Az oktatás stroke-ja

Pukli István

Szerző:
Pukli István

2022.05.25. 12:55

Oktatás tudta, hogy vérlemezkéi lassúak, hajlamosak a rögösödésre, mégis tett egy utolsó nagy kísérletet saját élete meghosszabítására, valamint a gyermekei jövője érdekében. Előbb megfenyegették, hogy lelökik az iskola emeletéről: rendnek kell lenni. És már jött is az újabb vérrög.

Egészségügy fekete ruhájában tétován álldogál. Elfogyott, mint a Hold. A nemrég kapott fájdalomcsillapítótól kuszák a gondolatai, érzi, sejtjei egymásnak feszülnek. Az agya tompul, a keze reszket. Mellette téblábol élete párja, szövetségese, Oktatás, meggyűrött, foltos kockás ingében.

Hol van már a régi „flangálás”! Örül, ha nem bukik fel egy kinn felejtett tornacipőben! Régóta nem borotválkozott, bal látótere nemrég eltűnt.

Nincs is ott mit látni. Ez már a sokadik stroke, amelyet túlél. De ez a legutóbbi a legrosszabb.

Nem volt ez elemi csapás, csupán egy apró vérrögöcske, amely felkúszott a jobb főartérián. Egy pillanat töredéke alatt történt, nem több: felnézett, és többé nem látta, mi történik körülötte. Egészségügy a karjaiba vette, négy órán belül be is került a kórházba, de trombolízist nem végeztek rajta.

Leterhelt orvosok, hiányzó MRI, a diagnózis nem igazolható.

Maradt a látótérkiesés. Később a diagnózis is meglett. De hisz a stroke is csak egy tünet! A valódi okokat nem lehet kezelni.

Oktatás szorgalmas gyermek volt, bár rendkívül fáradékony. Sokat aludt. Sok időt töltött egyedül, nem voltak barátai. Egészségüggyel korán megismerkedett, hiszen időnként fájt a feje, el-elakadt a beszéde, kiesett a látótere, időnként a karja is lebénult néhány percre, de ezeket gyermekbetegségeknek tulajdonították: szorongásra és migrénre kapott tüneti kezelést: nyugtatókat és fájdalomcsillapítókat szedett.

Fiatal férfi volt, amikor az első igazolt stroke-ját szerezte. De elzavarták,

nem hittek neki, azt mondták, szimulál, nem akar dolgozni.

Majd, amikor konokul visszaballagott, és Egészségügy megvizsgálta, kiderült, hogy már meghasadt szívvel született, valamint az is, hogy vérlemezkéi gyakran egymásnak ütköznek és rögösödnek. Szembe kellett néznie azzal, hogy a problémája genetikus: a vérlemezkék közül csak maximum 5 %-nyian vannak olyanok, akik Oktatás szervezetéért vannak, küzdenek az életben maradásáért, de ez a szervezet többségében rossz alapanyagokból készült.

Oktatás szívét befoltozták, a rögösödésre Aszpirint írtak fel neki. Tüneti kezelés, amely a stresszfaktort nem iktathatta ki, így a pillanatnyi hangulatemelkedés gyorsan alábbhagyott, hiába mondták neki, hogy „Nem kell félni, nem fog fájni.”

Aztán mégiscsak fájnia kellett. Később azt ígérték, visszaállítják a presztízsét. Élhet teljes életet, de ez ugyanúgy hazugság volt, mint a gyermekkori szorongás vagy a migrén. Amikor erre rájött, tombolt dühében. De társra és szövetségesre akadt a bajban egy másik elhanyagolt gyermekkori ismerősében.

Egészségügy és Oktatás élete ettől kezdve egybeforrt.

Úgy hitték, együtt elég erősek. Egészségügy a jelen, Oktatás a jövő.

Együtt álltak az esernyő alatt, a napon együtt emelték fel egymás kezét. Gyermekeik egy része együtt örült a szüleikkel, de a többiek elfordultak tőlük.

Egészségügyet kihasználták, leharcolták a legjobb barátai. Arca sápadt lett és beesett, de szolgálta tovább gyermekeit, gyógyította a betegeket, könnycseppel a szemében állította le a mintegy 40 ezer lélegeztetőgépet. Kapott egy lórugásnyi fájdalomcsillapítót, egy ideig elég lesz. És azután?

Oktatás tudta, hogy vérlemezkéi lassúak, hajlamosak a rögösödésre, mégis tett egy utolsó nagy kísérletet saját élete meghosszabítására, valamint a gyermekei jövője érdekében. Előbb megfenyegették, hogy lelökik az iskola emeletéről: rendnek kell lenni. És már jött is az újabb vérrög.

Oktatás tüneti kezelést sem kap. A genetikai hibáit nem kezeli senki.

Lehet, hogy az a kapocs is ereszt, amit a szívébe varrtak. Nem vezethet, nem mehet ilyen látótérdefektussal utcára sem. Már nem is dolgozik rendesen. Néhány, az ischemiát körülvevő agysejtje még igyekszik átvenni az elhalt területek funkcióját, ám ez már meggyógyulni soha nem fog.

De nem is ez a legrosszabb.

Oktatás minden este attól tart, hogy nem éri meg a reggelt.

Egy újabb rög: vakság, bénulás, akár halál. A jövő elbukott. Marad a keserű jelen: Egészségügy egyedülálló szülőként felel a gyermekeikért. Sápadtan, soványan. Genetikus hibákkal.

Pukli István
Pukli István vendégszerző

Valamikor a messiás szerepét aggatták rá. Nagy volt rá a kabát. Politikus akart lenni. No comment. Most újságírással próbálkozik, de mindig tanár marad. Viszont ért a focihoz. Mint mindenki.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek