Még Orbán Viktorról is írnak pozitívan a liberális lapok

Néhány hónapja óriási felháborodást váltott ki a miniszterelnök egy kijelentése Bosznia-Hercegovinában. Most egész pozitív kontextusban írtak róla.

A demokrácia lerombolója, Putyin szövetségese – Orbán Viktor nimbusza korántsem nevezhető kifogástalannak a nemzetközi médiában. És igaz ez a balkáni sajtó egy részére is. Bár a magyar miniszterelnök több szövetségest, például Aleksandar Vučić szerb elnököt, Milorad Dodik boszniai szerb vezetőt és számos helyi befolyásos üzletembert tudhat az oldalán, a térségben mégis ingadozó a megítélése.

Miután tavaly decemberben arról beszélt a kormányfő, hogy támogatja Bosznia-Hercegovina EU-s integrációját, az ott élő muszlimokra viszont egyelőre egy nyitott biztonsági kérdésként tekint, az eszmefuttatás óriási felháborodást váltott ki az országban. A helyi pártok egy része követelte, fújják le Orbán Viktor év végére tervezett szarajevói útját, a boszniai iszlám közösség vezetője pedig xenofóbnak és rasszistának minősítette a kormányfő kijelenését. A miniszterelnök látogatását végül - a járványra hivatkozva - lemondták.

Az eset után fél évvel mégis egész pozitív kontextusban írnak Orbán Viktorról az egyik helyi liberális lapban. „Orbán Bosznia-Hercegovina oldalára állt: Azt kérte az EU-tól, hogy mi is kapjunk tagjelölti státuszt”– írta pár napja az Oslobođenje.

Az unió, ami túl sok ígéretet kiáltott már

Az Európai Unió az 1990-es évek óta ígérget Délkelet-Európának. Bár néhány ország, így Szlovénia, Horvátország, Románia és Bulgária az EU részévé váltak, a térség többi államával, köztük Bosznia-Hercegovinával, megrekedtek az integrációs folyamatok. Miután aztán reálissá vált, hogy Ukrajna és Moldova tagjelöltté válnak, a Balkánon is felkapták a fejüket az illetékesek.

Az utóbbi hetekben egyre élénkülni látszott a retorika, amelyben a térség politikusai konkrét tetteket várnak az EU-tól. A kézzelfoghatóbb lépések reményében Albánia, Észak-Macedónia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Koszovó képviselői is Brüsszelbe repültek múlt csütörtökön. A csúcstalálkozón Ukrajna és Moldova végül tagjelölti státuszt, a Balkán pedig egy újabb nagy pofont kapott.

A későbbi nyilatkozatokból és újságcikkekből pedig nagyon úgy tűnik, a térség és vezetőik türelme is a határainál jár. Edi Rama albán miniszterelnök a csúcs utáni sajtótájékoztatón sem fogta vissza a szarkazmusát. „Nem európaiakként hallgatnak meg minket, hanem mint vendégeket egy nagyon megosztott házban”– jelentette ki, és később hozzátette:

 „Természetesen folytatjuk európai utunkat abban a reményben, hogy a következő évszázadra mi is tagok lehetünk.”

Európa lőporos hordója

Első világháború, délszláv háború, szegénység, döcögő demokráciák, tomboló nacionalizmus, egyre erősödő kulturális és területkövetelési viták – a Balkán nem csak volt, jelenleg is igazi feszültségforrás. Ennek fényében ugyan mi helye Európa lőporos hordójának az EU-ban?

Juhász József történészt, az ELTE Bölcsészettudományi karának egyetemi tanárát és Németh Ferencet, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Balkán-szakértőjét kérdeztük erről.

„Ha a Balkánnak bármikor lehet helye az unióban, akkor a pillanat most jött el”– kezdte Németh Ferenc.

Juhász József hasonló véleményen van. „Nyilván nem mindegy, hogy melyik országról beszélünk, de Európának érdeke, hogy a térség a nyugati integrációk részévé váljon” – mondta a történész.

A szakértők szerint ha az EU valódi perspektívát tudna kínálni a balkáni vezetőknek, akkor ők otthon moderálni tudnák a helyi nacionalista törekvéseket. Úgy vélik, amennyiben a térség elengedi a Nyugatot, a balkáni orosz jelenlét és szimpátia tovább erősödhet, a helyi konfliktusok pedig ismét könnyen eszkalálódhatnak. „Talán egy olyan ország sincs biztonságban, ami nem EU-; vagy NATO-tag, hiszen ezzel több behatolási pontot is engednek Oroszországnak. Az, hogy a múlt héten nem történt előrelépés a térség integrációs előmozdításáról, tragédia az EU részéről”– mondta Németh Ferenc.

