Az úgynevezett sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. A sokoldalú tudóssal azonban messze nem csak a világűr rejtelmeiről lehet beszélgetni: a big data mellett a rákkutatásban és a mesterséges intelligenciával kapcsolatban is fontos eredményei és gondolatai vannak. Az eheti Helyzet vendége Alex Szalay.
– így írta le a Helyzetben Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem asztrofizikusa a sötét anyagot, amelynek kutatásáért a professzor a Viktor Ambartsumian-díjat is elnyerte.
Persze a sötét anyagról bővülő tudásunk legfeljebb a fizikatankönyvekben lehet majd egy-egy új fejezet érdekes adaléka, a hétköznapjainkat ez majd aligha befolyásolja.
Szalay azonban távol van attól, hogy elefántcsonttoronyban ülő tudósnak lehessen nevezni:
mi több, a Jim Gray és Szalay által elindított Sloan Digital Sky Survey égboltfelismerési program érdeme az is, hogy ma már akár holland iskolai tanárok is tehetnek a Földtől többmillió fényévnyire lévő objektumokkal kapcsolatos felfedezéseket.
Emellett az asztrofizikus felismerte a big datában rejlő lehetőségeket is. A Sloannal kapcsolatban megjegyezte: a big datának hála, korábban hosszú hónapokat igénybe vevő tevékenységek percekre rövidültek, mert ma már elég az érdeklődőknek leülni a számítógépük elé, néhány adatot megadni, és hamar eldönthetik, hogy érdemes-e tovább kutakodniuk, mert a hipotézisüket gyorsan megerősíti vagy megcáfolja a rendelkezésre álló adatmennyiség.
„Vannak a big datának árnyoldalai is” – ismerte el ugyanakkor Szalay, aki látja, hogy a társadalom és a politika nem feltétlenül tudja vagy akarja nemes célokra használni a kezébe kerülő, big datával járó hatalmat, és ezt „ijesztőnek” tartja.
Ijesztő lehet az is, hogy egy 2016-ban róla írt cikkben azt mondta a 444-nek, hogy
Bár szerinte ez a folyamat némiképp megakadt az elmúlt években, ugyanis a jelenlegi MI-ket gyakran könnyű összezavarni (egy arcfelismerő mesterséges intelligenciának ma még nagy kihívást jelent például, ha valaki olyan pólót vesz fel, amelyen arcok vannak), de a tudós tartja állítását: harminc évnél sokkal tovább már nem kell várnunk arra, hogy hozzánk hasonló értelmi képességekkel rendelkező gépek is legyenek a világon.
Szalay sokoldalúságát bizonyítja, hogy a fentiek mellett a rák- és agykutatásban is jelentős projektbe kezdett.
A podcastban beszél arról is,
NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.