Sör, virsli, miccs: így lett május 1. munkástüntetésből hedonista tavaszünnep

Május 1-ről a magyar emberek nagy részének a sör meg a virsli, Romániában sokaknak a miccs és az újgazdagok Fekete-tengerhez való levonulása jut eszébe. A nyolcórás munkanapot követelő chicagoi munkások szétvert tüntetéséből a 20. század második felére diktátorok dicsőítésének a napja lett. De mi lehet május 1. üzenete ma a magyar munkások számára, és mit tud ezzel kezdeni a hazai ellenzék? Tóth Csaba Tiborral és Antal Róbert-Istvánnal, az Azonnali történész-újságíróival jártunk utána. Podcast!

1886. május 1-én a Chicagoban 11 munkást megöltek egy tüntetés során, ahol amerikai dolgozók nyolcórás munkanapot követeltek. Innen indult május elsejének, a munka ünnepének a története, ami Magyarországra 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején tört be. Az összeomlóban lévő kommün díszletei között, az első világháború évei után sokezer felszabadult külvárosi munkás özönlött Budapest belvárosába, hogy a háború vége óta először szabadon ünnepeljenek.

Az Azonnali podcastjának, a Helyzetnek május 1-i különkiadásában a szerkesztőség két történészével, Antal Róbert-Istvánnal és Tóth Csaba Tiborral azt járjuk körbe, hogyan ünnepelte Magyarország és Románia május 1-ét a huszadik század során.

de beszélünk arról is, hogyan üresedett ki a munkások ünnepének tartalma teljesen a 20. századi totalitariánus diktatúrákban.

A podcastban szóbakerül az önkizsákmányolás sajátosan magyar és közép-európai hagyománya is, valamint az, hogy miért volt hagyományosan erősebb a 20. századi munkásmozgalom Erdélyben, mint Románia többi részén. De tud-e valamit mondani a magyar ellenzék május 1-jén azon kívül, hogy „több pénzt”?

Hol jobb munkavállalónak lenni, Romániában vagy Magyarországon? A Helyzetből kiderül!

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali