Az orosz vonalak mögé bőven elérő, hosszú távú tüzérségi rendszereket kap Ukrajna

2022.04.02. 18:19

A március 31-én megrendezett donorkonferencián megegyeztek az Ukrajnát fegyverrel is támogató országok, hogy nem teljesítik Volodimir Zelenszkij legfontosabb kérését, de tüzérségi lövegeket, lövedékeket és páncélozott járműveket is küldenek Ukrajnába.

Az orosz vonalak mögé bőven elérő, hosszú távú tüzérségi rendszereket kap Ukrajna

Március 31-én rendezték meg azt a donorkonferenciát, amin 35 ország, többek között az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Új-Zéland és számos európai állam részt vett. Az eseményt Ben Wallace brit védelmi miniszter kezdeményezte a Guardian szerint, hogy több „halált okozó fegyverrel” támogassák Ukrajnát. 

A résztvevő országok végül nem csak Ukrajnának szánt újabb lőszerszállítmányról egyeztek meg, hanem nagy hatótávolságú tüzérséget, páncélozott járműveket, és légvédelmi rendszereket is készek küldeni az orosz hadsereg által megtámadott országnak.

A brit kormány háborúban az orosz tankok ellen már eddig is sikerrel használt NLAW páncéltörő rakétákat gyártó SAAB-ot arra kérte, hogy növelje a termelését. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Törökország ezen kívül Javelin és más vállról indítható páncéltörő fegyvereket, Stinger légvédelmi rakétákat és TB2 Bayraktar drónokat szállít Ukrajnába.

Az elmúlt öt hét tapasztalata alapján ezek ugyanis mind sikeresen hozzájárulnak az orosz invázió elhárításához, mint azt korábbi cikkünkben is kielemeztük. A brit védelmi minisztérium jelentése emellett kiemeli, hogy a jelenlévő országok megállapodtak partmenti védelmi rendszerek szállításáról is, amik segíthetnek a déli Odessza városának védelmében, és hatékonyak lehetnek a Fekete-tengeren tartózkodó orosz hadihajók rakétatámadásai ellen.

Zelenszkij az elmúlt héten több alkalommal is jelezte, hogy Ukrajnának nagyobb hatótávolságú tüzérségre lenne szüksége, hogy ellensúlyozni tudja a városai, köztük a déli Mariupol elleni orosz támadásokat. Moszkva ugyanis jelenleg feladta Kijevet és helyette inkább újra a déli Mariupol kikötőváros elfoglalására összpontosít, illetve a keleti Donbasz régióban próbál teret nyerni. Ukrajna becslései szerint legkevesebb 5000 ember halt meg Mariupolban, de a számot a folyamatos harcok miatt nem lehet ellenőrizni.

Zelenszkij az előző NATO-csúcstalálkozón ezért „korlátozás nélküli katonai segítségért” könyörgött, és megismételte azt a korábbi kérését, hogy a katonai szervezet az összes repülőgépének és tankjának az egy százalékát adja át Ukrajnának. A donorkonferencián résztvevő országok visszautasították az ukrán elnök kérését a háború eszkalációjátóltartva, arra hivatkozva, hogy ezek a fegyverek nem védekezésre valók. 

NYITÓKÉP: Noah Brooks, Ukrán Védelmi Minisztérium / Wikimedia Commons (CC BY-SA 2.0)

Papp Zsanett Gréta
Papp Zsanett Gréta az Azonnali gyakornoka

Nemzetközi kapcsolatok alapszakos diplomáját az ELTE-n szerezte, jelenleg a Károly Egyetem soraiban koptatja billentyűzetét. A geopolitika mellett sörkedvelő, állatbarát, otthonra pedig Lille után Prágában talált, egyébként meg Grönland nagy szerelmese. 

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek