A KDNP szerint történelmi bűn volt a sorkötelezettség megszüntetése

Az ukrán nemzetiségi szószóló a parlamentben megköszönte a magyaroknak az ukrán menekültek és Ukrajna segítését.

A szokásos kormány-ellenzék szócsatát hozta a parlament keddi ülésnapja. Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke azzal kezdte napirend előtti felszólalását, hogy az állam a legrosszabb munkáltató Magyarországon, a Fidesz

úgy viselkedik a pedagógusokkal, mint egy kizsákmányoló nagytőkés

az éhbérért dolgoztatott dolgozókkal.

Ma egy pedagógus 207 ezer forintot keres kezdőként, Ausztriában 2358 eurót, vagyis bruttó egy millió forintot kap. A kiszsákmányoló nagytőkés agyondolgoztatja a munkavállalókat, ugyanezt teszi az állam a pedagógusokkal, amikor heti 50-60 óra munkára kényszeríti őket; és ugyanúgy, mint a kizsákmányoló nagytőkés, még a sztrájkjogot is elveszi tőlük, miközben lenézi őket.

Erre volt jó példa Parragh László felháborító nyilatkozata a Népszavának arról, hogy a pedagógusok délután négykor hazamehetnek, és ott van nekik a teljes nyár szabadságra.

„Legalább az elmúlt időszak rekordinflációját kompenzálják-e a pedagógus bérekben, hozzákötik-e a pedagógusok bérét a minimálbérhez?”

– kérdezte végül az LMP-s politikus.

Válaszában Rétvári Bence azt mondta, van annak egy diszkrét bája, hogy Soros György pénzén nagytőkésezik egy ellenzéki képviselő. Szerinte az LMP éppen úgy gondolkozik, mint az SZDSZ, mert a liberális párt mondogatta mindig, hogy az állam a legrosszabb gazda.

Ezután arról beszélt, hogy az LMP olyan pártokkal állt össze, akik csökkentették a pedagógusok bérét.

Megszorítások

Mellár Tamás a kormány megszorítócsomagjáról beszélt, azt mondta, ez az éves költségvetés 3,5 százaléka csak idén és ennyi lesz jövőre is, ami már meghaladja az 1995-ös Bokros-csomag mértékét.

„Semmi nem javult Magyarországon az elmúlt húsz évben, márpedig ez nem a válság miatt van, mert egy válságban nem nő 7,8 százalékkal a GDP, mint tavaly”

– mondta, felidézve, hogy a kormány erőltetett ütemben hívta le az uniós forrásokat, hogy azt kiszórhassa a gazdaságba.

A pénzosztás jutalmazottjai pedig a kormányközeli oligarchák voltak, akik a nemzetközi versenyben versenyképtelenek lennének, ha nincsenek ezek a többletforrások. Most már világos, hogy nem lesz magyar felzárkózás, Európa végén fogunk kullogni az életszínvonalban a következő években is.

Tállai András válaszában azt mondta, a kormány valójában gazdaságfejlesztő intézkedéseket hozott éveken át, ezért jött ki koronavírus-járvány okozta válságból is viszonylag jól Magyarország. Majd az „elhibázott európai uniós rezsipolitikát” okolta kialakuló válságért, megismételve, hogy

„a kormány most csak az extraprofitot kéri el átmeneti időre egyes cégektől”.

Szabadi István (Mi Hazánk) a postásokról beszélt. Szerinte a Magyar Posta vezetői „inkább nevezhetőek bankár mentalitásúaknak, mint felelős cégvezetőknek”, a dolgozók nagy része minimálbérért végzi munkáját, miközben rákényszerítik, hogy megalázó módon például sorsjegyet értékesítsen.

Ez azért van, mert „Magyarországon a profit fontosabb, mint az ember”. Majd azt mondta, igenis bezárják a kistelepülési hivatalokat, sőt van, ahol a postát az élelmiszerboltba akarják „beterelni”. Ez azt mutatja, hogy a kormány nem akarja fejleszteni a postát.

Fónagy János államtitkár azt mondta, a 27 ezer dolgozó a postánál „a magyar állami stabilitás egyik fontos eleme”, de a postának is át kell alakulnia az informatikai rendszerek kiépülésével. A kormány ettől még szeretné a postai dolgozók bérét emelni.

Tóth Bertalan az MSZ frakcióvezetője is a közalkalmazottak alacsony béréről beszélt, miközben Orbán Viktor fizetését éppen emelni akarják.

Egy kezdő tanár bére 8,5 százaléka Kövér László házelnök fizetésének,

amelyik folyamatosan emelkedik. A tíz leggazdagabb magyar vagyona az elmúlt évben több mint 600 milliárd forinttal emelkedett, ez az igazi extraprofit. Ehhez képest a NER oligarcháit nem sújtja extraadó. Az MSZP ezért egy létbiztonsági csomagot terjeszt majd be a költségvetéshez.

