Az olasz Orbán, Silvio Berlusconi és a baloldali kulturális elit harca végigkísérte a 90-es és a 2000-es éveket. Ennek egyik legszebb darabja talán ez a dal az olasz baloldal Cseh Tamásától.
Olaszország ma választ. Egy biztos pont azonban mindig van az olasz politikában: a rendszeres káosz. De igazából nem nehéz rajta átlátni. Kik indulnak a választásokon? És mire számíthatunk?
Magyarország és Olaszország között sok hasonlóság van: racionális viták helyett érzelmi alapú táborlogika, államellenesség, az ügyeskedés kultusza, liberális programot vivő baloldaliak, a valódi baloldal teljes hiánya, komenistákkal riogató jobboldal, korrupció, maffia. Már csak egy magyar Öt Csillag Mozgalom hiányzik! Na de ki lenne a legalkalmasabb a vezetésére?
Silvio Berlusconi még negyven évig köztünk lesz, ha hihetünk az ígéretének, miszerint 120 évig fog élni. A mai olasz választásoknak is ő a főszereplője. Berlusconit sokan azért nem értik, mert már a kérdésük is rossz. Miért nyerhet valaki választásokat a maffiakapcsolatai, a szexizmusa, az adócsalásai ellenére is? A kérdés az olasz társadalom félreértéséről tanúskodik. Berlusconi ugyanis nem ezek ellenére, hanem éppen ezek miatt győz.