„Bosznia-Hercegovina kiváló példája, hova vezet a kiábrándultság a balkáni területeken. A helyi és a nyugati politikai szereplők a 2000-es évek végéig képesek voltak együttműködni, hiszen az ország politikai és gazdasági újjáépítése is egész jól haladt. Bosznia-Hercegovina számára ekkor még valódi perspektívának tűnt az Európai Unió. Ahogy viszont elhalványult a kezdeti lendület, drasztikusan romlott a felek közti szövetség is. Egy boszniai szerb vagy horvát politikus ma sokkal bátrabban lép fel szeparalista módon, mint 15 évvel ezelőtt. Nézzük csak meg Milorad Dodikot. Kezdetben a Nyugat egyik kedvenc politikusának számított, most pedig nagyban neki tulajdonítható felelősség a boszniai politikai és társadalmi válságért”– tette hozzá Juhász József.

Ukrajna és Moldova igen, Bosznia-Hercegovina nem

A múlt heti csúcson többek között Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina tagjelöltségéről egyeztettek. Magyarország, Lengyelország, Horvátország, Szlovénia és Ausztria kifejezetten támogatták, hogy a balkáni ország is státuszt kapjon, több állam, köztük Franciaország és Hollandia viszont ellenezték a lépést. Bosznia-Hercegovina már több éve vár a tagjelöltségre, ahhoz viszont, hogy előrelépjen számtalan feltételt, a koppenhágai és regionális kritériumokat is meg kellene valósítania.

„Ha következetesen állunk Bosznia-Hercegovinához, valóban nem teljesítette a feltételeket, de már megindult egy folyamat. A státusz megadása akár ösztönzően is hathatott volna a helyi politikusokra. De így mit lát egy boszniai politikus vagy állampolgár? Van két ország, ami szintén semmilyen szinten nem áll készen a tagjelöltségre, ráadásul Moldova ugyancsak nem a teljes területe felett gyakorolja a szuverenitását, Ukrajna esetében pedig egy háborús konfliktus közben tekintettek el a kritériumrendszertől” – mondta Németh Ferenc.

Juhász József szerint is következetlen döntést hoztak Brüsszelben. „Azok az országok foglaltak helyesen állást, amelyek azt mondták, Ukrajna és Moldova mellett Bosznia-Hercegovina is kapja meg a státuszt. Végül más döntés született. Ezzel az az egyik legnagyobb gond, hogy általánosságban ítélték felkészületlennek az országot, tehát nem hangsúlyozták ki, hogy a feltételek nem teljesítéséért nem egyformán felelős a helyi politikai vezetés. Hiába figyelhető meg a szarajevói kormányzat részéről egy erős törekvés az orientációra, amikor a boszniai szerb és horvát politikusok jelenleg blokkolnak mindenfajta átalakulási kísérletet és előrelépést. Problémás szempont továbbá, hogy az országban ősszel választások lesznek. A kampányidőszakok nem a tettekről, hanem a kommunikációról szólnak. Bosznia-Hercegovina valószínűleg fél év múlva sem áll majd készen a tagjelöltségre, és így ismét nemleges választ kaphat Brüsszeltől. A Nyugat elszalasztotta a pillanatot, hogy gesztust tegyen a Balkán felé, hiszen Bosznia-Hercegovina tagjelöltté válása semmiféle konkrét új kötelezettséggel nem járt volna az EU-nak” – mondta a történész.

Orbán tényleg Bosznia-Hercegovina oldalára állt?

Az Európai Uniónak rövidtávon túl sok gazdasági és politikai nehézséget jelentene a balkáni országok - akárcsak Ukrajna és Moldova tényleges - tagállammá válása. A magyar kormány ennek ellenére gyakran hangoztatja, hogy preferálja az integrációt.

„Hazánknak kereskedelmi, befektetői és biztonságpolitikai szempontokból is hasznos lenne a balkáni nyitás. A teljesen akceptálható szempontok mellett, persze kétségtelen, a kormány erős ideológiai elfogultsággal van a térség felé. Már megvannak a saját helyi politikai barátai és egy a kormányhoz közelálló gazdasági elit. Sőt, a NER mostanra sikeresen beszivárgott számos helyi médiaplatformhoz is” – vélekedett Juhász József.

Bár a magyar kormánynak sok politikai előnye származhat a Balkánból, ez vice versa nem igaz. „Az Orbán-kormánnyal nem feltétlen előny baráti kapcsolatokat ápolni, hiszen ez azt is jelentheti később, hogy ezek az országok magyar álláspontok mellett állnak ki, illetve a magyar gazdasági elit érdekeit képviselik a beruházásokkor. Brüsszel azt is szem előtt tartja, ha tegyük fel záros időn belül felvenné Szerbiát az unióba, plusz egy szövetségest tudhatna magának az Orbán-kormány”– tette hozzá a történész.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor Facebook-oldala