Azoknak, akik egy újabb valóságshow-szereplőre, egy öreg sportolóra vagy egy kiégett zenészre gondoltak, kicsit csalódniuk kell, azok viszont, akik valamennyire követik a motorsportokat most talán felkaphatják a fejüket.
Az egészségügy szinte összes területén egyszerűsíthetné vagy gyorsíthatná a folyamatokat különböző online megoldások alkalmazása. Ahogy világszerte is megfigyelhető a tendencia, úgy Magyarországon is egyre több szakember hiányzik az ellátórendszerből. Megoldásként szolgálhat, ha a digitális technológia segítségével átformáljuk az orvos-beteg kommunikáció, a diagnosztika és a logisztika területén a hagyományos gyakorlatokat.
Az egyik leggazdagabb magyar tévészpotokban hirdette, hogy november 20-án este figyelje mindenki a honlapját, mert nagy bejelentésre készül. A helyünkön voltunk, megnéztük a bejelentést, de nem lettünk sokkal okosabbak.
Már a legkisebb boltoknak is kell biztosítaniuk a bankkártyás fizetést, és a koronavírus-járvány is dobott az elektronikus fizetési formák régóta tartó terjedésén. De kiszorulhat-e végleg a készpénz? Miért tart ebbe az irányba a világ és milyen akadályai vannak a készpénz eltűnésének? Közgazdászokkal jártunk utána.
Az 1703-ban alapított Wiener Zeitung napilap nemcsak a bécsi szabadelvű konzervatív polgárság újságja, de egyben – már a Habsburg-időktől – Ausztria hivatalos közlönyeként is funkcionál, ahol bizonyos állami és gazdasági hirdetmények megjelennek. A lap főleg ebből tartotta el magát. A Kurz-kormány ennek véget vetne.
A tavaszi időszakkal ellentétben ingyen netet most nem adnak, sokkal inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.
Hiába volt előzetes tapasztalat, sok egyetemi oktatónak fogalma sem volt, hogy mit kezdjen az online oktatással, és a vizsgáztatás is nemegyszer abszurd komikumba torkollott. De akkor hogyan is kellett volna ezt csinálni, és egyáltalán milyen típusú órákat lehetett jól távoktatni? Egyetemi tanárok és hallgatók mondják el, hogy mit gondolnak az elmúlt hónapokról.