Háromszáz dél-oszét katona inkább hazastoppolt, mint hogy golyófogó legyen Ukrajnában

2022.04.02. 13:40

Úgy tűnik, hogy Dél-Oszétia elnöke kissé elszámolta magát a katonák vérszomját illetően. Háromszáz dél-oszétiai katona ugyanis úgy érezte, hogy a katonai kötelesség mégsem áll mindenek előtt, úgyhogy inkább hazastoppoltak, mielőtt szétrakétázzák őket.

Háromszáz dél-oszét katona inkább hazastoppolt, mint hogy golyófogó legyen Ukrajnában

Anatolij Bibolov, Grúzia egyik szakadár régiója, Dél-Oszétia vezetője március 26-én jelentette be Telegram-csatornáján, hogy a szakadár régió is katonákat küld Ukrajnába, hogy segítsék Oroszországot, azonban úgy tűnik, ez nem a tervek szerint alakult:

1 200 dél-oszét katonából 300-an váratlanul eldobták a fegyverüket és engedély nélkül elhagyták Ukrajnát,

miután kiderült, hogy golyóálló mellény és felszerelés nélkül kellene harcolniuk az ukrán fronton. A dél-oszét katonák ezért úgy döntöttek, hogy köszönik a lehetőséget, de ők most inkább hazamennek, hozta nyilvánosságra március 31-én Eduard Kokoity, Dél-Oszétia egykori elnöke a Twitteren. 

Az oroszok által független országként elismert Dél-Oszétia nemzetközileg vitatott státuszú terület. Grúziával együtt Dél-Oszétia is kikiáltotta függetlenségét a Szovjetuniótól 1991-ben, de Grúziával ellentétben – amit elismert a nemzetközi közösség – Dél-Oszétiát az oroszokon kívül nagyon más ország nem ismerte el, a legtöbb állam azt továbbra is Grúzia részének tartja. 

Oroszország azonban nemcsak független, szuverén államként ismeri el a vitatott státuszú területet, hanem állandó katonai támaszpontnak is használják. Moszkva emellett széles körű pénzügyi támogatást nyújt a szeparatista régiónak, orosz állampolgárságot ajánlott fel a Dél-Oszétia mellett a másik szakadár állam, Abházia lakosságának, és folyamatosan több ezer orosz katonát állomásoztat a területen elvileg „békefenntartás” céljából, bár az ukrajnai háború miatt őket félig kivonták.

Ebből kifolyólag Grúzia a 2008-as háború óta fenntartja, hogy Dél-Oszétia mellett a másik szakadár állam, Abházia is oroszok által megszállt grúz területek, miután a megegyezésekkel ellentétben Ororszország nem hagyta el a területet a 2008-as háborút követően.

A csecsenek után jöhetnek a dél-oszétok

Dél-Oszétia már az ukrajnai háború kezdetén világossá tette: befogadja a donbaszi harcok elől menekülő civileket. Oroszország azonban nemcsak humanitárius szerepet szánt a szakadár területnek, 

a dél-oszétiai haderő bevetésével maszkírozta volna az orosz haderő csúnyán magas veszteségeinek számát.

Moszkvának ugyanis egyre nagyobb veszteséggel jár az ukrajnai háború. Habár pontos számokat nehéz egy háború kellős közepén közölni, de a jelenlegi becslések alapján már most nagyon sok orosz katona veszíti életét a háborúban: a NATO szerint március 23-ig 7-15 ezer orosz katona veszthette az életét, míg az ukrán honvédelmi minisztérium által naponta közölt adatok szerint ez a szám április 1-ig elérhette 17 000-ret is. Egy kiszivárgott orosz jelentés szerint március 21-ig közel tízezer katonát vesztett az orosz hadsereg,

ami már majdnem akkora veszteség, mint amekkora a Szovjetuniót érte 10 év alatt Afganisztánban 1979 és 1989 között.

Akkor összesen közel 14 500 orosz katona vesztette életét, míg további 53 ezren sebesültek meg.

Ha valódiak az alábbi számok, akkor ilyen nagy veszteségek mellett a dél-oszét katonák átcsoportosítása – csakúgy mint a csecsenek esetében – elsőre logikusnak tűnt Moszkva részéről. 

Főként azért, mert a vitatott státuszú Dél-Oszétia elnöke, Anatolij Bibolov nyíltan kijelentette, hogy 

„Oroszországot támogatjuk, mert mi magunk is átéltük a nacionalizmus és a fasizmus tragédiáját. Oroszország oldalán állunk, a donbasszi nép oldalán.”

Eleinte a dél-oszét kormányfő is győzelemre rendezkedett be Ukrajnában

Bibilov még a dél-oszét katonák bevetése előtt kinyilvánította, hogy elsődleges feladatuk az lesz, hogy segítsenek megvédeni Oroszországot, és ezt a

„katonai kötelességüket a srácok büszkén, lobogó dél-oszétiai zászló alatt fogják teljesíteni”

ígérte még március 29-én.

Bibilov egyébként nem is lát más utat, szerinte a dél-oszét katonáknak nincs is más választása, Oroszország ugyanis az egyetlen biztonsági garancia a szakadár tartomány de facto önállóságára, ezért a katonák

„világosan megértik, hogy amennyiben megvédik Oroszországot, azzal egyben a hazájukat is.”

A kormányfő a dél-oszétiai katonák bevonása előtt úgy fogalmazott, az ukrajnai háború jelenlegi állása szerint az orosz csapatokat kisegítő 1 200 dél-oszét katonát

„nem a halálba, hanem a győzelemre küldtük.”

Nem akarnak a szétrakétázott csecsenek sorsára jutni

A győzelem persze relatív, mindenesetre 300 dél-oszét katona viszont mégiscsak lerakta a fegyvert március 31-én Ukrajnában, miután

állításuk szerint ráeszméltek arra, hogy harc helyett golyófogónak küldték őket a frontra, 

illetve „minden, ami az ukrajnai helyzettel kapcsolatos, hatással lehet ránk, és erre sajnos nem vagyunk felkészülve” – vallotta be az Szabad Európának Eduard Gabareav, a dél-oszét fegyveres erők katonatisztje.

A hirtelen felindulásból történő fegyverletétel után a katonák stoppolva dezertáltak. 

„meg kell védeni az otthonukat, mert a végsőkig nem kérhetünk mást, hogy ezt megtegye helyettünk”.

– nyilatkozták.

Továbbra is Moszkvába igyekszik a dél-oszét vezetés

A grúzok hiába nem mutattak jeleket egy esetleges támadásra – még úgy sem, hogy Oroszország figyelmét jelenleg leköti az általa indított ukrajnai háború –, Dél-Oszétiai katonai és politikai vezetői attól tartanak, hogy Grúzia 2008 után ismét megpróbálhatja visszaszerezni a területet.

A de facto államnak egyébként 16 ezer katonája van, bár közülük mindössze 2 500 aktív, szerződéses katona, akiknek közel a felét, 1 200 főt vezényeltek át Ukrajnába még március legvégén, így 1300 aktív és 13 000 tartalékos maradt a vitatott státuszú térségben. Ennek fényében nem meglepő, hogy sokan úgy vélik, védtelenek maradtak.

David Zalkaliani grúz külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes már március elsején kijelentette, hogy Grúzia nem jelent fenyegetést, és nem fog erőszakot alkalmazni, mivel békepolitikát folytatnak, ugyanakkor ez nem csak Dél-Oszétia vezetőségét nem nyugtatta meg, hanem a másik szakadár államot, Abháziát sem: utóbbi de facto állam készültségbe helyezte hadseregét, mivel

szerintük valós veszély, hogy Grúzia megtámadná a két szakadár régiót

– részben a Grúziában tartott NATO-hadgyakorlatra, illetve a grúzok harcias retorikájára alapozzák mindezt.

Azonban Dél-Oszétiában elsősorban nem katonai készültséggel próbálnának megakadályozni egy esetleges grúz támadást, mivel Anatolij Bibolov elnök a fegyverletétel napján bejelentette, hogy

Dél-Oszétia a közeljövőben lépéseket tesz annak érdekében, hogy csatlakozhasson az Orosz Föderációhoz,

aminek viszont Grúzia biztosan nem örülne. Jelenleg nem tudni, hogy lesz-e népszavazás az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról, mindenesetre annyi biztos, ha lesz, azt csak április 10-i dél-oszétiai elnökválasztás után fogják megszervezni.

Hogyan folytat kétkulacsos politikát az ukrajnai háború kapcsán Grúzia, és mit érhet el vele? Utánajártunk!

NYITÓKÉP: Egy kilőtt orosz BMP-3 gyalogsági harcjármű Mariupol közelében még március 7-én. FOTÓ: Ukrajna Belügyminisztériuma / Facebook

Papp Zsanett Gréta
Papp Zsanett Gréta az Azonnali gyakornoka

Nemzetközi kapcsolatok alapszakos diplomáját az ELTE-n szerezte, jelenleg a Károly Egyetem soraiban koptatja billentyűzetét. A geopolitika mellett sörkedvelő, állatbarát, otthonra pedig Lille után Prágában talált, egyébként meg Grönland nagy szerelmese. 

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek