Vakcinaszkepszis igen, Horthy-kultusz nem: választania kell a Mi Hazánknak?

Több ezres heterogén tömeg, sok fiatallal és középosztálybelivel; ezer fős séta a magyar széljobbas tüntetések minden kellékével és az unalomig megszokott arcokkal – kiáltó volt a különbség a Mi Hazánk három héten belül tartott két tüntetése között. Az okokról és a levonható tanulságokról kérdeztünk három elemzőt.

Mínusz négy fokban tartotta meg az év első és mindeddig legnépesebb demonstrációját a Mi Hazánk Mozgalom három hete a „coviddiktatúra” ellen.

Akkor a megmozduláson több ezren vettek részt a hideg idő ellenére is, és mint tudósításunkban kiemeltük,

a szónokok meglehetősen pragmatikusan kerülték a szokásos szélsőjobboldali toposzokat, amivel sikerült is fenntartani a heterogén tömegben a közös nevezőt, az oltásszkepticizmust és a kötelező oltás elutasítását.

Ehhez képest, amikor február 6-án, vasárnap Horthy Miklós halálának 65. évfordulójára (Horthy 1957. február 9-én halt meg Portugáliában) emlékeztek Budapesten a Gellért térnél, nagyjából ezer ember ment el a kora tavaszi idő ellenére is, és jobbára azon korosztályból, akiket minden hasonló rendezvényen látni.

Nagy Attila Tibor független politikai elemző szerint a külső körülmények is befolyásolták a most vasárnapi fáklyás felvonulás létszámát.

„Normális politikai helyzetben a vasárnapinál több embert is meg lehetett volna nyerni a Horthy-párti vonulásnak. A járvány miatti lezárások, korlátozások miatt az elmúlt két évben a politikai élet – nálunk is – alaposan is kifordult a sarkából”

– fogalmazott.

A Republikon Intézet stratégiai igazatója, Virág Andrea az Azonnalinak arról beszélt, a két demonstráció világossá tette, hogy

az oltásellenes szavazók szélesebb és eltérő jellegű közeget jelentenek, mint a Mi Hazánk törzsszavazói, a két halmaz korántsem fedi egymást.

Virág szerint a létszámbeli különbség is megmutatta, hogy Magyarországon bőven lehetnek olyan oltásellenes szavazók, akiknek

nincs a Mi Hazánkhoz köthető politikai identitása, és nem szavaznának a pártra, de ők az egyetlen politikai erő jelenleg a kínálatból, amelyik ezt ilyen erőteljesen tematizálja.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint „bár az utcárahívó-képesség nem jelenti automatikusan egy párt választásimozgósító-képességét,

egyértelműen látszik, hogy a Mi Hazánk korona-protesztet képviselő pártként sokkal sikeresebb tud lenni, mint Horthy-hagyományőrzőként.

A két társadalmi csoport közül az előbbi ugyanis sokkal jelentősebb méretű, még ha az oltatlanok nem is mind oltásellenesek, s csak részleges az átfedésük” – emelte ki Mráz.

Nem az emlékezetpolitika hozhat szavazót a Mi Hazánknak 

Nagy Attila Tibor úgy vélte, evidencia, hogy koronavírus-járvány idején az oltás jobban érdekli a választópolgárokat egy sor egyéb politikai ügynél, „hiszen túlzás nélkül állítható, hogy itt élet-halál kérdéséről van szó, míg a vasárnap esti felvonulás – valljuk be – nem érintett élet-halál kérdést, hanem emlékezetpolitikai témáról volt szó a fehér lovas bevonulás kíséretében” – fogalmazott.

Virág Andrea szerint ugyanakkor Magyarországon soha nem volt elsődleges téma az oltásellenesség, és még ma sem az, hiába a Mi Hazánk relatív sikerei.

„A nagyobb pártok nem beszélnek róla, nincs olyan tüntetéshullám, mint számos országban Európában – nyilván, mert kötelező oltás sincs”

– mondta. Ugyanakkor ezért is van, hogy a Mi Hazánk meg tud szólítani egy réteget, „ki tud elégíteni egy piaci igényt”, amit más párt nem elégít ki. „Attól, hogy az oltásellenesség nem került napirendre, mégis csak áthatja az életünket a kérdés” – összegezte Virág.

Az alacsony létszámot Nagy Attila Tibor egyértelműen kudarcnak tartja a Mi Hazánk és a hozzá csatlakozott más radikális nemzeti mozgalmak számára. „Szervezési problémát is felvet az alacsony létszám, ezek szerint saját kommunikációs felületükön sem tudták eléggé a híveiket mozgósítani” – fogalmazott.

Virág Andrea szerint a Horthy-toposzhoz lehet valakinek kötődése, de ez nem vált ki most hullámokat. „Nincs körülötte konfliktus, nincs Horthy-vita a magyar választók részéről” – fogalmazott a szakértő. Nagy Attila Tibor azt mondta, figyelembe kell venni, hogy a Horthy-kultusz nagyon is illeszkedik a Mi Hazánk eddigi vonalvezetéséhez, azaz a trianoni szerződés kritizálásához, az erősen nemzeti-keresztényi vonulathoz.

„A legfőbb irányvonal ezzel együtt is a járványügyi intézkedések kritizálása, az oltások iránti szkeptikus hozzáállás maradt, jól mutatja ezt a párt plakátkampánya.”

A Republikon Intézet stratégiai igazgatója úgy látja,

ez a helyzet a Mi Hazánk kampánystratégiáját is befolyásolhatja, ugyanis „a hagyományos szélsőjobboldali témákat lefoglalta már a Fidesz”,

emiatt úgy látja, a párt témakeresésben van. Ez az új téma Virág szerint egyértelműen az oltásellenesség lett.

Mráz Ágoston Sámuel szerint a Mi Hazánknak a parlamenti bejutás érdekében azt kell mérlegelnie, hogy a horthyzmustól remélt új, oltáspárti szavazók nincsenek-e kevesebben, mint a meglévő 3-4 százalékos oltásellenes tábor e miatt elbizonytalanodó része. A külhoni magyarokkal együtt 6 millió szavazóval számolva, a bejutáshoz 300 ezer listás szavazatra van szüksége Toroczkai László pártjának.

NYITÓKÉP: Novák Előd szónokol a Mi Hatánk tüntetésén a Gellért téren. FOTÓ: Dúró Dóra / Facebook