A dánok döntése és a svéd-, valamint a finn NATO-csatlakozás akár az európai biztonságpolitikai térképet is átrajzolhatja.
Június elsején történelmi népszavazást tartottak Dániában, amin arról kérdezték az ország állampolgárait, hogy a közös európai védelmi rendszerből eddig makacsul kimaradó Dánia végül csatlakozzon-e ahhoz, vagy elég az országnak a NATO-tagsággal járó amerikai biztonsági garancia.
A hagyományosan euroszkeptikus skandináv országban a dánok 67 százaléka szavazott az „igen” mellett, ezzel Dánia megszüntetni egyik nehezen kivívott derogációját (kívülmaradását) és csatlakozik az EU közös védelmi rendszeréhez.
Az eredmény azért is figyelemre méltó, mert az uniós népszavazások jellemzően sikertelenek Dániában. Az ország polgárai 2000-ben az euróról, mind pedig a 2015-ben a bel-, és igazságügyi együttműködésről szavazhattak, mindkét alkalommal elutasító döntés született.
Június elsejével így Dánia külpolitikája is más irányt vesz – ez tulajdonképpen illik is abba a trendbe, amit Finnország és Svédország döntése mutat a NATO-csatlakozással kapcsolatban. Habár Koppenhága továbbra is a NATO-t tekinti a védelem és biztonság fő eszközének, aktívabb szeretne lenni az EU-ban is. Az orosz offenzíva ugyanis megmutatta, hogy szükség van a szorosabb védelmi együttműködésre.
– jelentette be Mette Frederiksen dán miniszterelnök június 1-jén az eredmények kihirdetését követően.
A döntéssel Dánia is részesévé válik a közös biztonságpolitikáról folyó tárgyalásoknak, valamint részt vehet az uniós katonai missziókban. Az ország a jövőben növeli védelmi kiadásait is, amivel erősítheti „az uniós stratégiai függetlenséget” – ez a soros EU-elnökséget adó Franciaország egyik fő célkitűzése jelenleg.
Anders Fogh Rasmussen volt dán miniszterelnök és NATO-főtitkár szerint népszavazás nemcsak üdvözlendő hír, hanem egy egyértelmű erődemonstráció is Dánia részéről. Ő úgy véli,
– írta Lykke Friis az Europa agytröszt igazgatója, korábbi jobbközép miniszter is.
Magnus Heunicke egészségügyi miniszter pedig úgy fogalmazott, hogy
A legtöbb elemző szerint, csakúgy mint a finn és svéd NATO-csatlakozás,
a jelenlegi dán népszavazás is átrendezheti a közös európai védelmi rendszert, sőt potenciálisan még az északi-európai régió és ezzel a skandináv országok befolyásának erősödéséhez is vezethet a közeljövőben.
Dánia nem is veti véka alá, hogy az ország törekszik Európa középpontjába kerülni és kihasználni az európai hatalmi egyensúly átrendeződését. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke minderre úgy reagált, hogy
NYITÓKÉP: Öt parlamenti párt elnöke, akik mind az igenre szavaztak június 1-jén. FOTÓ: Mette Frederiksen, Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.