Lengyelország embargót vetett ki az orosz szénre

2022.04.15. 09:39

A lengyel szénimport 75 százaléka Oroszországból jön, így ez nem csak Oroszországot érintheti rosszul.

Lengyelország embargót vetett ki az orosz szénre

Aláírta Andrzej Duda lengyel elnök azt a még április 13-án elfogadott törvényt, amivel többek között 

Lengyelország embargót vet ki az orosz és a belarusz szénre,

tudósít róla a lengyel elnöki hivatal. 

Ugyan a törvény hivatalosan nem embargónak nevezi, de megtiltja az Orosz Föderáció és Belaruszból származó szén importját, emellett még az átszállítását is tiltja. 

Aki azonban megszegné ezt,

akár 20 millió lengyel złotyra, azaz közel 1,6 milliárd forintra bírságolható.

A törvény emellett lehetőséget ad arra is, hogy olyan személyeket, akik az orosz agresszió finanszírozásában részt vehetnek, befagyasztják a Lengyelországban tárolt pénzügyi eszközeiket és vagyontárgyaikat, illetve a terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás elleni küzdelemről szóló törvény alapján a lengyel közbeszerzésekből is kitiltják.

Ugyanakkor jelenleg nem tudni, hogy Lengyelország honnan pótolja az Oroszországból érkező szeneket, ugyanis Lengyelországban még mindig viszonylag magas a szén aránya az energiamixben (az EU-ban arányaiban és számszerűen is a legmagasabb a szénhasználat),

ráadásul a felhasznált szén 75 százaléka Oroszországból érkezik

a Forum Energii kutatása szerint, de Lengyelország alapvetően is kitett az orosz energiaexportnak: a földgáz-import 55 százaléka, míg a petróleumimport 66 százaléka Oroszországból érkezik.

Duda egyébként szerdán járt Kijevben észt, lett és litván kollégáival, hogy az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel találkozzanak. Ez lett volna az a találkozó, amin a német államfő, Frank-Walter Steinmeier is szeretett volna részt venni, azonban az ukránok nem kértek belőle Steinmeier korábbi lágy oroszpolitikája miatt.

A találkozón a lengyel és a három balti állam vezetői arra szólították fel az Európai Uniót és a világot is, támogassák pénzügyileg Ukrajnát és az ukránokat, hogy a háború után egyrészt legyen hova visszatérniük, illetve legyen mibe, azaz segítsenek Ukrajna újjáépítésében is.

Emellett a litván elnök, Gitanas Nauseda úgy fogalmazott: diplomáciai úton nem lehet legyőzni a Putyin-rezsimet, ezért erősebb szankciókat kellene bevetni, emellett ismét kiállt Ukrajna uniós csatlakozása mellett.

„Úgy gondolom, hogy a világ más vezetőinek is el kellene menniük Borodjankára és más helyekre, hogy a saját szemükkel lássák. Valószínűleg ez határozottabb fellépéshez vezetne az Európai Unió részéről”

– fogalmazott a litván elnök. 

Oroszország még február 24-én indította meg az invázióját Ukrajna ellen, aminek hivatalosan a célja Ukrajna „nácitalanítása”, illetve fegyvertelenítése lett volna, azonban a villámháborús tervek hamar elakadtak, így az ukrán kormány megbuktatására tett kísérlet is kudarcot vallott.

A hivatalos orosz tervek így átalakultak: most már a cél nem az ukrán kormány megbuktatása, hanem a Krím-félsziget összekötése a csak Oroszország által elismert szakadár népköztársaságokkal, majd a déli és keleti frontok egyesítésével egészen a Dnyeperig vonulnának, amivel kvázi megfeleznék a jelenleg ismert Ukrajnát.

NYITÓKÉP: Andrzej Duda lengyel elnök 2022 februárjában. FOTÓ: Európai Unió / Európai Tanács

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi operatív vezetője

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek