Kijevet lövik az oroszok, megkezdődött a háború Ukrajna ellen – kövesd velünk percről percre!

A háború első napján eddig 57 ukrán állampolgár halt meg, százezren hagyhatták el a lakóhelyüket

Oleg Liasko ukrán egészségügyi miniszter közlése szerint a harcok első napján 57 ember vesztette életét és 169 ember sebesült meg – tudósít róla az Interfax.

Az ENSZ eközben úgy becsüli, közel százezer ember hagyhatta el otthonát Ukrajnán belül: egy részük Ukrajna közepe és nyugati része felé vette az irányt, de sokan a környező országokba menekültek – utóbbiról még nincs pontos szám.

Biden: Putyin felelős a háborúért

Sajtótájékoztatót tartott Joe Biden amerikai elnök, ahol leginkább az oroszok elleni szankciókról beszélt, illetve kifejtette,

egyedül Vlagyimir Putyin felelős a háborúért, mivel ő választotta ezt az utat.

E kapcsán az amerikai elnök elmondta, Putiyn felelni fog a következményekért, illetve újságírói kérdésre azt is elárulta, nem fog beszélni Putyinnal.

Az amerikai elnök a sajtótájékoztatón bejelentette az újabb amerikai szankciókat is:

• korlátozzák Oroszország azon képességét, hogy a világpiacon dollárral, euróval, fonttal vagy a japán jennel üzleteljen, amivel a céljuk, hogy a globális gazdaságtól elválasszák Oroszországot;
• befagyasztják a legnagyobb orosz bankok Amerikában tárolt vagyonát, hogy Oroszország ne tudja bővíteni a hadseregét;

Elmondása szerint az Európai Unió mind a 27 tagállama, illetve a G7-ek is alkalmazni fogják a szankciókat, amik véleménye szerint az orosz elit tagjait, a legfontosabb bankjait fogja érinteni, illetve csökkentik a technológiai exportot is. A szankciót magát Putyint személyesen eddig nem érintik, de Biden azt mondta, ez a lehetőség is napirenden van.

Emellett Biden azt is bejelentette, további katonákat küldenek Kelet-Európába,

de nem azért, hogy Ukrajna mellett harcoljanak, hanem hogy a NATO kelet-európai tagjait megnyugtassák. Mint ígérte, Amerika a NATO „minden centiméterét” meg fogja védeni.

Visszaszerezte az ukrán hadsereg a Kijev közeli repteret

A nemrég váratlanul bezárt Kyiv Post helyén nyitott Kyiv Independent úgy értesült, kisebb sikert ért el az ukrán hadsereg:

visszafoglalták a Kijevtől mindössze 30 kilométerre lévő Hostomelen található repteret,

amit az oroszok még délután foglaltak el.

Ugyan ez még nem jelenti azt, hogy az orosz légifölénynek vége szakad, de így legalább Ukrajnának lesz egy valamennyire használható reptere, amit ha őrizni tudnak mind a szárazföldön, mind a légtérben, akkor esélye lehet Ukrajnának, hogy a légi úton keresztül fontos utánpótlásokat és csapatokat mozgósítson Kijev közelébe, bár a jelenlegi orosz légifölényt nézve ez még így is elég veszélyes vállalkozás lenne.

Egyedül Szerbiában nem ítélték el az orosz agressziót, Montenegróban a szerb párt Putyin mellett tüntet

Európa minden országa elítélte Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt, egyedül csak az akcióban valószínűleg résztvevő Belarusz, illetve Szerbia vezetése nem tett így – hívta fel rá a figyelmet a Szabad Európa bosnyák kiadása.

Montenegróban a jobboldali, oroszbarát, a szerb kisebbségek ügyével foglalkozó Demokratikus Front tüntetést szervezett, ahol

a tömeg orosz és szerb zászlókkal felszerelkezve Putyint dicsőítő dalokat énekel.

Road closures organized by the proRussian Democratic Front seen throughout Montenegro. Russian and Serbian flags everywhere, crowds singing songs praising Putin. pic.twitter.com/YeealEfTDg

— Ljubomir Filipović (@ljubofil) February 24, 2022

Krakkóban is tüntetnek Putyin ellen

Krakkóban is több százan vonultak utcára, hogy így tüntessenek az orosz agresszió ellen.

Azonban ellentéttel Budapesttel, Krakkóban nincs pódium, így nincsenek beszédek se.

A tömeg Illés Gergő külpolitikai szakértő és az Azonnali korábbi munkatársa szerint az ukrán himnusz éneklése mellett olyanokat skandál, minthogy „Nürnbergi pert Putyinnak!”, „Szovjetek haza!”, illetve az ukránok egyik közkedvelt kiabálását, a „Dicsőséget Ukrajnának!” is elhangzott már.

Mindez felvételen:

No politician speeches, no podium, just the outrage of several thousand people. It's a pure act of solidarity. pic.twitter.com/v7nSSV60BE

— Illés Gergő (@illesgergo_eu) February 24, 2022

Mariupol kemény tűzérségi támadás alatt

A Donyeck-medencében található, Krímhez közeli Mariupol kikötővárosa keményen tűzérségi támadás alatt áll – tudósít róla a Reuters.

Mariupol stratégiai pont: egyrészt kikötőváros mivolta, illetve fekvése miatt, másrészt pedig azért, mert

ha a város orosz kézre kerül, akkor a Donyecki Népköztársaság és a Krím-félsziget között könnyű szárazföldi kapcsolatot tud kialakítani az orosz hadsereg,

ami vélhetően az egész invázió egyik célja az oroszoknak, hiszen Krímbe jelenleg vagy csak hajóval vagy egy hídon keresztül tudnak eljutni közvetlenül Oroszországból.

Emellett azért is stratégiai pont, mert ha sikerül elfoglalni az oroszoknak, akkor

könnyebben tudnak az orosz csapatok számára ellátmányt szállítani, illetve további csapatok tudnának partra szállni.

Itt egy felvétel a jelenlegi állapotokról, de egyébként egész nap hevesen tüzelték.

Mariupol may soon be under Russian control pic.twitter.com/5X1bJDUN6H

— The Húrin (@intel1osint100) February 24, 2022

Az orosz csapatok elfoglalták a csernobili atomerőművet

Nemrég számoltunk be arról, hogy harcok alakultak ki a csernobili tiltott zónában is, illetve az ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij szerint az oroszok célja, hogy átvegyék az egyébként már nem üzemelő, ám még mindig radioaktív atomerőmű felett az irányítást.

Időközben azonban az oroszok elfoglalták az erőművet

– ezt Mihajlo Podoliak, az ukrán elnöki hivatal egyik tanácsadója árulta el az Ukrajnai Pravdának. 

Mihajlo szerint nem tudni, az oroszok miért akarták elfoglalni az erőművet, mivel szerinte teljesen értelmetlen volt a támadás iránya.

Az atomerőmű elfoglalása után Podoliak úgy fogalmazott, „lehetetlen azt mondani, hogy Csernobil biztonságos”.

Az első orosz csapatokról már felvétel is készült, ahogy az erőmű környékén vannak.

The first video from the captured Chernobyl nuclear power plant. Ukraine's PM Shmyhal has confirmed that the exclusion zone and all the NPP facilities have come under the control of the Russian forces. pic.twitter.com/D1da62UiRV

— Tadeusz Giczan ???????? (@TadeuszGiczan) February 24, 2022

Boris Johnson minden eddiginél nagyobb szankciócsomagot jelentett be Oroszországgal szemben

Csütörtök estére meglett a brit válasz is az orosz offenzíva miatt,

eddigi legsúlyosabb és legnagyobb gazdasági szankciócsomagot jelentett be Boris Johnson Oroszország ellen.

A brit kormányfő közlése szerint az alábbi szankciókat hozták meg kormányával:

• Az összes nagy orosz bankot kitiltják a brit pénzügyi rendszerből, illetve befagyasztják a második legnagyobb orosz bank, a VBT vagyonát;
• korlátozni fogják az orosz állampolgárok számára a bankszámlák számát;
• további száz orosz állampolgár számláják befagyasztják;
• kitiltják az Aeroflot orosz légitársaságot az Egyesült Királyság légtereiből.

Mivel igen valószínű, hogy az invázióban belarusz csapatok is részt vesznek, illetve biztos, hogy Belarusz területről is tüzelik Ukrajnát, ezért Belaruszra is hasonló szankciók várnak Johnson ígérete szerint.

A Kreml oldalán elérhetetlenné váltak az elmúlt négy hónap anyagai

Miközben hétfőn még a Kreml oldalára felkerült Vlagyimir Putyin beszéde, amiben elismeri a két Kelet-Ukrajna területén található szakadár államot jogilag, az invázió napján már akadozik az oldal elérése.

Egész nap folyamán előfordult, hogy 20-30 percekre elérhetetlenné vált az oldal,

azonban magyar idő szerint este hatkor egy új jelenségre lettünk figyelmesek: eltűnt egy csomó anyag az orosz állami oldalról.

Ha az oldalon korábbi linkeket akarunk elérni, akkor 404 – az oldal nem található hibát dob fel – így például már Putyin hétfői beszéde sem érhető el (Wayback machine-nal persze visszaállítható).

A legfrissebb anyag így jelenleg 2021. október 22-i, amikor Vlagyimir Putyin az izraeli miniszterelnökkel, Naftali Benettel találkozott, miközben azóta történt sok érdekes dolog, ami jól dokumentált volt a Kreml oldalán is: orosz katonák segítségével leverték Kazahsztánban a kormányellenes tüntetéseket, Putyin többször is egyeztetett Lukasenkával a belarusz-orosz hadgyakorlatról, illetve a nyugati vezetőkkel tartott közös sajtótájékoztatói, egyeztetéseit is el lehetett érni. 

Hogy ez csak technikai hiba miatt vagy szándékosan van így, egyelőre nem tudni.

+ FRISSÍTÉS (19:33): Időközben ismét elérhetőek az elmúlt négy hónap anyagai, így vélhetően technikai hiba állhatott a háttérben.

Oroszország több városában is a háború ellen tüntetnek

Nemcsak Magyarországon – ahol az ellenzék szervez tüntetést az orosz nagykövetség épülete elé Budapesten –, hanem Oroszországban is többen elutasítják az orosz inváziót és a harcok azonnali beszüntetését követelik.

Többek között Szentpéterváron és Moszkvában is háborúellenes tüntetők lepték el az utcákat.

Ez a felvétel például Szentpéterváron készült.

❗️St. #Petersburg now pic.twitter.com/ppYjyPWVhe

— NEXTA (@nexta_tv) February 24, 2022

Míg ez pedig Moszkvában.

Multiple arrests in central Moscow this afternoon as people come out with posters reading “No to War!” The central Pushkin Square has now been blocked off by police. pic.twitter.com/2Wy9Vt6yWF

— Matthew Luxmoore (@mjluxmoore) February 24, 2022

De még a grúz fővárosban, Tbilisziben is utcára vonultak az emberek tüntetni. Grúzia még 2008-ban vívott egy rövid háborút Putyinnal, amit elvesztett, vele együtt a nyugati közeledését, illetve két területét is.

A rally in support of #Ukraine is taking place in the capital of #Georgia. Georgians remember the consequences of #Russian aggression. pic.twitter.com/FgoBgEGci0

— NEXTA (@nexta_tv) February 24, 2022

Jelenleg így áll az offenzíva

Mivel a közösségi médiumokat ellepték a különböző információk, emellett gyakran egymásnak ellentmondásos információk is terjengenek, ezért megpróbáljuk összeszedni, hogy pontosan hogy is áll az orosz invázió:

• Oroszország összesen három területről indított támadást: a két nemrég elfogadott szeparatista tagállam felől (kelet), Belarusz (észak), illetve a Krím-félsziget felől (dél).
• Délen biztos, hogy az ukránok nem tudták fenntartani az orosz csapatokat, a Krím-félszigetről indított támadás során áttörték a védvonalat; ezt bizonyítja, hogy egy Krímtől 60 kilométerrel északra található vízerőműből Krím felé elindították az oroszok a vízellátást.
• Keleten szintén előretört az orosz hadsereg, ugyanakkor annak mértéke, hogy szárazföldön meddig jutottak, eltérő beszámolók vannak.
• Északon jelenleg az ukrán hadsereg tartja magát, kemény ütközetek alakultak ki – Zelenszkij szerint az oroszok el akarják foglalni a még mindig radioaktív csernobili atomerőmű környékét.
• Az oroszok összesen 11 ukrán repteret tettek használhatatlanná, emellett 74 szárazföldi katonai objektumot – ugyanakkor erről csak az orosz védelmi minisztériuma adott közlést, mindenesetre az biztos, hogy több reptér is használhatatlan, így nagyban megnehezíti az ukránok helyzetét, hogy humanitárius és katonai szállítmányokat kapjon nyugati országoktól.

Mindez térképen ábrázolva, ugyanakkor ez egy nagyon konzervatív becslés lehet:

Here is my first #UkraineUnderAttack map, based on - very conservative - fighting and troop movement geolocations as well as Ukrainian army reports.
It looks grim. pic.twitter.com/ZydRlyLV5E

— Julian Röpcke???????? (@JulianRoepcke) February 24, 2022

Az ukránok szerint a csernobili tiltott övezet felől is támadnak az oroszok

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök, illetve más ukrán kormányzati szereplők is arról számoltak be, hogy

Oroszország azt a területet is megpróbálja elfoglalni, amit még a csernobili atomkatasztrófa után 30 km-es körzetben kiürítettek.

Jelenleg az ukrán híradásokon és kormányzati szereplőkön kívül más nem erősítette meg ezt az információt, ugyanakkor van logika abban, hogy az oroszok efelől is próbálkoznak: a zóna 130 kilométerre északra fekszik Kijevtől, emellett a belarusz-ukrán határ mentén található, így egyszerűen csak „útban van” Kijev felé.

Ugyanakkor Zelenszkij szerint az oroszok célja elfoglalni az atomerőművet, emiatt tudatta a svéd miniszterelnökkel.

„Ez egy hadüzenet egész Európa ellen” – zárta üzenetét az ukrán elnök, aki előtte elárulta: eddig visszaverték Belarusz felől a támadásokat.

Putyin hajlandó leülni tárgyalni Zelenszkijjel, de cserébe semlegességet és demilitarizációt kér

Délután tartott sajtótájékoztatót a Kreml szóvivője, Dimitrij Peszkov. Ezen a szóvivő elárulta,

Putyin hajlandó tárgyalni Ukrajnával, azonban megvannak a követelései: ukrán katonai semlegesség és demilitarizáció.

Peszkov a sajtótájékoztatón Putyin agresszióját nem offenzívának, hanem

egy különleges műveletnek nevezte, aminek a célja „Ukrajna nácitalanítása”.

Peszkov azután jelentette be, hogy Moszkva hajlandó Kijevvel tárgyalni, hogy pár órával korábban az ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna azonnali hatállyal megszakít minden diplomáciai kapcsolatot Oroszországgal.

Peszkov sajtótájékoztatójáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Belarusz katonák és fegyverek is részt vesznek az offenzívában

Tadeusz Giczan belarusz újságíró az ukrán hadsereg fővezérére hivatkozva arról ír, hogy

több ballisztikus rakétát Belarusz területéről lőttek ukrán célpontokra.

Az már korábban ismert volt, hogy orosz katonák nemcsak a két szeparatista állam és a Krím-félsziget, hanem Belarusz felől is támadást indítottak Ukrajna ellen, azonban eddig nem sok bizonyíték volt arra, hogy a Belarusz haderő is részt vesz az akciókban.

Egy Twitterre feltöltött videó szerint a belarusz-ukrán határtól 50 kilométer távolságban a gomeli régióban fekvő Kalinkavicsi város közeléből lőttek ki rakétákat ukrán célpontra.

It is possible that some missiles are being launched at Ukraine from the territory of Belarus. The author of the video says it was filmed near the Belarusian town of Kalinkovichi, outside Mozyr, 50km from the Ukrainian border. pic.twitter.com/ilW3IpEBcP

— Tadeusz Giczan ???????? (@TadeuszGiczan) February 24, 2022

Emellett a Kijevtől mindössze 30 kilométerre északra fekvő Hostomel városához közel lelőtt orosz helikopterről készült felvételről a belarusz hadsereg V jelzése is látható.

Oroszország és Belarusz a múlt héten tartott közös hadgyakorlatot, amit vasárnap további tíz napra meghosszabbítottak – hivatalos okként a belarusz határ, illetve az orosz szeparatisták által felügyelt kelet-ukrajnai régiók menti katonai tevékenységek fokozódását jelölték meg.

Szimbolikus napon indult meg az orosz invázió

Nyolc évvel ezelőtt ezen a napon lepték el a Krím-félszigetet jelzés nélküli orosz ejtőernyősök, ami megágyazott a félsziget annektálásának.

Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdaságtani Intézet vezető kutatója az Azonnalira írt gyorselemzésében emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy

a két szeparatista népköztársaság elfogadásának a napja, azaz február 21-e az elüldözött ukrán elnök, Viktor Janukovics elmenekülésének az évfordulója.

Az elemzésben Wagner kitér arra is, mi lehet a háború következménye a NATO-ra nézve és mi lehet célja Putyinnak. Az elemzésért katt ide!

Orbán Viktor is elítélte az orosz agressziót

Rövid, mindössze egy perces videót közölt Facebook-oldalára Orbán Viktor a Nemzetbizotnásgi Operatív Törzs ülése után.

 Ebben a magyar miniszterelnök kijelentette,

 Magyarország európai uniós és NATO-szövetségeseinkkel együtt elítéli Oroszország katonai fellépését.

Rövid videójában hozzátette, csütörtök este Brüsszelben vésztanácskozást tartanak a kérdésben, és Magyarország készen áll arra, hogy befogadja az ukrán menekülteket.

További részletek ebben a cikkünkben!

A NATO növeli a védelmi erőinek a számát

„Oroszország lépései komoly veszélyt jelentenek az euro-atlanti biztonságra, és geostratégiai következményei lesznek”

– áll többek között a NATO legfőbb politikai döntéshozó testületének, az Észak-atlanti Tanácsnak a nyilatkozatában, amit az az ukrajnai orosz invázóra reagálva adott ki csütörtök délelőtt.

A NATO emellett bejelentette, növeli haderőinek a számát a térségben, ugyanakkor Ukrajnába nem telepítenek egységeket.

Minderről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Videón, ahogy orosz helikopterek Kijev közelében végeznek támadásokat

Egyre több videó kerül fel Telegramra és Twitterre az orosz invázióról.

A Kijevtől északra repülőtávban mintegy 30 kilométerre lévő Hostomelben több mint 20 orosz helikopter mért csapást bizonyos pontokra.

Hostomel is being attacked by more than 20 Russian helicopters. https://t.co/58GXhrDPDT pic.twitter.com/L0VoRpJrzF

— Tadeusz Giczan ???????? (@TadeuszGiczan) February 24, 2022

A városban egy repülőtér is üzemel, vélhetően az lehet a célja a támadásnak, hogy Ukrajnának megszűnjön minden légtéri kapcsolata más országokkal, hogy így ne tudjanak felszerelést és egyéb segítségeket kapni.

Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint már három kilométerrel behatoltak Ukrajna területére

Áttörték a frontvonalat a luhanszki és a donyecki frontot a szeparatista csapatok – közölte az Orosz Védelmi minisztérium.

A rövid közlemény szerint eddig három kilométer mélyen hatoltak be az eddig ukrán csapatok által védett területekre,

az ugyanakkor még nem világos, hogy mi lehet a teljes offenzíva célja: Putyin orosz elnök hétfőn beszédében Luhanszk és Donyeck népköztársaságait ismerte el, ugyanakkor nem az általuk őrzött területeket, hanem a két ukrán régiót értve ez alatt. Így vélhetően Oroszország célja e két régió elfoglalása, de ez egyelőre csak spekuláció.

Ezen a korábbi, még hétfői térképen az látható, hogy akkor hol állt a frontvonal és a térkép teljes szürke részét ismerte el Putyin külön államként – a világon eddig egyedül.

