Johnsonék még mindig a brexit újratárgyalását követelik

2022.01.13. 17:57

Hiába mondott le Johnson brexitügyi minisztere, az ő feladatait átvevő külügyminiszter, Liz Truss is a brexitmegállapodás áttárgyalását szeretné elérni az EU-tól. Miközben az EU leginkább a gazdasági érdekeit próbálja védeni, Johnsonéknál a gazdaság mellett politikai okai is vannak a nyomásgyakorlásnak.

Johnsonék még mindig a brexit újratárgyalását követelik

Annak ellenére, hogy közel négy évig tárgyaltak a kilépésről és már egy éve hagyta el teljesen az Egyesült Királyság az Európai Uniót, a két fél továbbra sem simított el minden kérdést a brexit kapcsán; 

az utóbbi időben ugyanis Boris Johnsonék egyre többször és egyre élesebben bírálják a brexitmegállapodást,

ahogy azt korábban részletesen is megírtuk

Annak ellenére, hogy decemberben Johnson eddigi brexitügyi minisztere, David Frost lemondott, a külügyminiszteri pozíció mellé Frost eddigi tárcáját is megkapó Liz Truss is hasonlóan áll az EU-UK megállapodáshoz:

a Sunday Telegraphnak Truss arról beszélt, hogy a britek számára nem elfogadható, hogy a Nagy-Britanniából az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írországba szállított termékeket az északír protokoll miatt ellenőrizni kell,

és emiatt azzal is fenyegetőzött, hogy élesítik az ún. északír protokoll 16. cikkelyét.

De mi is az az északír protokoll? 

Az Egyesült Királyság még 2019-ben fogadta el az ún. északír protokollt, aminek a lényege, hogy a britek kiválásával Észak-Írország egy speciális terület lett:

az Egyesült Királysághoz tartozó ország úgy lépett ki az EU-ból, hogy közben az Európai Unió közös piacának része maradt,

mivel csak így lehetett biztosítani, hogy az Ír Köztársaság és Észak-Írország között megmaradnak a nyitott határok, amiről az Ír-sziget vérzivataros 20. századát lezáró nagypénteki egyezmény határozott.

A protokoll miatt azonban az Egyesült Királyság szuverenitása csökkent, mivel így az országon belül egy gazdasági határ keletkezett az Egyesült Királyság többi része (Anglia, Skócia és Wales), illetve Észak-Írország között, ami a nagy-britanniai politika mellett a helyi politikára is hatással van: a magukat britnek valló protestáns unionista északírek a protokoll eltörlését követelik, míg a magukat írnek valló katolikus nacionalisták a protokollban a nagypénteki egyezmény betartásának zálogát látják. 

Emiatt Észak-Írországban 2021 nagypéntekén unionisták erőszakos tüntetésbe kezdtek a protokoll eltörlése miatt, míg az ország legnagyobb unionista pártjában, a DUP-ban belső konfliktusok alakultak ki a párt támogatottságának folyamatos csökkenése miatt. 

Johnsonék már régóta szeretnék elérni, hogy a protokollon módosítsanak: Johnson egykori brexitügyi minisztere,

Frost maga vallotta be, hogy brit kormány a brexitmegállapodás bizonyos részeit – mint például az északír protokollt – csak átmeneti megoldásnak tekinti,

és csak azért fogadták el a protokollt anno, mert abban a pillanatban nem láttak más megoldást, hogy a brexitet végrehajtsák.

Truss a hétvégén szintén azt követelte, hogy a protokollt tárgyalják újra, és reméli, hogy az Európai Bizottság szlovák alelnökével, Maroš Šefčovičcsal meg tud egyezni majd a protokoll módosításában a csütörtökön és pénteken esedékes tárgyalásuk során.

Truss azzal is fenyegetőzött, hogy ha erre Šefčovič nem hajlandó, akkor a britek életbe léptetik az ún. 16-os cikkelyt, amivel bizonyos termékek esetén az északír protokoll egyoldalúan felfüggeszthető.

Az EU szerint Truss csak blöfföl

Truss a Sunday Telegraphnak arról is beszélt, hogy Johnsonék kidolgoztak egy új javaslatot a protokollra, bár arról már nem árult el részleteket, hogy ez miben különbözne Johnsonék júliusi tervezetétől, amit az EU azonnal lesöpört az asztalról, mivel lényegében teljesen eltörölnék a protokollt: Johnsonék akkor azt szerették volna elérni, ha valamilyen termék – papíron – Észak-Írországban maradna és nem szállítanák tovább az Ír Köztársaságba, akkor mentesülne a jelenlegi vám- és bürokratikus terhek alól, azonban az EU nem volt meggyőződve arról, hogy azok a szállítmányok valóban az Ír-sziget északi részén maradnának.

„Tárgyalásos megoldást akarok, de ha jogi lépéseket kell megtenni – beleértve a 16. cikkelyt – arra is hajlandó vagyok. Ezt a záradékot kifejezetten arra alakították ki és fogadott el minden szereplő, hogy enyhítse az akut problémákat, mivel a szóban forgó kérdések érzékenyek”

fogalmazott a brit külügy vezetője.

Ugyanakkor az EU-ban nem igazán tartanak Truss fenyegetőzésétől, hiszen már Johnson és Frost is többször belebegtette a 16. cikkely életbe léptetését, azonban mindeddig ez egyszer sem történt meg.

Az Európai Unió londoni képviseletének vezetője, a portugál Vale de Almeida a SkyNews-nak arról beszélt, hogy „nem igazán nyűgözte le” Truss kijelentése, mivel ezt már többször is hallották a Johnson-kormánytól.

„Még mindig úgy gondoljuk, hogy nem túl hasznos, ha folyamatosan a 16-os cikkely mellett agitálunk. Szerintem arre kellene összpontosítanunk – legalábbis mi [az EU-val] arra öszpontosítunk –, hogy megoldásokat találjunk a protokoll végrehajtása során felmerülő nehézségekre”

fogalmazott a portugál diplomata, majd hozzátette, hogy kompromisszumokat kellene találni, mert „túl kellene ezen lépni már egy jó ideje”.

A protokoll mellett az északír politika is állhat a háttérben 

Annak ellenére, hogy mind az EU, mind az Egyesült Királyság tárgyalói vázoltak már egy-egy megoldási javaslatot az ügyben, eddig nem történt előrelépés – a felek mindig a másikra mutogattak, mondván, nem hajlandóak engedni a saját álláspontjukból a kompromisszum javára: míg az EU azt szeretné, hogy a 2019-ben mindenki számára elfogadott északír protokoll megmaradjon, addig a britek azt szeretnék vagy teljesen eltörölni, vagy a lehető legminimálisabbra csökkenteni.

Az EU még nyáron azt szerette volna, hogy Johnsonék kössenek az EU-val egy Svájchoz hasonló megállapodást a mezőgazdaság kapcsán, amivel az ellátási problémák könnyen megoldódhattak volna Észak-Írországban: egy svájcihoz hasonló megállapodás keretében ugyanis a britek sok uniós szabályt vettek volna át, azonban erre a brexiter Johnson és kormánya nem volt hajlandó.

Ősszel az EU pedig már bizonyos kérdésekben engedett volna a britek javára, azonban azóta sem sikerült megállapodni a feleknek. 

Viszont míg az EU elsősorban a gazdasági érdekeit kívánja védeni – miszerint nem akarja, hogy az EU-szabványoknak nem megfelelő termékek bejuthassanak a piacára –, addig Johnsonéknak a gazdasági problémák és bürokratikus terhek mellett más gondja is akad, mégpedig az, hogy

májusban parlamenti választást tartanak Észak-Írországban, ahol jelenleg a közvélemény-kutatások szerint az ír határ mindkét oldalán működő unionista Sinn Féin vezet.

A legutóbbi, novemberben készített kutatás szerint a Sinn Féin szerezné a legtöbb szavazatot, amivel története során először lenne ír nacionalista első minisztere az országnak Michelle O’Neill személyében, míg a tory-szövetséges unionista DUP jelenleg jócskán, közel 6 százalékponttal lemaradva lenne a második – míg előbbire a választók 24 százaléka húzná be az x-et, addig utóbbira már csak 18, miközben 2017-ben még a DUP a szavazatok 28,1 százalékát szerezte meg. 

Ez persze nem jelentené azt, hogy a DUP ne kerülhetne kormányra: az északír politikában ugyanis rendhagyóan kötelező koalíció van, ami annyit tesz, hogy a választásokon a két tradíció legtöbb szavazatot szerző pártjának közösen kell kormányoznia, amihez más pártok is szabadon csatlakozhatnak, majd aztán a szavazatok alapján arányosan elosztják a tárcákat a kormányra kerülő pártok között.

Ugyanakkor ha a Sinn Féin győzne, az nem lenne túl jó hír Boris Johnsonnak,

mivel az ír nacionalista párt – ha még nem is teljes gőzzel és konkrétan, de – hosszútávú célként az ír egyesülés mellett kampányol.

Erről már több politikusuk is beszélt: Mary Lou McDonald, a párt vezetője még a kilépés előtt vetette fel, hogy az Ír Köztársaságnak nyomást kellene helyeznie Johnsonra, hogy kiírják az ír egyesülésről szóló népszavazást, míg a párt egykori északír EP-képviselője, Martina Anderson az Azonnalinak mesélt arról egy interjúban, hogy északír EP-képviselőként hogyan küzdött azért, hogy Észak-Írország az Európai Unió része maradhasson. 

Azonban nem valószínű, hogy Johnson engedne az északír és az ír Sinn Féin ilyen szándékainak, ahogy Skócia kapcsán is mindig elmondja, hogy szó sem lehet egy második függetlenségi népszavazásról.

Mindenesetre Johnsonnak komoly gondot jelentene, ha Észak-Írországban is többségbe kerülnének a szakadárok.

NYITÓKÉP: Boris Johnson / Facebook

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi operatív vezetője

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek