Nyárig biztosan nem jön uniós pénz és ezt két hete a kormánynak is megmondták

Orbán Viktor múlt héten kért levélben pénzt Brüsszelből, miközben már tudta hogy erre még hónapokig várnia kell – értesült az Azonnali.hu.

Két hete tárgyalt Brüsszelben Ágostházy Szabolcs az Európai Bizottság képviselőivel Brüsszelben. Az uniós testület részéről világosan kinyilvánították, hogy

a nyár közepénél hamarabb még a legjobb esetben sem részesülhet Magyarország az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásaiból.

A Miniszterelnökség uniós forrásokért felelős államtitkára lényegében elfogadta a Bizottság álláspontját – értesült az Azonnali.

Mindez érdekes megvilágításba helyezi azt a levelet is, amit Orbán Viktor március 18-án írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság német elnökének. Erről a 444.hu számolt be elsőként, a lap információit Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan is megerősítette. Eszerint a magyar kormányfő jelezte, hogy a koronavírus-járvány miatt létrehozott uniós gazdasági helyreállítási alapból

Magyarország a rá jutó összesen 5800 milliárd forintnyi pénzből nemcsak az annak 43 százalékát jelentő vissza nem térítendő támogatásra tart igényt, hanem a kedvezményes hitelként felvehető 57 százalékos részre is.

A levél nyilvánosságra kerülése után egy nappal a Bizottság azt közölte: nem levelekre, hanem konkrét tervekre van szüksége első körben.

Az Azonnali információi szerint éppen a konkrét tervekkel van baj a már régóta várt vissza nem térítendő támogatások esetében is.

Ezekről már hosszú hónapok óta folynak a tárgyalások, és még mindig nem sikerült megegyezni – a Fidesz szerint a többek között a tavaly nyáron elfogadott, általuk gyermekvédelminek mondott törvény miatt, miközben a Bizottság jogállamisági kérdéseket miatt nem, csak a saját pénzügyi érdekeinek védelme miatt tarthatja vissza a kifizetéseket. 

Így valószínűleg az közelebb állhat a valósághoz, hogy a Bizottság az összeférhetetlenség kockázatával, a közbeszerzésekkel, illetve a korrupció elleni nem elég hatékony fellépés miatt nem adott zöld utat a magyar tervnek, mint amit a Politico már novemberben megírt két uniós döntéshozóra hivatkozva.

Emellett úgy értesültünk, a Bizottságnak számos antikorupciós javaslata van – például a közbeszerzési törvény módosítására, vagy a közérdekű adatok hozzáférhetővé tételére –, amit a kormány eddig elutasított. A 444.hu azt írta, Ágostházy Szabolcs már jelezte: a kormány a megegyezés érdekében már hajlandó a módosításokra.

Csakhogy egy a tárgyalásokra rálátó magyar forrásunk szerint mostanra az az abszurd helyzet állt elő, hogy

a külső körülmények változtak meg annyira, hogy újra kell írni a terveket,

hiszen az azokat megalapozó háttérszámítások teljesen elavultak.

„Többek között az energiabiztonság, energiahatékonyság témakörében komoly probléma, hogy a kormány egy sor háttérszámítást a rezsicsökkentett árakkal számolt, de mára nyilvánvalóvá vált, hogy ezeket lehetetlen tartani, így újra kellene számolni az egészet”

– mondta forrásunk, hozzátéve, hogy ezekkel természetesen Ágostházy Szabolcsék is tisztában vannak.

Ezért információink szerint Brüsszelben úgy számolnak, hogy a leggyorsabb forgatókönyv szerint is legkorábban nyár közepén születhet megállapodás és indulhat meg a pénz folyósítása. De ez többek között azt feltételezi, hogy a választásokat követően – például személycserék, átszervezések miatt – nem állnak le hetekre a tárgyalások.

Mint ismert, az Európai Bizottság még a 2020-ban kitört koronavírus-járvány miatt döntött úgy, hogy létrehozza a Helyreállítási Alapot (RRF), amiben a járvány miatti gazdasági veszteségeket kívánják ellensúlyozni. Egyébként nem Magyarország az egyedüli, amelynek még nem fogadták el az RRF-tervét – ugyanebben a cipőben jár például Lengyelország is.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Tanács március 11-i ülése előtt. FOTÓ: Európai Unió / Európai Tanács