aki a magyar firkászmozgalom egyik legelső képviselőjeként színesítette a külvárosi falakat és vasútvonalakat. Idővel azonban már a budapesti művészek, jól ismert budapesti arcok, később pedig a laikus érdeklődők számára is ismerőssé vált a neve.

 

A vonatok és tűzfalak helyett ma már ugyanis főként hollywoodi filmekben szórja a festéket, saját kiállításai vannak, grafikusi munkáit pedig a legnagyobb világmárkák keresik.

 

„A graffiti valójában egy önző műfaj” – állítja Nikon, akire már a műfaj aranykorában is amolyan sztárként tekintettek a fiatal graffitisek. Brunszkó több mint 20 évnyi festéket fújt már fel a falakra, ám a legtöbb writerrel ellentétben nem kopott ki a vizuális művészetek világából. Olyannyira nem, hogy grafikusként, illusztrátorként és produkciós dizájnerként az egyik legfoglalkoztatottabb urbanista művésszé vált, akinek munkáival például a Blade Runner Ryan Gosling főszereplésével készült folytatásában, a Blade Runner 2049-ben is lehetett találkozni.

 

NIKONONE GRAFFITIJE A BLADE RUNNER 2049-BEN. FORRÁS: BLADE RUNNER

 

Sikerei kapcsán úgy fogalmaz, hogy „szerencsére időben megtanultam másoktól, hogy a jó munkához milyen alázattal kell hozzáállni”, s bár a graffitis szubkultúrát maga mögött hagyta, máig lojális a gyökereihez.

 

Az egykori graffitis a podcastban elmondja: „nekem mai szemmel már nem tetszik, hogy a régi, szép épületeink össze vannak firkálva”,

 

ugyanakkor hozzáteszi, hogy „ez az én személyes véleményem, amit nem hangoztatok, mert nem leszek a saját kulturális közegem árulója”.

 

A rongálás ugyanis mindenképp benne van a graffitiben, hiszen ez a szubkultúra az illegalitásból táplálkozik, ám szerinte fontos tudnia a writereknek, hogy hová helyezik el szignóika – hiszen az igazán nagyszabású alkotások többnyire vonatsínek mellett vannak, valamint a külvárosi falakon, így tulajdonképpen senkinek nem áll érdekében régi épületeket vagy templomokat festeni.

 

NIKONE GRAFFITI A MISFITS ZENEKAR LOGÓJÁNAK STÍLUSÁBAN. FOTÓ: NIKONONE

 

Furcsa kettőségnek tűnhet, de

 

szerinte egyenesen következik a városi létből, hogy idővel óriási természetjáróvá vált, ahogy ezt tették a gyerekkori haverjai is.

 

Nikon azonban olyan szenvedélyes természetjáró lett, hogy egy komplett grafikai sorozatot szentelt Magyarország tájainak, illetve az ott élő őshonos állatokról, amely itthon az egyik legismertebb művévé vált. De kiállítása nyílt a Hadikban, ahol nagy példaképei és az általa imádott 20. század eleji kalandorok világáról készített műveket, így például gróf Andrássy Gyuláról vagy Vámbéry Árminról az írásaik alapján. Illusztrációi azonban nem csak itthon, hanem világszinten is óriási népszerűségnek örvendenek az interneten, amelyek közül az „utcai szamurájos” az internet talán legismertebb illusztrációi között van.

 

A HÍRES UTCAI SZAMURÁJOS GRAFIKA. GRAFIKA: NIKONONE 

 

De, hogy mit gondol Banksy-ről? Hogyan néz ki szerinte egy élhető Budapest, milyenek a belvárosi tűzfalfestmények, és miért nem kérték fel végül Ridley Scott Magyarországon forgatott filmjébe dolgozni? Kiderül a Helyzetből.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence/ Azonnali

 

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.