A németországi transztörvény legújabb módosítasi javaslata igencsak felkorbácsolta az indulatokat. A szemben álló felek között ott vannak az LMBTQ-aktivisták, a konzervatívok és a radikális feministák is.
Gyakran elhangzik Magyarországon, hogy LMBTQ-jogok tekintetében igazán példát vehetnénk a „Nyugatról” és elsősorban Németországról. És valóban: Németország a statisztikák szerint világviszonylatban is meglehetősen jó helynek számít az LMBTQ-érdekvédelem tekintetében.
Egy, a szexuális kisebbségeket képviselő szervezet, az Ilga Europe szivárványindexe szerint az ország a felső harmadban van Európában jogbiztonság tekintetében és az LMBTQ utazók számára készített felmérés szerint világszinten is jól teljesít.
(Ezutóbbi egyedül a gyűlölet-bűncselekmények emelkedő számát emelte ki negatívumként, ami valós probléma a szövetségi köztársaságban: 2019-ről 2020-ra 36%-al nőtt a homofób bűncselekmények száma.)
Most egy új törvényjavaslat még egy lépéssel tovább menne és jelentősen leegyszerűsítené a nemváltoztatást: az úgynevezett önrendelkezési törvény (Selbstbestimmungs-Gesetz) lehetővé tenné, hogy
14 éves kor felett bárki önálllóan megváltoztassa a nevét és a nemét egy egyszerű anyakönyvi eljárás keretében.
A csütörtökön – stílusszerűen a Pride Month utolsó napján – bemutatott tervezet teljesen szembe megy az eddig hatályos rendelkezéssel, ami szerint csak nagykorúaknak lehet nemet változtatni, a folyamathoz pedig két szakvélemény és egy bírósági ítélet szükséges.
A törvényjavaslatot Marco Buschmann, a szabaddemokrata párti igazságügyminiszter és Lisa Paus, a zöldek által delegált családügyi miniszter mutatta be közösen. A kezdeményezés az SPD, FDP és zödek alkotta kormányzó Ampelkoalition támogatását élvezi, de az ellenzéki CDU-CSU és néhány parlamenten kívüli szervezet is aggodalmát fejezte ki vele kapcsolatban.
A törvényjavaslat támogatói szerint éppen időszerű a németországi transztörvény korszerűsítése és ebben van is valami: egy-két módosítást leszámítva a parlament nem igazán nyúlt hozzá az elmúlt negyven évben a szabályozáshoz.
A transznemű emberek jogait a nyolcvanas évek óta szabályozzák Németországban. Az NSZK-ban 1980-ban létrehozott transztörvény (Transsexuellengesetz vagy TGS) az újraegyesítés után a köztársaság teljes területén érvénybe lépett.
Az akkori szabályozás szigorú követelményeket állított fel a nemet változtatni kívánó németek számára.
Az eredeti törvény szerint a nemváltoztatásra csak 25 éves kor felett volt lehetőség, miután az illető legalább három évig a felvenni kívánt identitása szerint élt, és akkor is csak abban az esetben, ha a kérelmező már átesett a nemi jegyeit megváltoztató műtéten vagy tartósan nemzésképtelen volt (tehát vagy alapból meddő vagy műtéti úton azzá tette magát).
Emellett a transzneműek nem házasodhattak (vagyis amennyiben házasságot kötöttek, elvesztették a megváltoztatott keresztnevüket) és nem fogadhattak örökbe sem.
Ezen feltételek többségét 2005-ben eltörölték, 2011-ben pedig a német törvényhozás megállapította, hogy a meddőség kényszere és az, hogy házasság esetén a névváltoztatás érvénytelenné válik alkotmányellenes, így ezt a két kitételt is hatályon kívül helyzeték.
A 2011 óta hatályos törvény szerint lényegében a nemváltoztatáshoz két psziciáteri szakvélemény és egy bírósági döntés szükséges.
A német transzaktivisták azonban ezt az eljárást is túl körülményesnek, drágának és megalázónak tartják:
többen kiemelték, hogy a több száz euróba kerülő pszichiátriai vizsgálat alatt olyan, a magánéletüket érintő kérdésekre is ki kellett térniük (például a szexuális szokásaik és a gyermekkoruk) amik szerintük nem relevánsak a döntéshozatal szempontjából.
Emellett szerintük a bírósági döntést olyan cisznemű-hetero normák befolyásolták, minthogy a kérelmezőnek milyen a szexuális irányultsága vagy mennyire egyezik a viselkedése a felvenni kívánt nem sztereotipikus magatartásformáival.
