A baloldali német kormány segítségével „győzheti le” ismét Brüsszelt Orbán Viktor

A magyar kormány számára egyik legfontosabb aktuális uniós ügyben nemcsak az Európai Bizottságtól, de Berlinből is Orbán Viktornak kedvező hírek érkeznek.

Hiába az előzetes kardcsörtetés (és mint korábban megírtuk, a klímavédelem, mint kiemelt cél a közös programban), a német kormány semmit nem lép az Európai Bizottság legújabb terve ellen, ami fenntartható energiaforrásnak ismerné el az atomenergiát és a földgázt is.

Steffen Hebestreit kormányszóvivő kedden közölte, hogy

Olaf Scholz kabinetje nem csatlakozik azokhoz a tagállamokhoz, melyek (mint például Ausztria) megpróbálják megakadályozni a Bizottság javaslatát.

A hétfőn kiszivárgott tervek szerint az atom és a gáz is fenntartható minősítést kapna környezetvédelmi szempontból, ami nemcsak azt jelentené, hogy az üzleti befektetők megszabadulnának attól a bélyegtől, hogy „környezetszennyező” és ökológiai szempontból hosszú távon fenntarthatatlan energiaforrások kiaknázását finanszírozzák, de a jövőben akár uniós támogatást is lehetne ilyenekre igénybe venni.

Paksra is?

Ad abszurdum, akár a paksi bővítésre is, bár a kiszivárgott szöveg azért tartalmazza a „legújabb technológiák” kifejezést, ami természetesen bőven adhat még teret a részletszabályozásnak akár energiapolitikai szempontból. Vagyis hogy az EU úgy dönt például, hogy az orosz technológia nem elég fejlett, így arra nem ad pénzt.

A német kormány részéről hétfőn még azt mondta Robert Habeck gazdaságért és fenntarthatóságért felelős miniszter (a zöldek társelnöke) a Die Welt szerint, hogy a terv „úgy ahogy van, elfogadhatatlan”, a Frankfurter Allgemeine Zeitung kedden viszont arról írt, hogy Olaf Scholz kancellár (szociáldemokraták) már korábban megegyezett a háttérben – nyilván a Bizottság tervének ismeretében – koalíciós partnereivel, a zöldekkel és a szabaddemokratákkal (FDP), hogy nem tesznek ellene semmit.

A Welt szerint egyébként valójában egy zöld-szabaddemokrata koalíciós ellentét zajlik, amit jelezhet az is, hogy az FDP parlamenti frakcióvezető-helyettese nyíltan megmondta, hogy

a német gazdaságnak még ugyanúgy szüksége van a földgáz tüzelésű erőművekre, mint bármelyik másik európai tagállamnak.

A jelszó most az, hogy a „zöld átállás támogatása érdekében” kellenek egyelőre a gázerőművek. Ez egyrészt német szempontból is igaz lehet, másrészt a német kommentárok is hozzáteszik, hogy a Scholz-kabinet egyszerűen a pragmatikus utat választotta: nehéz elképzelni, hogy legalább húsz uniós tagállam keresztbe feküdjön a terveknek.

Jelenleg Belgium, Bulgária, Csehország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Németország Hollandia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország is működtet atomerőművet, többségük nem is akar lemondani a használatukról – kivéve persze éppen Németországot, vagy Belgiumot, ahol 2025-ig tervezik bezárni a létesítményt, de például Finnországban is orosz technológiával épül új atomerőmű, és Romániában is bővítenek (amerikai technológiával).

A két leghangosabb „atomlobbista” Franciaország és Magyarország, a német kormány szempontjából természetesen előbbi a fontosabb.

Olaf Scholznak nyilván nem érdeke, hogy éppen az elnökválasztási kampánya idején tegyen keresztbe legfontosabb európai partnerének, Emmanuel Macronnak. Ráadásul az Északi Áramlat 2. gázvezeték miatt a földgáz is kiemelten fontos Berlinnek, még ha Scholz – némileg képmutató módon – ezt egy „tisztán magánberuházásnak” tekinti.

Ettől függetlenül Orbán Viktornak is jelenthet politikai győzelmet a Bizottság terve, a miniszterelnök még a decemberi kormányinfón sem mulasztotta el, hogy – miközben bírálta az uniós energiapolitikát és „Brüsszelt” – elmondja, a magyar kormány „fenntartható atomot és gázt” szeretne látni a Bizottságtól. A kormány hónapok óta napirenden tartja a témát, Varga Judit már tavaly novemberben is „Megvédjük a rezsicsökkentés eredményeit!” felkiáltással közölte, hogy Emmanuel Macron három új atomerőmű építését jelentette be. Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője pedig hétfőn úgy kommentálta a Bizottság döntését, hogy a testület „végre a józan ész mentén fogalmaz meg javaslatokat”.

Az EP zöld frakciója ugyanakkor már jelezte, hogy akár az európai Bíróságon is megtámadják majd a tervet, és nyilván a parlamentben is kezdeményezik ennek megakadályozását. Lapunk megkérdezte az európai parlamenti képviselővel rendelkező magyar ellenzéki pártokat, hogy mi az álláspontjuk az ügyben, válaszaikat közölni fogjuk.

NYITÓKÉP: A romániai cernavodăi atomerőmű / Wikipedia