Something to be worried about: Russian Interior Minister Kolokoltsev told Putin that Moscow should recognize all of Donetsk and Luhansk regions as D/LNR. He said, “from Mariupol and ending with those historical borders.” So all the gray area in this OSCE map. Frontline is red. pic.twitter.com/j8bhHUHd6J

— Christopher Miller (@ChristopherJM) February 21, 2022

Szijjártó bekérette az orosz nagykövetet, összeült a kormány

Kovács Zoltán nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár közölte Twitterén, hogy Szijjártó Péter bekérette az orosz nagykövetet, hogy elmondja neki, Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és Magyarország is támogatni fogja az Európai Unió közös válaszlépését.

Kovács emellett arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor összehívta a magyar nemzetbiztonsági kabinetet, hogy áttekintsék a jelenlegi helyzetet. A tanácskozáson a belügy mellett a külügy és pénzügyminisztérium vezetői ültek össze, de a hadsereg parancsnokai is részt vesznek rajta.

A sörgyártás is veszélyben van Ukrajnában

A második legnagyobb sörgyártó Ukrajnában a dán Carlsberg, ami a konfliktus eszkalációja miatt a három ottani sörgyárából kettőben, a kijeviben és a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában lévő üzemben leállította a termelést – írja a Reuters.

A harmadik gyár Nyugat-Ukrajnában, a lengyel határ közelében fekvő Lvivben (vagy Lvovban, vagy Lembergben) található, ez egyelőre üzemel. A Carslberg piaci részesedése 31 százalék Ukrajnában.

Lengyelország nyolc helyen várja az Ukrajnából érkező menekülteket

Paweł Bossernaker, a lengyel belügyminiszter-helyettes bejelentette, a lengyel-ukrán határ mellett nyolc ponton várják az Ukrajnából érkező menekülteket, akiknek élelmet, orvosi segítséget és tájékoztatást biztosítanak – tudósít róla a lengyel Onet.

Mint elmondta, Lengyelország már régóta figyelemmel kísérte az eseményeket és több forgatókönyvet is kidolgoztak az ukrajnai helyzet eszkalálódása esetén. Első körben összesen nyolc ponton várják a Lublini, illetve a Kárpátaljai vajdaságba a menekülteket, de mint elmondta, azt a jövőben bővíthetik.

Jelenleg közepes a forgalom az ukrán-lengyel határon, de mint mondta, ez hamar változhat.

Emellett Bossernaker azt is bejelentette, hogy a lengyel határőrség teljes készültségben várakozik,

azonban jelenleg a menekültek segítésére nem fogják bevetni őket, ám ez a jövőben változhat.

Ukrajnát nagy ívben elkerülik a repülők

A Flightradar24 oldalán élőben lehet követni, hogy jelenleg milyen repülők használják a légteret világszerte. Az oldalon leginkább kereskedelmi, illetve szállítmányozói gépeket lehet látni,

amik nem meglepő módon nagy ívben kerülik az ukrán légteret, ahol jelenleg épp háború zajlik.

A képen jól látni, hogy 11 óra 38 perckor jelenleg egy gép sem repült Ukrajna felett, de még Krím közelében sem.

Ukrajna megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal, fegyvereket oszt a lakosságnak

Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij. Az elnök szerint az ukrán nép jövője minden állampolgáron múlik, ezért bejelentette, hogy minden ukrán állampolgárnak, aki kér, fegyvert adnak, emellett arra kért mindenkit, csatlakozzon az ukrán hadsereghez.

„Mindenki, akinek van harci tapasztalata és tud csatlakozni Ukrajna megvédéséhez, haladéktalanul jöjjön az illetékes központokba” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy

a belügyminisztérium veteránokat toboroz az ország védelmére.

Emellett Zenelszkij azt is bejelentette, hogy megszakítottak minden diplomáciai kapcsolatot Oroszországgal.

