Nem lehetnek kutatók a fehér, heteroszexuális férfi hallgatói, lemondott a világhírű professzor

Szerző: Kósa András
2022.01.23. 19:14

Jordan Peterson szerint a progresszív ideológia erőszakos túlhajszolásával a Nyugat végül a saját vesztébe rohan, miközben Vlagyimir Putyin csak nevet a markába.

Nem lehetnek kutatók a fehér, heteroszexuális férfi hallgatói, lemondott a világhírű professzor

Miért nem tanítok többet a Torontói Egyetemen – címmel írt hosszú cikket a National Post-ba Jordan Peterson, a világ egyik leghíresebb klinikai pszichológusa.

Mint írja, most hatvan éves, jelenleg professor emeritus státuszban tanít évtizedek óta a Torontói Egyetemen, abban a hitben, hogy „egyszer majd a csontvázát tolják ki a tanszéki szobájából”, és szerinte a hallgatói is kedvelték, de most betelt nála a pohár.

Ezután tételesen felsorolja, mik vezettek a lemondásához. Az első, és egyik legfontosabb ok, hogy a fehér, férfi, heteroszexuális hallgatóinak egyszerűen nincs esélye oktatói–, kutatói pozícióhoz jutni az egyetemen, legyenek bármilyen jól képzettek és tehetségesek.

Csakhogy van velük egy nagy probléma: esetleges kinevezésük nem felelne meg a Diverzitási–, Integrációs–, és Méltányossági Követelményeknek (DIMK – a professzor is betűszót használ a cikkében), amiket most már kötelező jelleggel kell alkalmazni minden kanadai felsőoktatási intézményben.

Jordan Peterson szerint ő és kollégái is mindent megtettek, hogy a tehetséges és képzett, bármely kisebbséghez tartozó hallgatóik előmenetelét segítsék az elmúlt években, de a fehér férfiak hátrányba hozása súlyos diszkrimináció.

Majd kicsit sértődötten azért azt is hozzáteszi, „persona non grata” lett az egyetemi világban, így a saját diákjai már eleve hendikeppel indulnak. (Ezt írása egy másik részében annak tudja be, hogy rendszeresen nyilvánosan kritizált egy a Harvard Egyetemen kidolgozott módszert, lásd később – a szerk.)

Sérelemből tudomány

A másik fő ok, hogy Jordan Peterson szerint jelenleg egyszerűen nincs annyi megfelelően képzett, bármely kisebbséghez tartozó hallgató, amennyit a progresszív ideológia túlhajtása miatt kutatói állásokba szeretnének juttatni. Így nem elég kvalifikált emberek kerülnek ezekbe a pozíciókba, ami hosszabb távon az egész egyetemi világra nézve romboló hatású.

A professzor ennek a jelenségnek tudja be azt is, hogy egyre több a „sérelmi tudomány”, vagyis az olyan diszciplina, ami valójában nem tudományos alapú, hanem ideológia-vezérelt.

„Mindez ötvöződik az objektív számonkérés halálával. Hogy ez milyen romboló hatású a tudomány egészére nézve, azt nehéz lenne eltúlozni. És mivel a tudomány végső soron mindenre hatással van, ennek következményei nagyon szerteágazóak” – írja.

A professzor szerint ma egy kutatási programhoz már csak úgy lehet pénzt szerezni, ha DIMK-szempontból rendben találják azt, ezért a valódi tudományos szempontok háttérbe szorulnak.

Több kollégája pedig még arra is hajlandó, hogy „elfogulatlansági kurzuson” vegyen részt, ezek célja, hogy az illetőből kiöljék a „fehér felsőbbrendűség” érzését, és jellemzően a „szuper képzetlen HR-esek szervezik őket”.

Az ilyen kurzuson való részvétel ma már egyre többször feltétele egy-egy egyetemi állás elnyerésének. A világhírű pszichológus szerint valószínűleg senkit nem kell róla meggyőzni, hogy – amennyiben valakiben létezik ilyen – a fehér felsőbbrendűség tudata egyetlen „elfogulatlansági kurzussal” nem irtható ki.

Mindenki hazudik

De mivel ez az ideológiai elvárás, mindenki hazudik: a kurzus szervezői, és a résztvevők is. Peterson szerint az egész a Harvard Egyetem három tanárától indult, akik kifejlesztettek egy tesztet, ami elvileg képes kimutatni, hogy valakiben felsőbbrendűségi érzések lakoznak más embertársaival szemben.

Ezt ma már széles körben elfogadják az angolszász egyetemi világban, miközben Jordan Peterson meggyőződése, hogy egy tudományos szempontból értékelhetetlen dologgal állunk szemben. (Elrettentő példaként azt hozza fel, hogy az egyik kidolgozó, Mahzarin Banaji a konzervatív gondolkodást is pszichopatológiás jelenségnek tartja.)

De mivel ő ezt nyíltan szóvá merte tenni, kiközösítették – erre utalt cikke elején, amikor azt írta, peront non grata lett.

Ennek többek között az is lett a következménye, hogy Kanadában a pszichológiai tudományoktól már elvárják, hogy kötelező jelleggel erős „társadalmi igazságossági vetülettel” bírjanak, ráadásul Peterson szerint

egy kanadai klinikai pszichológus ma már amúgy sem nagyon tehet semmit, mint folyamatosan egyetért a pácienseivel; mert ha megpróbálna bármiben vitába szállni velük terápiás jelleggel, azzal vádolnák, hogy megsérti őket.

A professzor ezután két példát említ arra, hogy a túlhajtott progresszivizmus hogyan hat rombolóan.

Az első természetesen Hollywood, és az a 2020-ban bevezetett intézkedés, hogy az Oscar-jelölésekhez öt éven belül alapfeltétel lesz, hogy az adott film elkészítésében meghatározott arányban valamilyen kisebbséghez tartozó emberek vegyenek részt.

Peterson az amúgy liberális New York Times cikkét idézi, amely kritikusan állt a döntéshez és egy riportban 25 (magát egyébként szintén liberálisnak valló) személyiséget szólaltattak meg a filmszakmából.

Ők valamennyien arról számoltak be: mióta a fenti döntés megszületett,

bármely filmtervükkel kapcsolatban az első kérdés a lehetséges finanszírozóktól az, hogy „van benne kisebbség”?

A másik példa az angolszász üzleti világban már terjedő környezeti– és szociális kreditek rendszere: ez azt hivatott mérni, hogy egy adott cég mennyit tesz a környezetvédelem és a társadalmi igazságosság érdekében.

Peterson szerint azonban egy cégnek egyszerűen nem ez a feladata, nem eszerint kellene működnie, a kreditrendszert pedig a kínai társadalmi kreditrendszerhez hasonlítja. A professzor végül Vlagyimir Putyin egyik beszédét idézi, amiben az orosz elnök azon ironizált, hogy amivel most a fejlett Nyugat kísérletezik, azt ők egyszer már átélték, a bolsevizmus idején.

NYITÓKÉP: Jordan Peterson, fotó: Wikimedia

Kósa András
Kósa András Az Azonnali főszerkesztője

A belpolitikán kívül külpolitikával és uniós ügyekkel is szívesen foglalkozik, de természetesen a focihoz is ért. Beszélni legalábbis szeret róla.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek