A magyar nyelvről szóló űropera nyerte a Zsoldos Péter-díjat

Szerző: Pintér Bence
2022.04.21. 10:23

Baráth Katalin regénye a zsűri díja mellett a közönségdíjat is elvitte, a legjobb novelláért Juhász Viktor kapott díjat.

A magyar nyelvről szóló űropera nyerte a Zsoldos Péter-díjat

Először adták át rendes körülmények között, egy új, hagyományteremtő szándékkal megtartott minifesztivál keretei között a fantasztikus irodalmat díjazó, pár éve megújult Zsoldos Péter-díjat.

Baráth Katalin magyar nyelvet középpontba állító sci-fije, az Afázia nyerte idén a legjobb regénynek járó elismerést,

amely kategóriában egyébként olyan komoly ellenfelei akadtak, mint László Zoltán regénye (Mindig egyre több), illetve Sepsi László könyve (Termőtestek) – mindkét szerző nyert már korábban Zsoldos-díjat. Baráth Katalin egyébként mindössze a harmadik női szerző, aki a fikciós kategóriában ezzel büszkélkedhet Moskát Anita (2020) és Fedina Lídia (2018) után.

Az Afázia története szerint pár száz évvel később járunk, a Föld tönkrement, az emberiség egy töredéke – főleg a gazdagok – kijutott még előtte a világűrbe. Az egyik hatalmi tömböt a keleti birodalmak hozták létre, ez a mindenkit megfigyelő Háló Birodalom; a másikat az USA, ők magukat Demokráciának hívják. Közös bennük, hogy tagjaik már nem verbálisan kommunikálnak egymással, el is felejtettek nagyjából beszélni.

Van azonban egy kis nép, a moyerek, akik egy gazdag mecénásnak hála szintén kijutottak az űrbe, és nemcsak túlélték a Föld összeomlását, de katonailag szervezett, fegyelmezett társadalmukban meg is őrizték nyelvüket.

A moyerek beszélt nyelve a többi túlélő számára drogként működik, amit ők arra használnak fel, hogy terítésből szerzett pénzből fenntartsák függetlenségüket. Ami persze mindkét nagyhatalmat borzasztóan zavarja, bár főleg azért, mert tudják: ha hatalmuk alá hajtanák a moyereket és nyelvüket, akkor le tudnák győzni a másik felet.

Az Afáziát korábban így méltattuk:

Nagyon sok remek ötlet van Baráth Katalin könyvében, amely miatt önmagában megérte megírni ezt a történetet. A sci-fi hagyomány nagyon gazdag, nehéz valami újjal előállni, és ebben az esetben az újdonság, a nóvum, a szubverzió egyértelműen a magyar nyelv középpontba állítása, ennek mentén pedig a moyer társadalom felépítése.

Ezt pedig a zsűri képviseletében Makai Péter Kristóf írta a regényről:

„Baráth Katalin hitet tett amellett, hogy a természettudományok mellett a nyelvtudományt is megilleti, hogy tudományos-fantasztikus mű ihletője legyen és Pandonhya világán a szintaxis, a pragmatika, vagy a szemantika nemcsak a nyelvi jelentés hordozója, hanem a megmaradt moyer népességé is. Űrhajók és hivatalok hirdetik fennen, hogy ha a Földet el is veszítjük, a magyar nyelv örökké a miénk lesz.”

Novellakategóriában Juhász Viktor Eigengrau című fantasynovellája nyert.

A novella a Gabo SFF éves magyar fantasztikus antológiájában jelent meg, amelyről írtunk is cikket itt a Könyves Kálmán rovatban, amelyben a kötet koronaékköveként hivatkoztunk a fordítóként is ismert és elismert, az íráshoz egy hosszabb kihagyás után visszatérő Juhász Viktor novellájára. Egyébként a novellák között, ha lehet, még erősebb volt a mezőny: Juhász Viktoron kívül Moskát Anita, Kleinheincz Csilla, Erdei Lilla, Füzesi Dóra, Kiss Gabriella és László Zoltán novellái versenyeztek.

A fordítások kategóriájában Farkas Veronika nyert, aki újrafordította William Gibson Sprawl-trilógiáját:

a cyberpunk klasszikusainak és alapszövegeinek számító Neuromancer, Count Zero és Mona Lisa Overdrive tavaly jelent meg az Agave Könyvek gondozásában.

A Zsoldos Péter-díj nemrég újult meg, gondozását visszavette az Avana Egyesülettől Zsoldos Péter családja, új zsűri dolgozik a díjon,

a legfontosabb változás pedig az, hogy már nem csak science fiction műfajú művek kaphatják meg a díjat,

mivel azon indulhat bármilyen fantasztikus témájú (tehát mondjuk fantasy, horror, weird) regény.

A zsűrit idén Benczik Vera irodalmár, H. Nagy Péter irodalomtörténész, Keserű József irodalomtudós, Makai Péter Kristóf irodalomtudós, Szép Eszter képregénykutató és fordító, Szilárdi Réka irodalmár és Takács Bogi író alkotta, akik a hazai szakmai közönség javaslatai alapján összeállt jelöltlistáról választották ki a legjobbakat.

NYITÓKÉP: Azonnali-montázs

Pintér Bence
Pintér Bence az Azonnali külsős munkatársa

Nappal újságíró a győri Ugytudjuknál; éjszaka fantasztikus irodalomról író blogger.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek