Választásokat követően nemcsak a konkrét eredmények, de a közvélemény-kutatások által havonta mért választói preferenciák is részletes vizsgálat alá kerülnek. Azonban fontos, hogy megértsük a közvélemény-kutatások eredményeinek pontos értelmezését, és hogyan érdemes a politikusoknak ezeket értelmezni, illetve kampánycélra felhasználni.

Így szinte már biztos, hogy magasabb lesz a részvétel a második fordulóban, mint az elsőben volt. Az új szavazók aránya meglepően magas: körülbelül a szavazók harmada úgy adja le a voksát a második fordulóban, hogy az elsőben nem vett részt.

Tóka Gábor, a Vox Populi választási és közvélemény-kutatási blog szerkesztője szerint az előválasztáson való részvétel jelenleg erős szimbolikus elköteleződés is az ellenzék felé, ezért nem sok fideszes fog rá elmenni – pedig a saját szempontjukból ez akár logikus is lehetne. A hekkeléshez túl sok erőforrás kéne, és a kockázat is túl nagy.

A politikában a külső igenis számíthat – de általában nem akkor, ha ismert jelöltek versengenek, és egyébként is: ha politikáról van szó, nem csinos popsztárokat keresünk, hanem kompetens vezetőket. Politikatudósokkal jártuk körbe, hogy befolyásolhatja-e a választásokat az, hogy egy jelölt hogyan néz ki.

A szavazás szabályain nagyon sok minden múlik. Nemcsak az, hogy milyen jó jelöltet választunk az előválasztás indulói közül, de az is, hogy milyen lesz a kampány, kik és mennyien indulnak el a választáson. Ha az ellenzéki előválasztáson több X-es, avagy jóváhagyó szavazással dönthetnénk a jelöltekről, az minden téren jobb lenne, mintha csak egy jelöltre szavazhatnánk.

Mi volt a sikeres az ellenzéki stratégiában az önkormányzati választáson, és mit kellene csinálnia az ellenzéknek, ha 2022-ben győzni akar?