Egy portál felmérte, mennyire alkalmaznak szívesen ukrajnai menekülteket a cseh cégek. Sok vállalat azonban a viszonylag nagy hajlandóság ellenére sem mer képzettség nélkül ukrán menekülteket foglalkoztatni. Hogyan segítik a társadalmi integrációt a V4 országokban és szomszédos Romániában?
A Profesia munkahelykeresőportál 220 cég körében végzett márciusi felmérése szerint
hiába hajlandó a cégek 59 százaléka rész- vagy akár teljes munkaidőben is alkalmazni az ukrán menekülteket, a nagy hajlandóság ellenére sem merik bevállalani a képzésüket, felkészülés nélkül pedig nem tudnak munkát adni számukra.
A cégek egyötöde még vacillál a kérdés kapcsán, és körülbelül ugyanennyien mondták, hogy nem szándékoznak menekülteket foglalkoztatni.
A probléma többrétű Csehországban.
Egyrészt az eddig az országba érkező több mint 220 ezer ukrán menekült túlnyomó többsége nő.
A tanárok előnyben vannak, a cseh iskolák legtöbbje ugyanis ukrán tanárokat keres, hogy speciális ukrán osztályokat indíthassanak. Belőlük vannak azonban a legkevesebb. A legtöbben fodrászatokban, szépségszalonokban, szakácsként, varrónőként vagy takarítónőként keresnek munkát. A gond viszont az, hogy az eredmények szerint éppen a szolgáltató szektor az, ami a legkevesebb dolgozót tudja felszívni.
Ezzel szemben hiányszakma a szakképzést nem igénylő fizikai munkakör és különböző műszaki munkák. A Csehországban dolgozó ukránok túlnyomó többségét ezért eleve az építő- és autóipar vagy a mezőgazdasági termelés szívta fel, ők nagyrészt cseh és angol nyelvtudás nélkül dolgozó férfiak.
Így annak ellenére, hogy az ukrajnai háború kezdete előtt mintegy 300 ezer fős munkaerőhiány volt a cseh gazdaságban, a cseh munkaerőpiac nem tudja felszívni a több mint 220 ezer menekültet. A megoldás viszont egyre sürgetőbb a menekültek növekvő száma miatt.
A befogadott menekültek ezrei számára a letelepedéshez ugyanis szinte azonnal kell a munka, emiatt bármilyen munkát készek elfogadni, ami kiszolgáltatott helyzetbe hozza őket.
Sajnos már most számtalan olyan ismert eset van, amikor a munkáltatók visszaéltek az ukrán menekültek kiszolgáltatott helyzetével, közölte Marian Jurečka cseh munkaügyi és szociális miniszter.
Az pedig csak olaj a tűzre, hogy a cseh koalíciós kormány által jóváhagyott sürgősségi törvény értelmében március 31-től munkavállalási engedély nélkül is foglalkoztathatják az ukrán menekülteket Csehországban. És hiába terheli a munkáltatókat ugyanúgy a bejelentési kötelezettség és a járulékfizetés, még így is tömérdek papírmunkától és ezáltal plusz költségektől szabadulhatnak meg, ezáltal pedig nagyobb esély nyílik a feketefoglalkoztatásra is.
Eva Mikšová a Munkaügyi Központtól elmondta, hogy a törvénynek köszönhetően egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a cégek a menekültek foglalkoztatására, nagyon sok hívás érkezik új munkatársakat kereső cégektől és intézményektől.
– tudatta Mikšová az English.radio.cz-nek adott interjújában.
Mindemelett viszont
– mondta Marian Jurečka cseh munkaügyi és szociális miniszter.
Ugyanakkor nemcsak nemzeti és önkormányzati, hanem a civil szektor is aktív a problémakezelésben. Erre jó példa a Jobs4Ukraine civil kezdeményezés, ami ugyanúgy működik, mint bármely más munkahelykereső portál, csak ezt kifejezetten az ukrán menekültekre szabták és a gyors munkaerőpiaci integrációjukhoz nyújt segítséget. Darina Onoprienko, a német lány, aki létrehozta a kezdeményezést, az Expats.cz-nek azt mondta, hogy nem tudott csak ülni és nézni, ahogy az oroszok leigázzák Ukrajnát, ezért hozta létre a portált, ami nem csupán Csehországban, hanem több európai országgal is karöltve más városban is kínál munkát a menekültek számára.
A mihamarabbi munkaerőpiaci integrációt tehát próbálják azzal segíteni a munkaügyi hivatalok, a civil szervezetek, de még az ukrán közösség is, hogy igyekeznek megakadályozni az újonnan érkező ukrán menekültek szürkegazdaságba sodródását.
A több mint 4 millió ukrán menekültből több mint 2,4 millióan Lengyelországba érkeztek. Habár sokan továbbutaznak Csehországba, Németországba vagy még tovább, relatíve sokan maradnak Lengyelországban is. Az ingyenes ideiglenes szállásnak, az orvosi ellátásnak, oktatásnak és más szociális szolgáltatásoknak köszönhetően
a február 24-én kitört ukrajnai háború óta összesen nagyjából 625 ezer menekült keresett és kapott lengyel azonosítószámot, amivel a legtöbb állami szolgáltatást, így az állami egészségügyi ellátást és az oktatást is teljeskörűen igénybe vehetik.
Lengyelország tehát mind intézményi, mind társadalmi, emellett nemzeti és önkormányzati szinten is bevezetett intézkedésekkel próbálja visszaállítani a menekültek mindennapi életének körforgását, aminek következtében az ukrán menekültek biztonságban érzik magukat az országban.
– nyilatkozta egy ukrán menekült hölgy az AP-nek.
Lengyelország tehát üdvözli a menekülteket, ugyanis
a munkahelyteremtés nemcsak a menekültek társadalmi beilleszkedését segíti elő, hanem betölti a hézagokat a lengyel egészségügyi- és oktatási szektorban is. Tekintve, hogy a legtöbb menekült gyermekes nő, így mindkét szektorban nagy reményekkel tekintenek az ukrán menekültekre, mint potenciális munkaerőre.
Varsóban például speciális osztályokat indítanak az újonnan érkezett ukrán gyerekek integrációjának elősegítése érdekében, és szintén egy fővárosi kezdeményezés értelmében egy ételbár például kifejezetten ukrán menekültek munkahelyi foglalkoztatására jött létre.
Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor ígérete, miszerint minden menekült lehetőséget kap munkába állni Magyarországon, nem igazán kápráztatta el az ukrán menekülteket, a legtöbben ugyanis nem szeretnének Magyarországon maradni. Február 24-e óta több mint 540 000 ukrán menekült érkezett Magyarországra, a többségük azonban már továbbállt Nyugat-Európába vagy más V4-országban próbál inkább szerencsét.
A többi V4-es országgal és Romániával ellentétben eddig mindössze csak 7 000 ember gondolta úgy, hogy rokoni kapcsolataik miatt inkább maradna, azonban még őket sem sikerült integrálni a munkaerőpiacra.
A legnagyobb problémát hazánkban is az jelenti, hogy a gyermekes nők és az időskorú ukrán menekültek nem tudnak nekik megfelelő munkát találni, az eddigi munkalehetőségek ugyanis leginkább olyan hiányszakmákban jelentek meg, mint az építőipar és az elektronikai szektor, valamint a feldolgozóipar és vendéglátás.
A Magyar Közlönyben foglaltak alapján pedig már Magyarországon sem csak az ukrán menekülteket, hanem az őket foglalkoztató munkaadókat is támogatja az állam, amennyiben ukrán vagy ukrán-magyar kettős állampolgárságú menekülteket alkalmaznak határozott vagy határozatlan időre szóló szerződés alapján, legalább heti 20 órában Magyarország területén.
A támogatás a munkavállaló jogviszonyának ideje alatt, maximum 12 hónapig vehető igénybe, de egy alkalommal meghosszabbítható. A támogatás a munkaadó részére havonta utólag kerül kifizetésre, amelyet a munkaadó a munkavállaló lakhatási és utazási költségeinek biztosítására köteles fordítani. Ennek mértéke nem haladhatja meg a 60 000 forintot és a dolgozóval egy háztartásban élő kiskorú gyermek után járó 12 000 forintos összeget. A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett formanyomtatványon elektronikusan nyújthatja be – olvasható a Magyar Közlönyben.
Habár mihamarabb munkába állnának a menekültek, mindez csak pár száz embernek sikerült, többeknek ugyanis meggyűlik a baja a procedúrával, de még ennél is többen panaszkodnak az információhiányra.
Miközben a Külgazdasági és Külügyminisztérium a magyarországi foglalkoztatással kapcsolatban elvileg nagyfokú tájékoztatást nyújt az ukrán állampolgárok részére a kijelölt segítségpontoknál, tájékoztatja a munkaadókat és gondoskodik a munkát vállalni szándékozók és családtagjaik átmeneti szállásának biztosításáról is, a menekültek erről néha csak egy-egy szórólapon értesülnek.
Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője elmondta a hvg.hu-nak, hogy habár különösen fontos, hogy a magyar hatóságok megfelelően kommunikáljanak, annak hiánya valószínűleg annak tudható be, hogy relatíve rövid idő alatt érkezett több százezer ember az országba.
Magyarországon sem csak az állam segít a menekülteknek. Kristina Kocyba, az ELTE egyik német anyanyelvű lektora például még márciusban elindította az első átmeneti iskolát az ELTE-n. A képzés keretében délutáni oktatást kínál az ELTE az ukrán gyermekeknek.
Az idegen nyelv oktatás nagy hangsúlyt kap: az angol mellett magyarul is tanulnak az ukrán diákok. A délutáni iskola kifejezetten a menekültek beilleszkedését szeretné segíteni.
Szlovákia március 26-ig Csehországhoz hasonlóan több mint 272 012 ukrán menekültet fogadott be. Március elsején alkotott jogszabályt arra vonatkozóan, hogy nemcsak védelmet nyújtanak, hanem hosszútávú letelepedést is az ukrán menekülteknek.
Mindemellett március elsejétől állami segítséget kapnak azok a szlovákok, akik otthont adnak az ukrán menekülteknek, egy gyermek után havonta 105, míg egy felnőtt után 210 euróra jogosultak.
Szintén március elseje óta az ukrán menekültek munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát, és hozzáférhetnek az alapvető egészségügyi ellátáshoz, a gyermekek pedig iskolába és óvodába járhatnak. Azonban a menekültek elosztása nem sikeres, a helyi újságok ugyanis arról számolnak be, hogy az ország egyes területein az iskolákban alig van már szabad pad, miközben az ország más részein bőven van hely.
Milan Krajniak szlovák munkaügyi miniszter már március közepén bejelentette, hogy mintegy 60 ezer ukrán menekültnek sikerül munkát találni Szlovákiában. Ennek ellenére a helyszíni segítségnyújtásban tevékenykedő civil szervezetek munkatársai szerint is átgondoltabb és logikusabb menekültügyi válaszreakcióra lenne szükség a kormány részéről.
A szlovákiai civil szervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy az ukrán menekültek további segélyezése társadalmi feszültségekhez vezethet.
Az állami szolgáltatásokra nagy terhet róhat az ukrán menekültek növekvő száma, amennyiben az állam nem jár el aktívan. Az állami segítség nélkül tehát a lakosság úgy érezheti, hogy a menekültek megsegítésének teljes terhe az övé, ami azért is okozhat problémát, mert az ukrajnai háború miatt a megélhetési költségek várhatóan emelkedni fognak.
– mondta Zuzana Števulová az Emberi Jogi Liga pozsonyi kirendeltségétől.
Richard Sulík szlovák gazdasági miniszter szerint az ukrajnai háború még a koronavírus-járványnál is nagyobb negatív hatással lehet Szlovákia gazdaságára, aminek oka az orosz nyesanyagfüggőség. 2019-ben például a kőolaj és finomított termékek 78 százalékát Oroszországból importálta az ország.
Kitenkintve a V4-országokból, Románia több mint 600 ezer menekültet fogadott be Ukrajnából. Csak Brassóba mindezidáig mintegy 1200 menekült érkezett, akiknek a 75 százaléka nem is szándékozik tovább menni. A városi menekültközpont nemcsak tájékoztatást nyújt a helyi munkaajánlatokról, óvodai és egyéb szolgáltatásokról, de segítik is a menekülteket abban, hogy elérjék ezeket a lehetőséget, ugyanis Flavia Boghiu, Brassó alpolgármestere szerint
– mondta a román alpolgármester, amiről az AP számolt be.
Bár elvileg itt a munkaerőhiány miatt az egyes szektorok azonnal felszívnák a menekülteket, a probléma a nyelvtudáson kívül, hogy a legtöbb embernél nincs irat. Ugyanakkor a román kórházakban például nagyon gyors a sürgősségi orvosi ellátás, az orvosok figyelmesek.
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.