Stratégiai nyugalom: Orbán a legpasszívabb a háborúban a V4-es kormányfők közül

2022.03.11. 15:15

Megnéztük, hogy az Ukrajnát ért orosz agresszió óta milyen kétoldalú megbeszéléseket folytattak a Visegrádi 4-ek kormányfői. Az eredmény önmagáért beszél.

Stratégiai nyugalom: Orbán a legpasszívabb a háborúban a V4-es kormányfők közül

Egy háborús helyzet nyilván fokozatváltást igényel a közvetlenül, vagy tágabban érintett országok diplomáciájában is. Az Ukrajnát ért orosz agresszió esetén Magyarország természetesen az előbbi csoportba tartozik, hiszen közvetlen szomszédunkról van szó, ahonnan ráadásul már most jelentős számú menekült érkezett.

Ezenfelül természetesen itt is érvényesülhet a közhelyes „minden krízis egyben egy lehetőség” elve is, nevezetesen,

a magyar kormány akár még erényt is kovácsolhatna néhány ügyes lépéssel a helyzetbe, például a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét tekintve.

Ehhez képest a magyar diplomácia feltűnő passzivitást mutat akár a többi visegrádi tagállammal összehasonlítva is. Nyilván nem az az elvárás ilyenkor, hogy a magyar kormány lépjen fel béketeremtőként a nemzetközi színtéren, bár

ezt a szerepet éppen maga Orbán Viktor vindikálta magának előzetesen, amikor a háborút megelőző moszkvai látogatását békemissziónak nevezte.

De akkor is szembetűnő, hogy Orbán Viktor milyen kevés tárgyalást folytatott az elmúlt két hétben V4-es kollégáihoz képest, ráadásul a nyilatkozatai is rendre megmaradnak ugyanazon két retorikai fordulat körül, miszerint „stratégiai nyugalomra van szükség” ebben a helyzetben; illetve, hogy „Magyarországnak minden áron ki kell maradnia ebből a háborúból”.

Nézzük, először mit tett a háború óta eddig a négy miniszterelnök a nemzetközi színtéren, csak rövid felsorolás szintjén!

Csehország

  • A háború kitörése után február 26-án Petr Fiala Mateusz Morawiecki lengyel elnökkel tárgyalt, a téma itt már az volt, hogy a cseh-lengyel-szlovák válságkezelésbe vonják be Németországot is. (Ezek szerint a magyar részvétel már fel sem merült.) Ezenfelül a cseh és a lengyel kormányfő közösen kérte Olaf Scholz német kancellárt, hogy támogassa az orosz bankok kizárását a SWIFT-rendszerből.
  • Petr Fiala február 26-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is tárgyalt telefonon és megígérte neki, hogy Csehország mindenben segít, amiben csak tud. Petr Fiala február 27-én Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel is egyeztetett telefonon, szintén arról, hogyan segíthetnének.
  • Március 4-én egy újabb Fiala–Smihal-telefonbeszélgetés zajlott a katonai és humanitárius segítségről.
  • Március 7-én pedig az osztrák parlament alsóházának elnökével, Wolfgang Sobotkával találkozott Prágában. A téma itt a „közös európai jövő” erősítése volt, ami a háború kitörése miatt még fontosabb.

Szlovákia

  • Eduard Heger szlovák miniszterelnök február 26-án telefonon beszélt Volodimir Zelenszkijjel a lehetséges szlovák segítségről.
  • Március 3-án a szlovák kormányfő Ursula von Der Leyent, az Európai Bizottság elnökét látta vendégül Pozsonyban.
  • Március 4-én Eduard Heger Kiren Rijiju indiai igazságügyi miniszterrel találkozott szintén Pozsonyban, a téma a Harkivban rekedt indiai egyetemisták kimenekítése volt, amihez Szlovákia segítséget ajánlott.
  • Szintén március 4-én a szlovák kormányfő belga kollégájával, Alexander De Croo-val tárgyalt telefonon, a fő téma az volt, Belgium hogyan tud hozzájárulni a szlovák humanitárius segítségnyújtáshoz Ukrajna számára.

Lengyelország

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az elmúlt két hétben annyi tárgyalást bonyolított, hogy tényleg csak címszavakban soroljuk fel, Ukrajna ügye minden esetben téma volt természetesen. (Emellett nemrég közöltünk egy elemzést is a lengyel diplomáciáról, ami ezen a linken olvasható.)

  • Február 26-án Berlinben Olaf Scholz német kancellárral tárgyalt. Ekkor hangzott el híres mondata, amikor megtudta, hogy a német kormány 5000 védősisakot ajánlott fel Ukrajnának, hogy „enne viccnek kell lennie”.
  • Február 28-án telefonon egyeztetett a szlovén Janez Lenarčič-csal, az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért felelős biztosával.
  • Március 1-én telefonon Kamala Harris amerikai alelnökkel beszélt.
  • Szintén március 1-én Brüsszelben kétoldalú tárgyalást folytatott Ursula von Der Leyennel.
  • Március 2-án telefonon Scott Morrison ausztrál kormányfővel tárgyalt.
  • Szintén március 2-án Fumio Kishida japán miniszterelnökkel is beszélt.
  • Március 3-án Varsóban közös lengyel-román kormányülésre került sor, de emellett Mateusz Morawiecki külön is tárgyalt Nicolae Ciucă román kormányfővel.
  • Március 4-én telefonos megbeszélést folytatott a moldáv miniszterelnökkel, Natalia Gavrilițaval.
  • Március 4-én ő is tárgyalt Alexander De Croo belga kormányfővel.
  • Március 5-én Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel találkozott.
  • Március 8-án Londonban a V4-es csúcs mellett Morawiecki külön is találkozott Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnökkel.
  • Március 9-én Morawiecki Ausztriába utazott, hogy Karl Nehammer osztrák kancellárral találkozzon.
  • Március 10-én pedig az amerikai alelnökkel, Kamala Harris-szel találkozott Varsóban.
  • Szintén március 10-én Varsóban Dubravka Suicával, az Európai Bizottság humanitárius segítségért felelős biztosával tárgyalt Ukrajna megsegítéséről.
  • Ugyancsak március 10-én a kanadai elnökkel, Justin Trudeau-val is tárgyalt.

Magyarország

  • A kormányfő hivatalos honlapja szerint Orbán Viktor február 25-én, miután egyedül vett részt személyesen a tagállamok vezetői közül a NATO csúcstalálkozóján, külön megbeszélést is folytat Jens Stoltenberggel, a szervezet főtitkárával.
  • Március 4-én Orbán Viktor a Karmelita kolostorban Margarítisz Szkínászt, az Európai Bizottság európai életmód előmozdításáért felelős alelnökét.
  • Március 10-én Narendra Modi indiai kormányfő hívta fel Orbán Viktort, hogy megköszönje indiai diákok Magyarországra menekítését.

A feltűnő különbségnek két oka lehet: Orbán Viktor vagy nem akar a háborúval foglalkozni a nemzetközi politikában, vagy igazából nincsenek olyan partnerei, akik szívesen együttműködnének vele – a kettő persze nem zárja ki egymást.

De az is feltűnő, hogy a magyar kormányfő még nemzetközi fórumokon (mint a március 8-i londoni V4 plusz Nagy-Britannia csúcs) is rendre a magyar választási kampányban bejáratott kormányzati szlogeneket hangoztatja csak arról, hogy Magyarországnak „ki kell maradnia a háborúból”, és a rezsicsökkentést még ilyen körülmények között is meg kell védeni.

Ehhez képest még pozitív is, hogy a londoni találkozó után Petr Fiala arról beszélt,

„Lengyelország, Csehország és Szlovákia sokkal tisztábban látja a helyzetet Ukrajnában és hajlandó fegyverrel is segíteni, ami elválaszt minket Magyarországtól, de legalább az alapkérdésekben egyetértünk”.

NYITÓKÉP: V4-es kormányfők kormányfők találkoztak március 8-án Londonban. Balról jobbra: Mateusz Morawiecki lengyel, Eduard Heger szlovák, Orbán Viktor magyar és Petr Fiala cseh miniszterelnök. FOTÓ: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / kormany.hu

Papp Zsanett Gréta
Papp Zsanett Gréta az Azonnali gyakornoka

Nemzetközi kapcsolatok alapszakos diplomáját az ELTE-n szerezte, jelenleg a Károly Egyetem soraiban koptatja billentyűzetét. A geopolitika mellett sörkedvelő, állatbarát, otthonra pedig Lille után Prágában talált, egyébként meg Grönland nagy szerelmese. 

olvass még a szerzőtől
Kósa András
Kósa András Az Azonnali főszerkesztője

A belpolitikán kívül külpolitikával és uniós ügyekkel is szívesen foglalkozik, de természetesen a focihoz is ért. Beszélni legalábbis szeret róla.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek