+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Galavits Patrik
2020. augusztus 28. péntek, 17:47
Az úgynevezett sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. A sokoldalú tudóssal azonban messze nem csak a világűr rejtelmeiről lehet beszélgetni: a big data mellett a rákkutatásban és a mesterséges intelligenciával kapcsolatban is fontos eredményei és gondolatai vannak. Az eheti Helyzet vendége Alex Szalay.
 „Körülbelül hétszer annyi tömeg van az univerzumban, mint amennyi világít. Ami ezen kívül van, az a sötét anyag”

 

– így írta le a Helyzetben Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem asztrofizikusa a sötét anyagot, amelynek kutatásáért a professzor a Viktor Ambartsumian-díjat is elnyerte.

 

Persze a sötét anyagról bővülő tudásunk legfeljebb a fizikatankönyvekben lehet majd egy-egy új fejezet érdekes adaléka, a hétköznapjainkat ez majd aligha befolyásolja.

 

Szalay azonban távol van attól, hogy elefántcsonttoronyban ülő tudósnak lehessen nevezni:

 

a segítségével laikusok működtek közre meglepő hatékonysággal a galaxisok osztályozásában,

 

mi több, a Jim Gray és Szalay által elindított Sloan Digital Sky Survey égboltfelismerési program érdeme az is, hogy ma már akár holland iskolai tanárok is tehetnek a Földtől többmillió fényévnyire lévő objektumokkal kapcsolatos felfedezéseket.

 

Emellett az asztrofizikus felismerte a big datában rejlő lehetőségeket is. A Sloannal kapcsolatban megjegyezte: a big datának hála, korábban hosszú hónapokat igénybe vevő tevékenységek percekre rövidültek, mert ma már elég az érdeklődőknek leülni a számítógépük elé, néhány adatot megadni, és hamar eldönthetik, hogy érdemes-e tovább kutakodniuk, mert a hipotézisüket gyorsan megerősíti vagy megcáfolja a rendelkezésre álló adatmennyiség.

 

„Vannak a big datának árnyoldalai is” – ismerte el ugyanakkor Szalay, aki látja, hogy a társadalom és a politika nem feltétlenül tudja vagy akarja nemes célokra használni a kezébe kerülő, big datával járó hatalmat, és ezt „ijesztőnek” tartja.

 

Ijesztő lehet az is, hogy egy 2016-ban róla írt cikkben azt mondta a 444-nek, hogy

 

35 év múlva már lesz az emberi értelemhez mérhető mesterséges intelligencia.

 

Bár szerinte ez a folyamat némiképp megakadt az elmúlt években, ugyanis a jelenlegi MI-ket gyakran könnyű összezavarni (egy arcfelismerő mesterséges intelligenciának ma még nagy kihívást jelent például, ha valaki olyan pólót vesz fel, amelyen arcok vannak), de a tudós tartja állítását: harminc évnél sokkal tovább már nem kell várnunk arra, hogy hozzánk hasonló értelmi képességekkel rendelkező gépek is legyenek a világon.

 

Szalay sokoldalúságát bizonyítja, hogy a fentiek mellett a rák- és agykutatásban is jelentős projektbe kezdett.

 

A podcastban beszél arról is,

 

hogyan segítette őt Brian May, a Queen asztrofizikus gitárosa, és hogy mit gondol zenészként híressé vált kollégájának tudományos munkájáról.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

/attachment/0037/36026_copy_3_helyzet_apple.jpg

Iratkozz fel podcastcsatornánkra!

Az Azonnali közéleti podcastja. Riportok, interjúk hazai és nemzetközi témákban.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás