Akciók újságírók és civilek ellen: itt minden gyanús, kiscicám!

Nem először fordul elő, hogy a választások előtt összevágott felvételekkel manipulál a kormánysajtó. Úgy tűnik, a történelem tényleg ismétli önmagát. De hogy történhet ez meg? Hogy jutottunk ide?

2015. január 7-én két férfi lépett egy párizsi irodaházba, de hamar rájöttek, hogy eltévesztették a címet és rossz épületben járnak, úgyhogy gyorsan átmentek két számmal arrébb, ahol a Charlie Hebdo szerkesztősége volt. Ott két karbantartóval találkoztak, akik közül az egyiket megölték, aztán felmentek a második emeleten található szerkesztőségbe, ahol lövöldözni kezdtek. A támadás mindössze öt percig tartott, ezalatt 12 emberrel végeztek, 11-et pedig súlyosan megsebesítettek, majd a támadók elmenekültek a helyszínről. A francia belügyminiszter bejelentette, hogy a második világháború óta

ez volt a legsúlyosabb támadás Franciaországban.

Egy nappal később, január 8-án egy másik terrorista előbb lelőtt egy rendőrnőt, majd január 9-én, két nappal a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni támadás után túszokat ejtett egy párizsi kóser élelmiszerboltban. A támadó azt mondta, mindenkivel végez, ha a francia biztonsági erők megtámadják a szerkesztőségi merénylőket, akiket a merénylet óta körbezártak egy nyomdában. A túszdrámának további négy áldozata volt, mindnyájan zsidók. A támadássorozatnak összes 20 halottja és 21 sebesültje volt. A január 10-i megemlékezésre Orbán Viktort is meghívták, aki a köztévé tudósítójának aztán azt mondta, hogy a gazdasági bevándorlás rossz dolog, a bevándorlást meg kell állítani, mert csak bajt és veszedelmet hoz, ezzel pedig

kezdetét vette a kormány azóta is tartó migránsellenes kampánya.

Egymásra találtak

2016. július 17-én három éjszakára Budapestre látogatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, ami már akkor sem volt jelentéktelen esemény, ugyanis akkoriban az ország éppen a Soros Györgyöt ábrázoló plakátokkal volt tele, ami többek szerint is bújtatott antiszemita kampány volt. A sorosozó plakátok miatt először a Mazsihisz tiltakozott, a Mazsihisz után pedig július 8-án Izrael magyar nagykövete is felszólalt. A Facebookra kitett közleményében arról írt, hogy felszólítja azokat, akik a plakátkampányért felelősek, hogy gondolják át a következményeket. Mint írta, a történelmi tapasztalat alapján semmilyen előny nem származhat egy ilyen jellegű kampányból, és

nemcsak szomorú emlékeket idéz fel, de gyűlöletet és félelmet is szít.

A magyar és az izraeli kormány viszont – miután 2015-ben Orbán beleállt a migránsozásba, és szembe fordult az EU-val – kifejezetten jó kapcsolatokat ápolt. Izrael akkor már régóta konfliktusban állt az EU-val, és a két ország hirtelen azonos oldalon találta magát. A dolgot az is nagyban megkönnyítette, 2014-ben Szijjártó vette át a külügyminisztériumot, és teljesen Orbán irányítása alá rendelte azt. Az egészen emlékezetes volt, hogy a találkozó előtt Orbánék leszedették a plakátokat, Lázár János, az akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azért, mert a kampány július 15-ig volt megrendelve, az izraeli nagykövet pedig visszavonta a nyilatkozatot, amiben – mint az imént láttuk – arról panaszkodott, hogy rossz emlékeket ébreszt benne.

Az öt évvel ezelőtti beszámolók szerint a két miniszterelnök,

Netanjahu és Orbán nagyon egymásra találtak.

Orbán állítólag már Netanjahu érkezése előtt azt fejtegette a környezetének, hogy Netanjahu egy nagyformátumú, kisugárzással rendelkező, erős politikus. A 444 cikke szerint Orbán imádta, hogy Netanjahu is szeret az aktuálpolitikán felülemelkedő, világmegváltó gondolatokat hajtogatni. A találkozó második napján aztán közös sajtótájékoztatót tartottak, amin Orbán elismerte, hogy Magyarország bűnt követett el akkor, amikor a zsidók védelme helyett a náci kollaborálást választotta. Egyes mondatok viszont csak utólag nyertek értelmet.

Orbán elmondta például, hogy Netanjahu két javaslatot is tett, az egyik, hogy

állítsanak fel egy közös terrorizmus elleni munkacsoportot,

és hogy állítsanak fel egy munkacsoportot a technológiai kooperáció elősegítése érdekében is. Netanjahu erre azt válaszolta, hogy ők sok mindent tudnak kínálni a biztonsági területen, és sok mindent tudnak kínálni a technológiai területen is. Netanjahu tett ekkor egy másik, utólag kifejezetten jelentősnek tűnő kijelentést.

A Pegasus-botrány kirobbanása óta sok helyen megírták, hogy egy olyan kémszoftvert, amilyen az is volt, a gyártója nem adhat el bárkinek, a döntésbe beleszólása van Izrael nemzetbiztonsági tanácsának és a miniszterelnöki irodának is. Ez utóbbit éppen 2017-ben, Budapesten ismerte el Netanjahu, amikor azt mondta, hogy a piac működésébe ő általában nem szól bele,

az egyetlen ágazat, amibe viszont mégis, az a kiberbiztonság.

Ki az, ki kopog?

2017. december 19-én aztán egy Grigori Alexsandrov férfi levelet írt Siewert Andrásnak, a menekülteket segítő Migration Aid nevű magyarországi civil szervezet vezetőjének. Néhány nappal azután, hogy Orbán 2015-ben elmondta a köztévének az első migránsozó beszédét, már tudni lehetett egyébként, hogy

valami nagyon nincsen rendben,

ugyanis a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2015. január 15-én közzétett éves statisztikája szerint egy év alatt 18 ezerről 42 ezerre nőtt a menedékkérők és vagy illegálisan érkezettek száma. Ahogy az Átlátszó a Magyar Közlönyt átlapozva is írta, a magyar kormány ennek ellenére nem tett semmit, hogy aztán 2015. június 17-én népvándorlást és civilizációs válságot emlegetve elrendelje a magyar-szerb határzárat. Ettől a ponttól kezdve aztán felgyorsultak az események.

Ahogy a Migration Aid vezetője a Klub Rádiónak elmondta, a menekültválság kezdetétől fogva mindenkiben ott volt az aggodalom, hogy a menekültekkel együtt a szélsőségesek is megpróbálnak beszivárogni Európába, őket is rendszeresen érte a vád, hogy a terroristákat támogatják. Ők csak humanitárius segítségnyújtást szerettek volna végezni, de érezték, hogy komoly felelősségük van a dologban, úgyhogy

felvették a kapcsolatot az Alkotmányvédelmi Hivatallal,

hogyha bármi gyanúsat érzékelnének, akkor legyen egy csatornájuk, ahol ezt komolyan fogják venni. Az, mint magyarázza, már kezdettől fogva nyílt titok volt, hogy titkosszolgálatok jelen vannak, mert egymás után jelentek meg a segélyszervezetek, amik korábban még nem léteztek, és amiket jobban érdekeltek az információk, mint az egyes emberek.

Amikor tehát ez Grigori Alexsandrov 2017. december 19-én megkereste őket, ők már majdnem két éve kapcsolatban álltak az Alkotmányvédelmi Hivatallal. Alexsandrov azt állította magáról, hogy egy Smart InnoTech nevű brit cég vezérigazgatója, és egy olyan új technológiát ajánlott Siewert figyelmébe, amivel egy ujjlenyomatvétel segítségével könnyen építhetnek adatbázist. Azzal próbálta még vonzóbbá tenni a dolgot, hogy mindezt a kormány segítsége nélkül is simán meg tudják csinálni. Alexsandrov meghívta Seiwertéket egy bécsi találkozóra. Siewertéknek már az gyanús volt, hogy

a magán e-mail-címén keresték meg őt,

az is, hogy rendkívül bőkezűek voltak, állták a repjegyet, a költségeket, és mivel alapból úgy állapodtak meg az Alkotmányvédelmi Hivatallal, hogy akkor is értesítik őket, ha szerintük egy másik titkosszolgálat próbálja beszervezni őket, megint felvették a kapcsolatot.

A január 9-i bécsi találkozóra Seiwert már úgy érkezett egy tolmáccsal, hogy az AH-sok elmondták, mit lehet mondani, mit nem lehet mondani, mit lehet csinálni, mit nem lehet csinálni. Alexsandrov egy állítólagos kolléganőjével érkezett a tárgyalásra, késtek néhány percet, mégis ők választottak asztalt a kávézóba. Siewerték tudták, hogy a másik fél felveszi az egészet, az például megint roppant gyanússá tette a dolgot, hogy a másfél órás beszélgetésük alatt a szomszéd asztalnál ülő férfi

végig ugyanazt az újságot olvasta,

csakhogy Seiwerték is felvételeket készítettek a beszélgetésről, mert akkor még azt gyanítottak, hogy az oroszok állnak az egész mögött.

Mindenki képbe kerül

Mindössze két hónap telt el, és 2018. március 15-én az izraeli kormánypárthoz köthető Jerusalem Post exkluzív címlapsztoriként jelentett meg részleteket Dénes Balázs, a Soros által támogatott, berlini székhelyű Európai Szövetség a Szabadságjogokért vezetőjének magánbeszélgetéséből, de ami igazán durva volt, hogy négy nappal később, március 19-én Pénzügyi érdekek a humanizmus mögött címen megjelent egy állítólagos oknyomozós írás Bayer Zsolt aláírásával, ami Siewert András összevágott szavait tartalmazta. „Fél hétkor csörgött a telefonom, egy újságíró keresett, hogyan foglalok állást azzal kapcsolatban, ami megjelent a Magyar Időkben. Azt se tudtam, miről van szó” – emlékezett vissza Siewert. Akkor már két hete nem hallottak semmit Alexsandrovról és az állítólagos angol cégéről. Bayer a cikkében

a bécsi beszélgetésekből idézett megtévesztően összevágott részleteket.

Mint mondta, akkor esett le mindenkinek, mi történt: az Alkotmányvédelmi Hivatal tudtán kívül szembefordult a magyar állammal, illetve a Fidesz érdekeivel. Március 21-én és március 26-án Bayer Zsolt újabb cikkekkel jelentkezett, amikhez az információkat hasonló módon szerezték be, mint Siewert esetében. Két héttel később már sejteni lehetett, hogy egy izraeli, illegális módszerekkel is élő, egykori kémeket foglalkoztató privát biztonsági cég állhat a felvételek mögött, amit 2018. július 10-én el is ismertek. Egy Yedioth Ahronoth nevű izraeli újságban azt mondták, nem akarták befolyásolni a választást, mégis mindenkinek gyanús, hogy a Fidesz azonnal több dolgot is beemelt belőle a kampányába, sőt Orbán azóta is hajtogatja, hogy a migránsokat meg kell állítani.

Az utóbbi időben egyre többen állítják, hogy ott és akkor,

2017 júliusában, Budapesten fektette le Orbán és Netanjahu a titkosszolgálati együttműködések alapjait.

Ahogy Siewert is megjegyezi, szerinte a Pegasus-ügy is becsatornázható ebben a szálba. Ahogy a Netanjahu is elmondta akkor , az egyetlen ágazat, amibe neki akkor beleszólása volt, az a kiberbiztonság, és ahogy a Direkt36, a Pegasus-ügy kirobbantója is megírta, a Pegasus annyira komoly fegyvernek számít, hogy a gyártója csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el más országoknak. Sőt, más szakírók is arról írnak, hogy ahova Netanjahu ment, az NSO követte, utalva arra, hogy például Magyarországon és Indiában is azután jelent meg a Pegasus, hogy az egykori miniszterelnök látogatást tett.

Bár a Black Cube tisztviselője az izraeli lapban megjelent cikkben azt írta, nem vállalnak politikai munkákat, 2018-ban egyedül a Fidesz profitálhatott belőle, hogy a választások előtt valaki ún. Soros-szervezeteket próbáljon tőrbe csalni. A régi Index információi szerint egyébként kapott kamumegkeresést a Nyílt Társadalom Alapítvány budapesti irodája is, de ők visszautasították, ezen kívül próbálták felvenni a kapcsolatot a Helsinki Bizottsággal és a TASZ-szal is. Seiwert azt mondja, amikor mindenkinek leesett, mi történt, érzékelt egyfajta meglepetést az AH oldaláról is. Az, hogy ki rendelte meg a lejárató anyagokat, azóta sem derült ki. A Magyar Idők először eltüntette a cikkeket, aztán üzemzavarra hivatkozva később visszapakolták őket, Bayer Zsolt pedig annyit mondott az oknyomozásáról, hogy pendrive-on kapta a felvételeket, de azt nem árulja el, kitől.

Siewert egyébként rendkívül elnéző Bayerrel szemben,

szerinte nem tudta, miről van szó, egyszerűen csak felhasználták.

Mit lett volna?

A Black Cube egyébként Romániában is elbukott, amiből nem hogy nem profitált a kormány, de hatalmas balhé keveredett. Az izraeli exkémekből álló cég Laura Codruta Kövesit, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetőjét próbálta 2016-ban behúzni a csőbe. A céget a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egykori terrorelhárítási alezredese, Daniel Dragomir bízta meg állítólag Klaus Iohannis államfő és Eduard Hellvig, az SRI igazgatójának jóváhagyásával. Csakhogy Romániában a rendőrség két hónap alatt őrizetbe vett két izraeli férfit, akikről a Black Cube is elismerte, hogy nekik dolgoztak. Az ügy aztán olyan jól haladt, hogy később még

Dan Zorellát, a Black Cube igazgatóját is ki tudták hallgatni.

A botrány azóta sem ült el teljesen, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) ügyészei a Black Cube tulajdonosait is felelősségre akarták vonni az ügyben, és mint a napokban kiderült, Dan Zorella, Avi Janusz és Gal Farcsi vádalkut kötött az ügyészséggel. Azért cserébe, hogy beismerik a bűnösségüket, 2 év 11 hónap felfüggesztett börtönnel megússzák az egészet. A Black Cube vezetői olyannyira együttműködőek voltak, hogy az ügyészség rendelkezésére bocsátották azt a pénzösszeget is, amit megbízójuktól kaptak. Az ügyben annyit bizonyítottak, hogy tényleg Daniel Dragomir bízta meg a céget, arról viszont nem került elő végül bizonyíték, hogy Klaus Iohannis államfő valóban tudott-e róla, és hogy jóváhagyta-e a dolgot. Ez azért így is fényévekkel komolyabb eredmény, mint amit Magyarországon sikerült az ügyben felmutatni.

Ahogy az akkori cikkek írták: ha számonkéri talán nem is, de közelebb lehetett volna kerülni az igazsághoz, ha a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt sikerült volna megszólaltatni a titkosszolgálatok vezetőit, csakhogy a Fidesz már akkor ellehetetlenítette a bizottság munkáját. Érdekes egybeesés, hogy a fideszes többségű bizottság munkája éppen akkor, 2018 elején – nem sokkal azelőtt, hogy Bayer ún. oknyomozó cikkei megjelentek volna – bénult le teljesen. Addig ugyanis a fideszesek is elmentek a bizottság üléseire, azonban egyszer csak ennek is vége szakadt. A Fidesz akkor azt mondta, azért bojkottálják a bizottság munkáját, mert szerintük az ellenzék kampánycélokra használná az üléseket.

„Az ellenzék az emberek között, és ne az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságában kampányoljon! A kormánypárti képviselők nem fognak ehhez a kampányakcióhoz asszisztálni. Pláne nem, amíg a Soros-hálózathoz tartozó Szél Bernadett is ott ül abban a bizottságban, amely

a Soros-szervezetek illegális és nemzetbiztonságilag veszélyes tevékenységét is vizsgálja”

– írták például a közleményükben, amiből az is jól látszik – ha valaki elfelejtette volna –, hogy már négy éve is mennyire benne voltak a sorosozásban. A négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest azt történ, hogy bár 2021. szeptemberében összeülhetett a bizottság Pegasus-ügyben, a kormány 2050-ig titkosította az elhangzottak. Az állítólag még így sem derült ki, vásárolt-e az állam Pegasus-szoftvert. És mivel komolyabb felelőségrevonás nélkül megúszhatta mindenki a 2018-as Black Cube-ügyet, nem csoda, hogy a 2022-es választások előtt megint nagyon hasonló, manipulatív módon kezdett el szivárogtatni a kormánymédia.

NYITÓKÉP: Benjamin Netanjahu személyében harminc év után először látogatott Magyarországra izraeli miniszterelnök. Fotó: Nagykövetség