Újfajta harcmodor reneszánszát hozhatja a NATO keleti szárnyában az ukrán háború

Az orosz agresszióra adott válasz bebizonyította, hogy a részben önkéntesekre alapuló ukrán területvédelmi erők is hatékonyak tudnak lenni a védekezésben, ez mintát jelenthet Lengyelország számára, amely szintén jelentős fejlesztéseket tett a téren, de akár a magyar hadseregnek is.

Az idén kiújult orosz–ukrán háború katonai szempontból egyik érdekes fejleménye, hogy az ukránok által felállított és kiképzett területvédő erők (korlátozott feladatokra ugyan, de) hatékonyan vethetők be az ellenséges hadsereggel szemben. A friss ukrán történések és tapasztalatok tekintetében nem csak az figyelemre méltó, hogy

az ukrán hadsereg tehermentesítése szempontjából a területvédők egyre nagyobb feladatokat kapnak,

hanem az is, hogy a komoly(abb) harci tapasztalat a területvédők parancsnokai számára is elvárás lehet (Volodimir Zelenszkij elnök május közepén nevezte ki azt az Ihor Tancjurát, aki mögött megvan az ilyen irányú tudás).

Területvédő erőkről beszélve meg kell azonban jegyezni, hogy azokat leghatékonyabban vagy városi harcra, vagy olyan terület védelmére lehet bevetni, melyet jól ismernek – így felállításukban egy (legalábbis részben) decentralizált katonai struktúra játszik szerepet, melynek egy

fegyveres konfliktus esetében jól kell együttműködjön a helyi közigazgatással és annak vezetőségével.

Az ilyen típusú erők (önkéntesekből álló, a katonai kiképzésüket követően rendszeres gyakorlatoztatott egységek) védelmi szempontú felhasználása nem kizárt, hogy a következő években a NATO-n belül további teret fog nyerni – s nem csak amiatt, mert a frissen a szervezethez való csatlakozását kinyilvánító

Finnországban is komoly szerepet kapnak a területvédő erők egy fegyveres konfliktus esetében.

Az elmúlt években Magyarországon is elindult egy olyan folyamat, mely egy önkéntes területvédőket is magában foglaló önkéntes tartalékosi rendszert kívánt felállítani. Nem kizárt, hogy a magyar példához a mintát a térség más országainak – pl. Lengyelországnak – a tapasztalatai szolgáltatták.

Megyei szinten

A lengyel területvédők (Wojska Obrony Terytorialnej; WOT) felállításának folyamata 2015 legvégén indult el, a WOT felállítása hivatalosan 2017. január 1-jével történt meg. A lengyel vezetés nem rejtette véka alá a koncepció mögötti védelmi-biztonságpolitikai megfontolásokat: a vajdasági (megyei) szinthez csatoltan megszervezett egységeket először az ország keleti határán lévő három vajdaságban állították fel (az első eskütételekre már 2017. májusában sort kerítettek).

A haderőnem nagyságát 2016-ban 53000-ben határozták meg

(ebben a számba az önkéntesek mellett hivatásos katonák is beletartoznak) – a WOT feltöltöttsége 2021 végére elérte a 32000 főt.

A feltöltés ütemét évi tízezer katonában maximalizálták, a hivatásos állomány a haderőnemen belül a 10%-ot teszi ki. Az elérhető nyilvános információk szerint a területvédő erőket olyan kézi- és könnyűfegyverzettel (gépkarabélyon kívül pl. éjjellátó eszközökkel, egyes esetekben mesterlövészpuskákkal, könnyű aknavetővel, páncéltörő fegyverrel stb.) látják el, mely képessé teszi őket arra, hogy a

saját vajdaságuk földrajzi adottságait is figyelembe véve tudják felvenni a harcot

egy potenciális agresszorral szemben. (A politikai fekete humor határát feszegetően erről nyilatkozott az elmúlt hetekben Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök úgy, hogy az ország kellőképpen tágas ahhoz, hogy minden támadóra földet tudjanak húzni...)

Érdekesség, hogy a WOT olyan, hazai gyártású drónokkal is rendelkezik, melyekből nemrég egy lengyel vállalat Ukrajnának szállított.

A WOT első nagyobb bevetésére 2021 őszén, a Belarusz által gerjesztett migrációs válság kirobbanásakor került sor, amikor egyfelől lehetőség nyílt a gyors mozgósítás tesztelésére (az országgal határos lengyel vajdaságokban maximum hatórás időablakot megszabva a szolgálatra történő jelentkezésre), másfelől arra, hogy a

különböző fegyveres szervek és haderőnemek közötti együttműködést is kipróbálják.

Sporadikus információk szerint azért az utóbbin van még mit javítani, ugyanis (valahol nem meglepő módon, de) a nekik „nem tetsző” feladatokat a határőrizeti műveletben részt vevő szervek egymásnak adogatták.

És jött a háború

A 2022-es orosz–ukrán háború kitörésére a lengyel állam azzal is válaszolt, hogy a parlament elfogadta a nemzetvédelmi törvény módosítását, mely többek között a katonai-védelmi kiadások 2023-tól 3százalékra történő emelését, a

hivatásos katonaság állományának a jelenlegi 111,5 ezres létszámról negyedmilliósra,

illetve a WOT 50 ezer főre történő emelését írja elő, illetve a hadsereget egy kiberbiztonsági komponenssel egészítik ki.

A WOT-ot illetően a szervezetbe való felvétel során például előnyt élvez az, aki korábban hivatásos katona volt, vagy valamelyik a védelmi minisztériummal együttműködő cserkésszövetség tagja.

(Idekívánkozik, hogy a lengyel helyzet annyiban kedvezőbb például a területvédő erők felállítására, hogy sokkal több társadalmi szervezet keretében lehet katonainak is tekinthető képzésre szert tenni, illetve csak a Lengyel Sportlövő Szövetség honlapján majdnem négyszáz klub elérhetősége szerepel.)

A törvény nemcsak az ideiglenes szolgálatvégzésről is rendelkezik (erre havi minimum egy alkalommal két napot előírva), hanem pozitív vélemény és minimum kétéves szolgálat után lehetővé teszi a területvédő erők volt tagjának hivatásos katonává válását is. A szervezeten belül biztosított a speciális képzés lehetősége is, a WOT igényeinek megfelelően.

Fentieken kívül a WOT feladata, hogy segítséget nyújtson a lakosságnak (természeti) válsághelyzet esetén, ezzel tehermentesítve más katonai és polgári szerveket. Hasonlóan a más országokban tapasztaltakhoz, a

WOT ütőképessége is elsősorban a felszerelésén, illetve a rendszeres képzés színvonalán fog múlni.

Kérdés, hogy a lengyel védelmi kiadások a GDP 3 százalékra történő emelésével a WOT-hoz mint haderőnemhez mekkora összeg fog nominálisan érkezni (2018-ban 7600 területvédőre a lengyel állam 1,1 milliárd PLN-t, akkori áron kb. 82,5 milliárd forintnak megfelelő összeget költött).

A nagyösszegű, költséges eszközvásárlások mellett (pl. a lengyel haditengerészet a napokban döntött egy nyolcmilliárd PLN-es program elindításáról, a lengyelek az USA-val történő védelmi együttműködés keretében már vettek eszközöket) a lengyel katonai büdzsét két fő ügy feszítheti a következő években.

Kérdés egyfelől, hogy milyen mértékben gondolkodnak a hazai hadipar szerepvállalásának növelésében, másfelől: képességekben és rendszerben gondolkodva, a meglévők mellé milyen eszközökkel, milyen ütemezéssel akarják a WOT-ot felruházni a haderőnem ütőképességének növelése érdekében.

NYITÓKÉP: terytorialsi.wp.mil.pl