A választás tanulsága: nem politikai tőkét kell várni a párbeszédtől

Ne csodálkozzunk, hogy a falvakban, kisebb városokban nem fogadták kitörő lelkesedéssel azokat a kampánycsapatokat, akik négy évente leugranak hozzájuk közölni, hogy a Fidesz mocskos módon lop, csal és hazudik. Ehelyett civil munkával őszinte és az esetleges politikai tőkétől független civil munkát kell végezni. Nem a Fidesz leváltásáért, hanem a magyar társadalom megerősítéséért.

Az ellenzék kampánya egy underground garázsprojekt volt, miközben a Fidesz profi gépezettel tarolt le mindent, amit tudott: a vesztesek közé tartozik a sok tisztességes helyi jelölt, a pénzüket, szabadidejüket nem sajnáló civil aktivisták, valamint azok, akiket tudatosan vagy nem tudatosan, de hazug illúzióba ringattak.

Mindenki magyarázatot keres és szakért a vasárnapi választások után. Ez egyfelől természetes, másfelől újra előkerülnek azok a káros interpretációk, amik már az ezt megelőző néhány kétharmaddal ezelőtt is butaságok voltak.

Kezdjük ott, hogy a magyar emberek elég sok mindenről tudnak.

Hiba azt gondolni, hogy a falvak többségében a kétségtelenül dezinformáló, hazugságokkal teli megyei újságok és a köztévé mint egyetlen hírforrás mellett ne hallottak volna Mészáros Lőrincről, a korrupciós ügyekről vagy Szájer Józsefről. Ha mástól nem, talán az egyetlen ellenzéki szomszédtól, de a postaládákba eljuttatott Nyomtass te is-újságok is tettek erre egy kísérletet, amelyek a választási eredmények ismeretének birtokában feltételezhető, hogy egy részük a kukában vagy a kandallóban végezték.

Hallanak ezekről, csak osztva és szorozva is arra jutnak, hogy a jelenlegi körülmények között mégis a biztosat választják,

azt a politikai formációt, amivel talán ők sincsenek teljesen megelégedve, de egy sokkal kiszámíthatóbb jövőt kínál, mint amit az ellenzék próbált felajánlani.

Nem vitatom el, hogy vannak teljesen tájékozatlan emberek, akiknek megmondják, kire szavazzanak és úgy is tesznek, de

a választás utáni diskurzust 2014 és 2018 után ismét elvinni abba az irányba, hogy a Fidesz az ostoba, buta prolik miatt nyert, 2026-ban is kétharmadot fog eredményezni.

Éppen ez lenne ennek a kijózanító eredménynek a tanulsága, hogy rájöjjünk, csak a megtévesztő ellenzéki kommunikáció miatt gondolhattuk azt, hogy szoros a verseny, miközben egy jól látható többség és egy kisebbség versenyzett egymással, de a fény az éjszakában az, hogy az erőviszonyok megismerése után elkezdődhet az a civil munka, aminek nem kampányidőszakokban, választási hajrákban kell megmutatkoznia és felélénkülnie a legjobban, hanem a mindennapi életben.

Eszközt kell váltani.

Én magam is azt gondoltam, hogy teszek valamit azzal, ha egy hétvégére elmegyek Borsod falvaiba és kopogtatok: a tapasztalat sok nyitott és zárkózott ember, elküldés a picsába, néhány jó szó, tehát pont olyan sokszínű reakciók, mint amilyen sokszínű ez az ország is. Abban tévedtem, hogy ezt a választások előtt két hónappal tettem, nem titkoltan egy politikai célért.

Ne csodálkozzunk tehát, hogy a falvakban, kisebb városokban nem fogadták kitörő lelkesedéssel azokat a kampánycsapatokat, akik négy évente leugranak hozzájuk közölni, hogy a Fidesz mocskos módon lop, csal és hazudik.

Nem akkor kell megkeresni őket, amikor elindul a kampánystart, hanem a tenni akaró embereknek olyan lokális közösségeket létrehozni,

amik nem direkt pártpolitizálnak, mert abból pont elég volt, hanem meghallgatják és megosztják véleményüket egymással, szóhoz juttatva olyanokat, akiknek véleményére a választásokon kívül soha nem voltak kíváncsiak.

Őszinte és az esetleges politikai tőkétől független civil munkát kell végezni nem a Fidesz leváltásáért, hanem a magyar társadalom megerősítéséért. Rohadt kemény intellektuális melót: tanítani, beszélgetni, a közös kulturális örökségünket fenntartani, aki nem ismeri, annak megmutatni, a pestinek vidéken lenni és fordítva, hogy amennyiben polgárosodni nem is tudunk, de ismerjük meg és fogadjuk el egymást.

Lehet, hogy sok év után ezek már csak üres szólamoknak hatnak, de hosszútávon ez vezet sikerre fideszes és ellenzéki szavazónak egyaránt, márpedig láttuk, hogy másként nem lehet, kizárólag hosszútávon, hiszen a rövidtávú terv éppen most esett szét darabjaira.

Nem kellett kézzelfogható, papírra leírt program sem, mert mindenki tudta itt, mit várhat a Fidesztől.

Egyetlen titkuk, hogy visszaosztanak abból, amit ellopnak, a rendszer pedig vasárnap óta médiafölénnyel, propagandával és a sok hazug szóval együtt is legitim, sőt, talán még sosem volt ennyire erős.

Az ellenzék padlón, de kiváló példaként Jakab Péter és Gyurcsány Ferenc saját maguk bizonyították be a választás estéjén, hogy miért is érezték sokan egy bizonytalan, összeomló formációnak az Egységben Magyarországért közösségét: még ki sem hűlt Márki-Zay Péter „politikai hullája”, de már is menekültek a felelősség elől, egyedül hagyva azt az embert, aki legalább minden hibájával együtt őszintén kommunikált a választókkal a 30 éve nyakunkon levő politikai elit súlyával a hátán.

Azzal a tudattal kell folytatni a munkát a változást akaró embereknek, hogy minden beszélgetés, elolvasott könyv, ismeretterjesztő tartalom és megismert község Vas megyétől Szabolcsig elősegít abban, hogy valamivel öntudatosabb, polgárosodottabb emberek legyünk, akik a későbbiekben talán jobb döntéseket hoznak az urnáknál.

A politikai eszközeinket a Fidesz felégette, már csak ebben bízhatunk.

Hozzászólnál? Vitatkoznál vele? Írj nekünk!