Ukrán külügyminiszter: Nem hiszem, hogy van bármilyen racionális érv Ukrajna EU-tagsága ellen

Dmitro Kuleba erről Robert Habeck német alkancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján beszélt Berlinben.

Úgy tűnik, az utóbbi időben sikerült elsimítani a diplomáciai konfliktust Kijevnek és Berlinnek, hiszen miután még áprilisban Kijev kijelentette, korábbi megengedő orosz politikája miatt nem kérnek a német elnökből, Frank-Walter Steinmeierből, az utóbbi időben már nem csak fegyveradományokról és finom beszólásokból áll a két ország közötti diplomácia:

• Volodimir Zelenszkij még május 5-én meghívta Kijevbe az egyszer már elutasított Steinmeiert, illetve a német kancellárt, Olaf Scholzot;
• május 10-én Annalena Baerbock német külügyminiszter látogatott Kijevbe;
• május 12-én pedig ukrán kollegája, Dmitro Kuleba volt hivatalos úton Németországban.

Kulebát még Baerbock hívta meg, hogy vegyen részt a G7-ek találkozóján, de találkozott a pártok színei miatt közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett kormánypártok néhány fontosabb tagjával, tárgyalt az épp tiltott helikopterezésen kapott védelmi miniszterrel, Christina Lambrechttel, illetve interjút is adott a Weltnek,

amiben kicsit kritizálta is a német kormányt, amiért szerinte túl lassan cselekednek.

Emellett az interjúban arra is felhívta a figyelmet, a korábbi szovjet típusú légvédelmi fegyverek kora lejárt, a déli és a keleti front egy részein ellentámadásba lendülő Ukrajnának modernebb fegyverekre van szüksége. 

A Spiegel tudósítása szerint, miután Kuleba találkozott az SPD pártelnökével, Lars Klingbeillel és a párt frakcióvezetőjével, Rolf Mützenichhel, úgy fogalmazott,

a háború előtti SPD és oroszok, illetve a németek és oroszok közötti kapcsolatok már a történelem részét képzik,

és megköszönte a szociáldemokratáknak, amiért támogatják Ukrajna EU-tagságát.

Emellett találkozott a Szabaddemokraták (FDP) vezetőjével, Christian Lindnerrel és frakcióvezetőjével, Christian Derrel is, viszont közös sajtótájékoztatót Robert Habeck alkancellárral, korábbi Zöldek-társelnökkel tartott.

German Minister of Economy and Climat and a true friend of Ukraine Robert Habeck assured me: Germany will not abandon Ukraine in our fight against Russian aggression. Grateful to him for backing an embargo on Russian oil. We also discussed ways to tackle Ukraine’s fuel crisis. pic.twitter.com/GH3scttxoi

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) May 12, 2022

Kuleba: Ha nem kapjunk meg a tagjelölti státuszt, oda minden remény 

A DPA német hírügynökség szerint Habeck úgy köszöntötte Kulebát, hogy

„üdvözlöm a gazdasági, klímavédelmi és Ukrajnát támgató minisztériumban”.

Az Euractiv összefoglalója szerint a sajtótájékoztatón Kuleba leginkább Ukrajna lehetséges uniós tagságáról beszélt, ami kapcsán az ukrán külügyminiszter sürgette a tagállamokat, hogy minél hamarabb adják meg Ukrajnának a tagjelölti státuszt.

„Ha Ukrajna nem kap tagjelölti státuszt, az a reményünk halálához vezet. Ez megölné az ukrán emberek reményét” – fogalmazott Kuleba, majd továbbfűzve a gondolatát arról beszélt, hogy az ukránok 92 százaléka támogatja az EU-s tagságot, amit végül arra futtatott ki,

„nem hiszem, hogy ma a politikusok találnának bármilyen racionális érvet Ukrajna visszautasítására”

– utalva arra, hogy Ukrajna már korábban is próbálkozott az uniós tagság elérésével, mindezidáig sikertelenül.

Kuleba szerint fontos, hogy Ukrajna minél hamarabb megkaphassa a tagjelölti státuszt, azonban Habeck inkább nyugalomra intette. A német alkancellár szerint ez egy fontos döntés, amit nem szabad elsietni, mivel az csak csalódáshoz vezethet. Majd úgy fogalmazott, fontos, hogy

„ne tegyünk hamis ígéreteket, amelyeket nem tartanánk be”.

Egyébként Ukrajna hétfőn nyújtotta be az Európai Bizottságnak a csatlakozáshoz szükséges kérdőívek második részét, ami után Zelenszkij ukrán elnök Telegram-csatornáján azt ígérte az ukránoknak, „júniusban pozitív választ kapunk az EU tagjelölti státusz megszerzésével kapcsolatban”.

Ugyanakkor jelenleg kérdéses, hogy Ukrajna egyáltalán megkapja-e azt, illetve pontosan mikor válhatna teljes EU-tagálammá.

Például a Nyugat-Balkánon több ország is már lassan évtizedek óta vár a csatlakozásra,

miközben a lehetséges csatlakozás időpontját évrvől évre tologatják egyre későbbre.

Emellett Ukrajna egy jelenleg nem létező, ún. gyorsított eljárás keretein belül szeretne csatlakozni a tömbhöz, ami ha valóban megvalósulna, az a koppenhágai kritériumok fellazításával járna, másrészt a nyugatbalkáni országok is csalódnának, amiért soron kívül beelőzték őket.

Arról, hogy Ukrajna mikor válhat EU-taggá, bővebben ebben a cikkünkben írtunk, míg Németh Ferenc Balkán-kutatóval készített interjúnkban arról beszéltünk, az Oroszország által elindított ukrajnai háború milyen hatással lehet a Balkánra, illetve az Európai Unió bővítésére.

NYITÓKÉP: Dmitro Kuleba / Facebook