A transztörvény korszerűsítésének egyik fő szószólója Tessa Ganserer, a Zöldek képviselője, aki az első nyíltan transznemű német politikus, aki bejutott a parlamentbe. Ganserer töbször kiállt a törvény megváltoztatása mellett és arról beszélt, hogy reméli, hogy a mostani módosítás még a nyári parlamenti szünet előtt megörténhet.
Az önrendelkezési törvény egyszer már az országgyűlés előtt volt 2021 májusában, ám ekkor a kormányzó CDU-CSU koalíció, a szélsőjobbos AfD, és még az SDP is leszavazta a zöldek által benyújtott javaslatot.
Az azóta ellenzékbe került kereszténydemokraták álláspontja nem változott: a csütörtöki parlamenti bejelntés után Silvia Breher, a frakció családpolitikáért felelős szóvivője arról beszélt, hogy
a tervezet „elbagatelizálja” a pszichológiai vizsgálat fontosságát.
„Ma már szerencsére általánosan elismert tény, hogy a transz- és interszexualitás mélyen az érintettek pszichéjében rögzült, és objektív kritériumok alapján is meghatározható” - mondta Breher a RND hírügynökségnek.
„Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy az új önrendelkezési törvény a ma bemutatott főbb pontok szerint éppen ezt a tényt látszik elbagatellizálni azáltal, hogy teljesen eltekint az alátámasztó pszichológiai jelentésekről” - tette hozzá a kereszténydemokrata politikus.
A javaslat nem csak az ellenzéket, hanem a német társadalmat is megmozgatta: hónapok óta vitatéma, hogy helyes-e az, hogy 14 éves kor felett a kamaszok szülői beleegyezés nélkül is eldönthetik, hogy milyen neműek kívánnak lenni.
A legnagyobb német gyermekvédelmi liga, a Kinderschutzbund elnöke, Heinz Hilgers támogatását fejezte ki a törvénymódosítás iránt. A szervezet szerint „a nemi hovatartozással kapcsolatos saját bizonytalanság és a másokkal való konfrontáció súlyos pszichológiai terhet jelent az érintett gyermekek és serdülők számára” ez pedig megelőzhető lenne a törvénymódosítással.
Ezzel ellentétes véleményt képvisel a Geschlecht zählt vagyis a „(biológiai) nem számít” nevű mozgalom.
A szervezet saját bevallás szerint egy feminista kollektíva, amely olyan férfiakat és nőket tömörít, akik szerint az új törvény káros hatással lenne a társadalomra.
Ők többek között azt nehezményezik, hogy a kamaszok jogi értelemben rendelkezhetnének a nemi identitásuk felett és ennek hozadékaként
már 14 éves kortól megkezdhetnék a hormonterápiát szülői hozzájárulás nélkül
(a műtét továbbra is szülői engedélyhez lenne kötve).
„A szülőket így megfosztanák a gyermekeikért való jogi felelősségvállalás és szociális gondoskodás lehetőségétől. Nem tudnák többé megvédeni gyermekeik testi épségét sem, mivel megfosztanák őket az ehhez szükséges jogi eszközöktől. Így a gyermek mindenek felett álló érdeke már nem lenne biztosítva” - írták egy közleményben.
A Geschlecht Zählt korábban az Emma nevű radikális feminista mozgalommal együtt már többször nekiment a transzneműeknek: például amiatt, hogy a fent említett transz politikusnő, Tessa Ganserer a női kvóta egyik helyét birtokolja a német parlamentben annak ellenére - emlte ki az Emma - hogy biológiai értelemben nem számít nőnek, ugyanis Ganserer nem esett át nemátalakító műtéten.
Alice Swarzer, egy elismert német feminista publicista és az Emma társalapítója egy márciusi interjúban arról beszélt, hogy a kamszlányok egy része a nemi szerepekhez kapcsolódó mérgező elvárások miatt „menekül” a transzneműségbe, hozzátéve, hogy ezekre
a problémákra a valós megoldás nem a test, hanem a női szerepek megváltoztatása lenne.
Bár a tervezet megvan, a törvény beiktatása még várat magára.
A most bemutatott főbb pontok a tervek szerint egy társadalmi vita alapjául szolgálnak, és csak majd a negyedik negyedévben kerül a kabinet elé egy tervezet. A Sven Lehmann queerügyi biztos által közzétett sajtóközlemény szerint így a törvény a tervek szerint csak 2023 közepén léphet hatályba.
NYITÓKÉP: Human Rights Watch
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.