Zöld-vörös listával „orosztalanítanák” Odesszát

A kommunista védelmi miniszter Rogyion Malinovszkij maradhatna, Nagy Katalin kedvenc tábornokának, Alekszandr Szuvorovnak viszont mennie kellene.

Odessza eddig ugyan viszonylag alacsony veszteségekkel és pusztítással vészelte át a háborút, de sok szakértő szerint Vlagyimir Putyin máig nem tett le a fontos Fekete-tengeri kikötőváros megszerzéséről, amivel gyakorlatilag

elvághatná Ukrajnát a tengertől.

Nem véletlen, hogy a városban is enyhén szólva kemény oroszellenes hangulat uralkodik, amiről most a Guardian közölt riportot.

A lapban egy fiatal helyi képviselő, Peter Obukhov mondja el, hogy

milyen szisztéma szerint távolítaná el a még megmaradt szovjet-orosz szimbólumokat a városból.

A városban áll például Rogyion Malinovszkij szobra, aki a Szovjetunió marsallja és védelmi minisztere volt 1957-től 1967-ben bekövetkezett haláláig. Malinovszkij Odesszában született, részt vett a város felszabadításában a nácik alól, így

a szobor maradhatna, ellenben megváltoztatnák a feliratát:

kitörölnék a „Kreml” szót, mert az Obukhov szerint a szovjet-orosz birodalmi törekvésekre utal, és eltűnne Lenin arca is.

A fiatal képviselőnek egy egész listája van az „orosztalanítandó” dolgokról, minden orosz vonatkozású utcát, épületet, műemléket összeírt. Ezeken zöld betűvel szerepelnek azok a személyiségek, akiknek neve maradhatna, vörössel azok, akiket viszont eltávolítanának.

Malinovszkij ezek szerint zölddel szerepel a listán, miként Alekszandr Puskin is.

A modern orosz irodalmi nyelv megteremtője a száműzetését töltötte Odesszában, és bizonyíthatóan itt írta az Anyegin több részét. (Igaz, lelkes támogatója volt a lengyelek elleni 1831-es háborúnak.) Ugyancsak maradhat Gogol és Búnyin, a két orosz író szintén jelentős időt töltött a városban.

Eltűnne viszont Dmitrij Donszkoj nagyfejedelem, orosz nemzeti hős, aki 1240-ben nagy győzelmet aratott a tatárok felett; és szintén mennie kellene Katalin cárnő kedvenc tábornokának, az orosz-török háború hősének, Alekszandr Szuvorovnak.

Ők „a szovjet birodalmi törekvések szimbólumaiként” ítéltetnének eltörlésre.

A tábornok telepítette át a krími tatárok nagy részét az azovi kormányzóságba, jelentősen megváltoztatva a térség etnikai viszonyait. Ugyancsak eltávolítanák az orosz városokat az utcanevekből, mint Omszk, Rosztov.

Egy felmérés szerint egyébként a lakosság meglehetősen megosztott a névváltoztatásokat, szoboreltávolításokat illetően. A megkérdezettek 44 százaléka támogatja az „orosztalanítást”, 36 százalékuk viszont ellenzi, 7 százalék pedig egyenesen

a szovjet nevek és szimbólumok visszaállítását szeretné.

A képviselő szerint ők azok az idősek, akik visszavágynának a Szovjetunióba.

NYITÓKÉP: A Puskin Múzeum Odesszában; FOTÓ: Alex Levitsky, Wikimedia Commons