Tuzson Bence államtitkár válaszában az MSZP-kormányok megszorításáról beszélt. Az Orbán-kormány ehhez képest erőteljes béremelési programot hajtott végre.

Orbán Viktort idézve bírálták a kormányfőt

Fekete-Győr András (Momentum) Orbán Viktor szavait idézte vissza, miszerint a baloldal győzelme esetén megszorítások jönnének, ehhez képest most jött a 2000 milliárd forintos Orbán-csomag, amit a cégek úgyis vissza fognak téríteni a fogyasztókra.

A Wizzair már be is jelentette az áremelést, de ugyanígy drágább lesz minden a telekommunikációban vagy a boltokban is. A több mint 400 ezer KATÁ-s vállalkozó pedig izgulhat, hogy hogyan kell majd jövőre többet adóznia. A büntetőadó visszalöki a szürke zónába a vállalkozásokat.

A Momentum politikusa szerint semmit nem lehet tudni arról, mire fordítják majd a rezsivédelmi- és a honvédelmi alap pénzeit. Ehhez képest Mészáros Lőrinc cégei több nyereséget termeltek, mint az ALDI, miközben

a német áruházlánc fizet extraprofit adót, Mészáros Lőrinc nem.

Fürjes Balázs válaszában személyeskedve szidta Fekete-Győr Andrást, és azt tanácsolta neki,

„szabadítsák ki pártjukat a Gyurcsány-szövetségből, mondjanak nemet a nácikra, és fejezzék be a háborús héja politikát”.

Jakab Péter is arról beszélt, hogy a legszegényebb településeken győzött a legjobban a Fidesz, a párt a szegénységre és a félelemre építi politikáját. (A felszólalást Novák Előd igyekezett meghekkelni.) Angela Merkel is tizenhat évig volt Németország kancellárja, de nem azért, mert a választás előtt krumplit osztogatott.

Válaszában Rétvári Bence arról beszélt, Jakab Péter már rengeteg embert feljelentett vagy fenyegetett meg feljelentéssel, de annak a jobbikosnak az ügyében, akit Szilágyi György, szintén volt Jobbik képviselő barátnője szexuális erőszakkal vádol, nem tesz semmit.

Varju László a DK részéről szintén a megszorító csomagról beszélt, és egy ponton „törvénytelennek” nevezte a kormányt, ekkor

Kövér László megvonta tőle a szót

arra hivatkozva, hogy ha a kormányt törvénytelennek nevezi, Varju László mandátuma is törvénytelen.

Simicskó István a haderőfejlesztésről beszélt, azt állítva, hogy történelmi bűn volt a hadkötelezettség megszüntetése. Vargha Tamás államtitkár válaszában természetesen a kormány intézkedéseit dicsérte és magyarázta.

Németh Szilárd, a kormány új rezsibiztosa Orbán Viktor „történelmi győzelméről” beszélt a brüsszeli csúcstalálkozón, amivel „megvédte a rezsicsökkentést”. Majd azt a Szabó Szabolcsot szidta, akitől kikapott a választáson Csepelen.

Szijjártó Péter válaszában azt mondta, ma már egyáltalán nem egyértelmű, hogy az energiapiacon állandó a kínálat, nincs mindig rendelkezésre álló energiahordozó.

Ezért hiába szavaztuk meg az Oroszországgal szembeni első öt szankciós csomagot, a hatodikat azért nem támogattuk kezdetben, mert az már a rezsicsökkentést, az energiaellátás biztonságát veszélyeztette volna.

Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló felszólalásában megköszönte minden magyarnak, aki segítséget nyújtott Ukrajnának és a menekülő ukránoknak. Azt mondta, a háború kitörésekkor magyar civilek ezrei mentek el segíteni, gyűjtöttek adományokat.

„A magyar nép befogadta és segíti a menekülteket, hálásan köszönöm ezt a kormánynak, az önkormányzatoknak, a cégeknek, segélyszervezeteknek és az önkénteseknek”

– fogalmazott. Mint mondta, ismeri Szerhij Sztahovszkij teniszezőt is, aki Budapesten élt, de amikor kitört a háború, kiment harcolni Ukrajnába.

A képviselők ezután egy perces néma felállással emlékeztek meg a háború áldozatairól. Válaszában Szijjártó Péter megismételte, hogy a kormány elítéli az orosz agressziót.

NYITÓKÉP: Egy perces néma felállás az ukrán háború áldozatainak; FOTÓ: MTI, Máthé Zoltán