Pénteken tartotta 2022 első magyarországi klímatüntetését a Fridays for Future Magyarország, ahol a tüntetők többek között azt követelték, hogy az áprilisi választások után csak is olyan párt alakíthasson kormányt, aminek komoly zöld programja van. De van-e egyáltalán ilyen párt Magyarországon? Az Azonnali a helyszínen járt, hogy kiderítse.
A 2020-ban elfogadott magyar klímatörvény szerint 2030-ig 40 százalékkal kellene csökkenteni 1990-hez képest az üvegházhatású gázok kibocsátását, aminek a nagy részét már teljesítettük. Ha azonban 2050-re el akarjuk érni a klímasemlegességet, 2030 után hatalmas mértékben kellene csökkenteni a kibocsátást. Az Egyensúly Intézet szerint a célok ebben a formában nem jók. De akkor milyen klímavédelmi cél kéne 2030-ra?
Két hétig tárgyaltak Glasgowban a világ vezetői és szakemberek, hogy egy olyan klímaegyezményt hozzanak tető alá, amivel 2, de leginkább 1,5 Celsius-fok alatt lehet tartani az átlaghőmérséklet-emelkedést. Megnéztük, hogyan teljesítettek ebben!
A kormányinfón kiderült az is, hogy Magyarország a többi V4-tagállammal együtt meg akarja vétózni az uniós klímacsomagot, hogy a lakossági fogyasztóknak és a kisvállalkozásoknak nem kell félniük az emelkedő energiaáraktól, valamint hogy nem lesz Magyarországon covidkasztrendszer.
Szerintük a Greenpeace és a HVG szervezte vitán mind Dobrev Klára, mind Márki-Zay Péter bebizonyította, hogy „felkészültebben és felelősebben áll a klímaváltozás, a természet- és a környezet védelem kérdésköréhez, mint a jelenleg kormányzó Fidesz”.
Schmuck Erzsébet LMP-társelnök szerint ennyi erővel a fiatalok is csak bohóckodnak, amikor klímatüntetést szerveznek, és az ellenzék amúgy is évek óta próbálkozik azzal, hogy a kormány komolyan vegye a klímaveszélyt. Az ellenzék szerint a tavaly elfogadott klímatörvénnyel ez nem történt meg, így most, több mint egy évvel később támadják azt meg az Alkotmánybíróság előtt – miközben ők is azt valószínűsítik, hogy mire az AB ebben döntene, kormányra kerülve már nélkülük is el tudnak fogadni egy szerintük normális klímatörvényt.
Még a Szovjetunió felbomlásának idejében született az az egyezmény, mely alapján a Mátrai Erőmű korábbi tulajdonosa kétmilliárd euróra perli a holland államot szénerőműve védelmében. Az Európai Unió Bírósága csütörtöki döntésében azonban az uniós joggal összeegyeztethetetlennek minősítette a chartát, ám ez csak az EU-n belül érvényes.
Fej-fej mellett versenyeznek a szocdemekkel a második helyért, így a választás előtt másfél hónappal magukra akarták vonni a figyelmet.