Hszi is beszállt az orosz-nyugat kommunikációs csörtébe

A kínai elnök, Hszi Csin-ping Vlagyimir Putyinnal adott ki közös közleményt, amiben közösen ellenzik a NATO további bővítését. Hszi pénteken Pekingben fogadta orosz kollégáját.

Február 4-én kezdődött el Pekingben a 2022-es téli olimpia a nyitóünnepséggel, azonban az esemény elől ellopta a figyelmet az a tény, hogy 

Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping találkozott, és mindketten azt követelték, hogy a NATO hagyja abba a bővítését Kelet-Európában.

A találkozójuk után kiadott közös közleményükben mindketten elítélték a NATO további bővítését, emellett felszólították a NATO-t, hogy hagyjanak fel a hidegháború idején kialakult koncepciókkal.

Ezenkívül a két ország elítélte az Egyesült Királyság, az USA és Ausztrália által kötött védelmi egyezményt, az ún. AUKUS-t is.

Ezenkívül mindkét fél mély aggodalmát fejezte ki a nemzetközi biztonságot érintő komoly kihívások miatt, és felszólították a NATO-t, hogy tartsa tiszteletben más országok szuverenitását, biztonságpolitikáját és érdekeit.

Hszi is beszállt a kommunikációs ütközetbe 

Kína sokáig nem kommentálta az orosz-ukrán konfliktus miatt ismét feszültté vált kapcsolatokat Nyugat és Oroszország között, először csak a múlt héten nyilatkozott erről a kínai külügyminiszter, aki szerint legitimek az oroszok aggodalmai, ám Putyin követeléséről – miszerint a NATO és az Orosz Föderáció között 1997-ben kötött egyezmény alapján rajzolják fel ismét az érdekszférákat – eddig Kína nem fejtette ki álláspontját.

Azonban Hszi most Putyinnal közös közleményében erre is kitért, amiben azt mondták, ellenzik a NATO további bővítését,

azaz Putyin korábbi követeléseihez képest jóval megengedőbb, enyhébb hangnemet ütöttek meg a közös fellépésükkel.

Emellett a német Spiegel tudósítása szerint Putyin azt ígérte kínai kollégájának, hogy Oroszország növeli a Kínába szállított gázszállítmányt, és évi 10 milliárd köbméter gázt garantálna Kínának a jövőben.

Ezutóbbi bejelentés azért fontos Kína számára, mert a mostani energiaárak emelkedése részben a kínai kereslethiány következtében következett be, az energiaárak jelentős emelkedése pedig rosszul érintette a kínai gazdaságot: nem véletlen, hogy a 2010-es évek óta fokozatosan csökkenő szénhasználat az energiaválság idején kilőtt Kínában. 

Azonban ezen megállapodás nemcsak a növekvő kínai iparnak jó hír, hanem Oroszországnak is: a Kínába exportált gáz növelése azért fontos Putyinnak, mert ha nyugati nyomásra az amúgy már teljesen megépített és csak engedélyeztetésre váró Északi Áramlat 2 gázvezeték projektjét elkaszálnák, akkor Kína leköti az orosz gázfelesleget.

A nemzetközi helyzet fokozódik 

Az elmúlt napokban amúgy ismét fokozódott a kommunikációs csörte Nyugat és Oroszország között: az amerikai külügyminisztérium február 3-án még azzal vádolta meg Oroszországot, hogy egy általuk készített álvideóval akarják szentesíteni a cassus belijüket,

ugyanakkor a külügy szóvivője ezen állítását semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá,

az ezt számonkérő riporter kérdéseire pedig csak annyit reagált, hogy nem minden információt hozhatnak nyilvánosságra, így be kell érnie ennyivel.

Annak ellenére, hogy mind Putyin, mind Hszi diplomatikusan pozitívan nyilatkozott a másik vezetőről, még nem beszélhetünk egy orosz-kína-tengelyről, hiszen a két ország között még így is vannak történelmi sérelmek, illetve eltérő geopolitikai érdekek. A két ország lehetséges közeledéséről ebben az elemzésünkben foglalkoztunk részletesebben.

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping 2022. február 4-én Pekingben. FOTÓ: Kreml