Van egy kis értetlenkedés a Tisztelt Ház és annak méltósága körül.
A Jobbik elnöke most eltelt éve akkora talány, hogy még azt is nehéz eldönteni, bukott-e egyáltalán. Minden esetre összeszedtük, miért hagyott már most nyomot a magyar politikatörténelemben.
Ha a közéletet szórakozásként fogjuk fel, a legszebb pillanatokat kétségkívül a közéleti szereplők látványos pofára esései szolgáltatják. 2021 emlékezetes pillanatai között vannak nagyon vicces, de jelentéktelen taknyolások, és vannak olyanok is, amik politikusok pályáját siklatták ki.
Egy hete nem válaszol az Országgyűlés elnöke megkeresésünkre azzal kapcsolatban, hogy megbünteti-e Tállai András államtitkárt, amiért a parlament utolsó ülésén bohócsapkát adott Jakab Péternek.
Ebben a választási ciklusban valószínűleg többet már nem kell ellenzéki kérdésekre válaszolnia a miniszterelnöknek. Mutatjuk, miről kérdezte az ellenzék az idei, de vélhetően a választásokig utolsó kormányfői azonnali kérdések órájában a miniszterelnököt.
Az október 23-i ellenzéki nagygyűlésen felszólaltak az előválasztás miniszterelnök-jelöltjei, és a győztes Márki-Zay Péter is, aki az ellenzéki szavazókat 1956 hőseihez hasonlította.
Mindkét párt azt mondja, az előválasztás második fordulóját megnyerő jelöltet támogatni fogják, de Karácsony Gergely visszalépését követően sem Márki-Zay Péter, sem Dobrev Klára mellett nem teszik le a garast.
Így most már összesen 19 vezető jobbikos politikus legitimálta a döntést.
Márki-Zay könnyebben ki tud lépni a politikából, Karácsonynak ez egy nagyobb presztízskérdés. A Jobbik viszont annyira túltolta a néppártosodást, hogy teljesen felhígult, ha fel akar állni, ideológiai téren kell erősíteniük. A Momentumot kezdik elválasztani a pártelnöktől, a pártok erőviszonyait pedig, ha át nem is rendezi, bebetonozza a mostani eredmény. Nagy Zsolttal, a Republikon Intézet projektkoordinátorával elemeztük az ellenzéki előválasztás első fordulóját. Interjú.