Moszkva már alig csomagolja be fenyegetéseit a svédek és finnek felé

Oroszország a "fenyegetésre fenyegetéssel" reagál, és "komoly kételyeik vannak", hogy nyugodt időszak vár-e a két országra.

Moszkva „szimmetrikusan” reagál, ha Svédországba, vagy Finnországba NATO-csapatokat telepítenek – szögezte le Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök a türkmén fővárosban, Asgabatban tartott sajtótájékoztatóján „nem zárta ki”, hogy „feszültségek alakulhatnak ki” Stockholmmal és Helsinkivel, ha belépnek szövetségbe - írja a Guardian. 

„Ha Finnország és Svédország akar, csatlakozhatnak. Ez rajtuk múlik. Bármihez csatlakozhatnak, amihez akarnak” – fogalmazott Putyin. Hozzátette:

„Nincs olyan problémánk Svédországgal és Finnországgal, mint Ukrajnával. Nincsenek területi vitáink.”

Ugyanakkor hangsúlyozta: ha katonai kontingenseket és katonai infrastruktúrát telepítenek a két észak-európai országba, akkor „kötelesek leszünk szimmetrikusan reagálni, és ugyanolyan fenyegető erőt alkalmazni, mint amellyel minket fenyegetnek.”
Moszkva nem először „inti óva” Stockholmot és Helsinkit a NATO-csatlakozástól figyelmeztetve a lépés „súlyos katonai és politikai következményeire”, amelyek szerintük arra kényszerítenék őket, hogy „helyreállítsák az erőegyensúlyt a Balti-tenger térségében, többek közt nukleáris fegyverek telepítésével.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán úgy fogalmazott: „Elítéljük az Észak-Atlanti Szövetség felelőtlen politikáját, amely tönkreteszi az európai felépítményt, vagy ami megmaradt belőle” – mondta. Majd alig burkolt fenyegetésként hozzátette:

„Komoly kétségeim vannak afelől, hogy az elkövetkező időszak nyugodt lesz-e észak-európai szomszédaink számára”.

Az orosz hatóságok máris megkezdték a „válaszlépéseket”. Az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy megszakítja kapcsolatait egy finn civil szervezettel, és betiltottak két svéd szervezetet, a Svéd Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Ügynökséget és a Svéd Intézetet. A külügyminisztérium közleményében azzal vádolta a szervezeteket, hogy fő céljuk „az orosz társadalom destabilizálása” volt.

NYITÓKÉP: A finn-szovjet barátsági szerződés 40. évfordulójára kiadott szovjet bélyeg

FOTÓ: Wikimedia Commons/User Matsievsky