Az EB szerint hetekig kell még várni az újabb Oroszország elleni szankciókra

Josep Borrell, az EU külügyi főtárgyalója szerint legalább két hétig kell várni az újabb Oroszország elleni szankciókra, de végül a magyar kormány is be fogja adni a derekát.

Az Európai Bizottság, illetve az EU-tagállamok régóta tervezik, hogy Oroszországra újabb szankciókat vetnek ki, ezúttal a célpont az orosz energiaipar lenne.

Az orosz olaj embargója a hatodik szankció lenne február 24-e után, amikor Oroszország elindította támadását Ukrajna ellen.

Azonban nem minden tagállam ért egyet az orosz gáz és olaj embargójával,

leginkább a magyar kormány ellenzi a lépést,

de korábban Berlinben is úgy vélekedett az SPD–Zöldek–FDP-kormány, hogy az embargó nem időszerű.

A tagállamok külügyminisztereit tömörítő Európai Unió Külügyek Tanácsa hétfőn ült össze Brüsszelben, hogy a legújabb lépésről tárgyaljanak, azonban az orosz gáz- és olaj embargóját a magyar kormány még mindig nem támogatja.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az ülés utáni sajtótájékoztatón arról beszélt,

Magyarország számára az orosz olaj embargója egy vörös vonal,

és nem érti, hogy az Európai Bizottság miért nyújtott be egy ilyen javaslatot, amikor a magyar kormány álláspontját ismerik – Szijjártó szerint az EB javaslata az uniós egység megbomlását is okozhatja.

Ugyanakkor nem mindenki gondolja úgy, hogy az orosz olaj megúszhatja az uniós szankciókat: a spanyol Josep Borrell, az EU külügyi főtárgyalója, egyben a Külügyek Tanácsának az elnöke a brüsszeli Politiconak úgy nyilatkozott,

Magyarországnak egy kis idő kell, hogy az energetikai rendszere alkalmazkodni tudjon,

de szerinte egy vagy két héten belül sikerül a magyar kormányt is rávenni az újabb szankciók bevezetésére.

A spanyol politikus elmondta, az országok álláspontjai közötti különbségek túl technikaiak voltak ahhoz, hogy politikai szintjen oldják azt meg, ezért ezeknek a kibogozásával az országok diplomatái fognak majd foglalkozni. A Politico szerint leginkább ezért arról szólt a tárgyalás, hogy a következő EU-csúcsig, május végéig sikerül-e megegyezni a tagállamoknak, azonban a Politiconak egy név nélkül nyilatkozó diplomata elég borulátóan nyilatkozott:

„Jelenleg ezen a ponton már nem vagyok biztos semmiben”

– fogalmazott a lapnak arra a kérdésre, hogy egyáltalán lesz-e megegyezés, ami annak a fényében nem meglepő, hogy Orbán Viktor még azt mondta: az orosz gáz és olaj embargója egy politikai atombomba.

Mint ismert, az orosz gáz kérdése elég kényes az Európai Unió tagállamain belül, ugyanis azok gázimportjának 42 százalékát Oroszország adta, így a kiesett mennyiség pótlása komoly feladat az országoknak. Németország például az orosz gázt katarira cserélné, de az infrastrukturális problémák mellett a két fél abban sem tud megegyezni, hogy mennyi időre szóljon a szerződés, és, hogy egyáltalán mi alapján határozzák meg a vételárat.

Az Európai Bizottság még március 8-án nyújtott be egy rendeletjavaslatot, aminek célja, hogy az orosz gázfüggőség már 2030-ig megszűnjön az EU-ban. A német Ursula von der Leyen által vezetett uniós szerv ezt részben közös gázimporttal oldaná meg.

NYITÓKÉP: Josep Borrell érkezik meg a május 16-i ülésre. FOTÓ: Európai Unió / Európai Tanács