Valószínűleg nehezebb lesz pótolni az orosz gázt, mint azt a németek gondolták

A Reuters szerint megrekedtek a Németország és Katar közti tárgyalások.

Még márciusban tartott közel-keleti körutat Robert Habeck, egykori Zöld-társelnök, a jelenlegi német SPD–Zöldek–FDP-kormány gazdaságért és klímavédelemért felelős alkancellárja, hogy valahogy megtalálja az orosz gáz alternatíváját. 

Habeck márciusi körútján az Egyesült Arab Emírségekbe, illetve Katarba látogatott, hogy felmérje, a két olajban és gázban gazdag ország ki tudná-e elégíteni a német szükségletet, ugyanis a német gázimport 32 százaléka Oroszországból érkezik, míg a német szénszükségletek 53 százalékát orosz szén adja.

Annak ellenére, hogy az új, Olaf Scholz vezette kabinet kiemelt célja, hogy minél hamarabb kivezesse a gázt, illetve a szenet a német energiamixből – 2040-re 88 százalékkal csökkentenék a széndioxid-kibocsátás mértékét, – az előremenekülés önmagában nem oldja meg a problémákat, rövidtávon kénytelenek pótolni az Oroszországból kieső mennyiséget. 

Emiatt Habeck már több ízben is tárgyalt potenciális exportőrökkel, azonban a Reuters úgy értesült,

a Németország és Katar közötti tárgyalások megrekedtek.

A lapnak három meg nem nevezett, a témában jártas személy nyilatkozott, akik elmondták, hogy jelenleg olyan alapvető dolgokban sem tud megállapodni a két fél, mint például, milyen hosszú időre szerződjenek, vagy hogy mi alapján számítsák ki az árat.

A lap értesülései szerint Németország nem hajlandó elfogadni Katar feltételeit: egyrészt, mivel a német kormány elhivatott a széndioxid-kibocsátás csökkentése mellett, ezért nem szeretne húsz éves szerződést kötni Katarral, ahogy Katar árképzési stratégiájával sem ért egyet. A közel-keleti emírség az olaj világpiaci ára alapján adna a cseppfolyosított LNG-gázából, míg Németország a holland gáztőzsde alapján szeretne megállapodni Katarral, azonban erre utóbbi nem hajlandó.

A Reuters egyik informátora szerint ugyanakkor a németeket leginkább a szerződés hossza zavarja,

mivel egy húsz éves szerződéssel veszélybe sodornák a Németország által vállalt dekarbonizációs számokat.

A lapnak Felix Booth, a Vortexa energetikai elemző cég LNG-ért felelős vezetője elmondta, a tárgyalásokon vélhetően Katar irányít, hiszen az ország egy megbízható forrás, és ha Németország valóban Katarból szeretné pótolni a kieső orosz gázt, akkor

Olaf Scholzéknak bele kell menniük abba, hogy az olaj világpiaci ára alapján fizetnek érte,

amivel amúgy a szakértő szerint Németország jelentős kitettséget is vállalna, mivel a holland gáztőzsdén akkora kilengések nincsenek, mint az olaj világpiaci árában.

A lap úgy tudja, májusban ismét Katarba látogatnak a német gázcégek vezetői, míg május végén Tamim katari emír látogathat Németországba, hogy partnerségi megállapodást kössön a két ország. A lap úgy tudja, Németországnak a célja, hogy az LNG-gázért cserébe a német cégek is befektetnének Katarban – konkrét példaként a Siemens Energyt említik. 

Egyébként nincsenek könnyű helyzetben azok az európai országok, amelyek az orosz gázfüggőséget szeretnék valahogy megszüntetni. Mint korábban utánajártunk, épp a legkeményebb diktatúrák termelik a világ gázának többségét.

NYITÓKÉP: Robert Habeck német alkancellár. FOTÓ: stephan-roehl.de / Heinrich Böll Stiftung (Flickr) (CC BY-SA 2.0)