Minderről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Olvasóink szerint a kijevi nagykövetségen egyelőre nem tudnak nekik segíteni

Olvasónk jelezte, hiába mentek el a kijevi nagykövetségre a reggel folyamán, ott a nagykövetség munkatársai kedvesen azt jelezték,

jelenleg nem kaptak hivatalos evakuációs tervet, ezért nem tudnak segíteni a hazautaztatásukban.

Orbán Viktor még február 12-i évértékelő beszédében beszélt arról, hogy a magyar kormánynak több akcióterve is van, köztük a háború esetén is.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter pedig reggel 7-kor arra kérte az Ukrajnában tartózkodó magyar állampolgároktól, hogy vegyék fel a kapcsolatot a kijevi nagykövetséggel.

Minderről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Márki-Zay Péter: Orbán függessze fel Paks II-t és utasítsa ki az orosz kémbankot

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter rövid Facebook-bejelentkezésben kommentálta a csütörtök hajnali eseményeket, amikor is Oroszország hivatalosan is megtámadta Ukrajnát, amikor a szakadárok által ellenőrzött népköztársaságok területére békefenntartónak beküldött orosz katonák tüzet nyitottak több Ukrajna által felügyelt területre.

Márki-Zay Péter felszólította Orbán Viktort, hogy azonnal függessze fel a Paksi Atomerőmű bővítését, amit orosz állami cégek hajtanának végre, illetve utasítsa ki az általa orosz kémbanknak hívott Nemzetközi Beruházás Bankot.

Márki-Zay bejelentéseiről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Szankcióözön vár Oroszországra az invázió miatt

Az Európai Unió, illetve az Egyesült Királyság is bejelentette, hogy újabb szanckiókat vetnek ki Oroszországra.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt ígéri, masszív szankciócsomagot készítenek elő,

míg az Egyesült Királyság európai szomszédságért és amerikai kontinensért felelős minisztere, James Cleverly arról beszélt, hogy példátlan és összehangolt szankciócsomagot terjesztenek elő.

Ezekről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Nem csak Kelet-Ukrajnában támadnak az oroszok

A Politico az ukrán határőrség közleményére hivatkozva azt írja, nemcsak a kelet-ukrajnai szeparatista régiók térségében támad az orosz hadsereg – már azon felül, hogy rakétákkal lőttek több nagyvárost, köztük a fővárost, Kijevet is –,

hanem Kijev közelében, az ország északi és északnyugati részén is.

Két város említenek: az belarusz-ukrán-orosz hármashatár közelében fekvő Csernyihivot és a Kijevtől nyugatra fekvő Zsitomirt. Mindkét város messze van a Donbásztól, ellenben közel van Kijevhez és a belarusz határhoz.

Közben az orosz állami médiában: Oroszország precíziós támadásokkal védi meg Donyecket és Luhanszkot

Az angol nyelvű orosz állami hírügynökség, az RT idézi az orosz védelmi minisztérium közleményét, miszerint a csütörtöki villámtámadás megbénította és demoralizálta az ukrán hadsereget. A közlemény szerint

Oroszorország legyűrte az ukrán légvédelmet, az ukrán határőrség nem áll ellen az előrenyomuló orosz csapatoknak.

Putyin elnök szerint a művelet célja Ukrajna demilitarizálása és megtisztítása a „náciktól”, és minderre azért van szükség, hogy megállítsák az ukrán támadásokat a két szakadár köztársaság ellen, amiket hétfőn ismert el Oroszország.

Belaruszból is vonaulnak be csapatok Ukrajna szerint

A BBC azt írja ukrán tisztviselőkre hivatkozva, hogy északról, Belarusz irányából is megindult a támadás Ukrajna ellen.

Nem világos, hogy csak orosz katonák vesznek-e részt benne, vagy belarusz katonák is.

A Pentagon is nyomon követi a Belarusz irányából érkező csapatmozgásokat – írja a CNN védelmi minisztáriumi forrásra hivatkozva. Az elmúlt hetekben a belarusz-ukrán határ közelében közös hadgyakorlatot tartott Belarusz és Oroszország, aminek vasárnap kellett volna véget érnie, de azt még aznap meghosszabbították tíz nappal, a belarusz határokon, illetve az oroszajkú szeparatisták által ellenőrzött területek katonai tevékenysége miatt.