Hét politikus, akikkel eddig nem sokszor találkoztál, de 2022-ben sokat fogsz róluk hallani

2021-ben nem volt hiány az új poltikai arcokból sem: akadnak itt újságíróból lett politikusok, egykor bukottnak hitt politikusok is visszatértek, de még egy nyíltan összeesküvés-elméleteket valló szélsőjobboldali nő is hatással lehet 2022-re.

7. Jámbor András

Sokakat meglepett, amikor a Mérce alapító-főszerkesztője a 2019-es önkormányzati választások után bejelentette, hogy otthagyja Magyarország egyetlen kimondottan baloldali és kapitalizmuskritikus oldalát, hogy a fővárosi önkormányzatban legyen tanácsadó, majd 2020 márciusában pedig bejelentette:

lakóhelyén, Józsefvárosban elindul az ellenzéki előválasztáson. 

Jámbor egy igazi balos programmal jelentkezett be a versenybe: kampánya középpontjába a lakhatási válság állt, amihez a Fudan egyetem kapcsán meghiúsulni látszó Diákváros ügyét is felkarolta, sőt, még tüntetést is szervezett jelölőszervezetével, a Szikra Mozgalommal, illetve Karácsony Gergellyel együtt.

Jámbor végül behúzta a jelöltséget az igencsak sűrű mezőnyből, hiszen itt indult a DK-s Manhalter Dániel mellett az LMP-ből időközben a Jobbikba átigazoló egykori MSZP-s képviselő, Demeter Márta, illetve a Momentum támogatásával a Pikó Andrást is jelölő C8 szervezet jelöltje, az otthonápolás munkaként való elismeréséért küzdő Csordás Anett aktivista is.

Jámbor az előválasztáson igen magabiztosan nyerte meg a körzetet, azonban nem a körzet eddigi országgyűlési képviselőjével, a Fidesz-frakció vezetőjével, Kocsis Mátéval fog megmérkőzni 2022 áprilisában, hanem Budapest kormánymegbízottjával, Sára Botonddal.

Jámbornak megvan az esélye, hogy az országgyűlési választásokon is győzedelmeskedni tud, hiszen 2018-ban Kocsis Máté a szavazatok 40,51 százalékát szerezte meg, míg az akkor külön induló, ám most összefogott ellenzéki pártok jelöltjei 56,34 százalékot kaptak.

Egy biztos, kemény kampányra lehet számítani Jámbortól, aki kommunikációs szakemberként és egykori újságíróként tudja, hogyan lehet tematizálni a közbeszédet.

6. Friedrich Merz

Aki követi a német politikát, bizonyára találkozott már többször is Merz nevével, akit még 2004-ben a politikától most visszavonuló Angela Merkel állított félre a CDU-n belül. Merz akkor annyira a perifériára szorult, hogy 2018-ig vissza se tért a politikába, viszont azóta eddig mindig elbukott, hiszen 2018-ban és 2020 januárjában is alulmaradt a CDU elnökválasztásának második fordulójában.

Azonban 2021 vége és 2022 eleje már Merz éve lesz:

decemberben megszerezte a régóta áhított pártelnöki pozíciót, és 2022 januárjában hivatalosan is átveszi a CDU vezetését.

Hogy Merz mire lehet jó a CDU élén, még erős kérdőjel, hiszen csak harmadjára sikerült megszereznie a pozíciót, mivel megosztó személyisége miatt a CDU pártelitje távol akarta tartani a párt vezetésétől a Merkelhez képest jóval konzervatívabb és jobboldalibb jelöltet.

Annak ellenére, hogy a CDU a 16 évnyi Merkel-érát ellenzéki pártként fejezi be, nincs túl sok ideje Merznek pártot építeni, 2022-ben ugyanis több tartományban is választásokat is fognak tartani, amin már eredményeket kell felmutatnia az eddig bukott politikusnak.

Hogy ez sikerül-e neki, 2022-ben kiderül. Ha nem, akkor 2022-ben egy másik Azonnali-listára is rákerül majd, méghozzá arra, akiről soha többet nem fogunk hallani jövőre.

5. Marjorie Taylor Greene

Marjorie Taylor Greene csak a szerencsének köszönhette, hogy 2020 novemberében képviselővé választották, hiszen úgy sikerült a Republikánus Párt trumpista szárnyának legszélsőjobboldalibb részéhez tartozó politikusnak behúznia előtte az előválasztást, hogy a túl sok centrista, illetve jobbközép jelölt egymás között megosztotta a választókat.

A neve miatt csak MTG-nek becézett politikusnő az első igazi olyan politikus, akinek politikai karrierjét egyedül az indította el, hogy Trumpnak köszönhetően nagyon sok összeesküvés-elméletben hívő vált republikánus szavazóvá:

MTG például az előválasztás során nyíltan felvállalta, hogy hisz a QAnon nevű összeesküvés-elméletben,

ami szerint a demokraták pedofilok és a csecsemők megerőszakolása mellett szívesen fogyasztják ételként is őket.

A mainstream amerikai média ezért Greenet többnyire komolytalannak állítja be, akiről még párttársai is ódzkodnak néha, mert szerintük szélsőséges nézeteivel csak rombolja a Republikánus Pártba vetett hitet.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy Greene ne lenne kedvelt politikus:

ugyanis van egy szűk, ám annál hangosabb csoport, ami szerint Greene az egyetlen olyan amerikai politikus, aki az átlagos amerikaiak valódi problémáival foglalkozik,

és egyedül ő képes megállítani Amerika Szovjetunióvá válását vagy foglalkozik Amerika iszlamizációjával.

Annak ellenére, hogy ezek a jelenségek valójában nem fenyegetik Amerikát, nagyon sok Trump-szavazó ezektől tart leginkább, és MTG könnyen válhat a párt arcává, mivel

a trumpisták között nagyon sokan carlschmitt-i értelemben tekintenek ellenségként a demokratákra, illetve a Trumpot eláruló republikánusokra,

Greene pedig ezeket a hangokat képviseli minden egyes politikai tettében.

4. Eduard Heger

A Matovič-kormány pénzügyminiszterének a neve jóformán semennyire nem volt benne a magyarországi köztudatban, ezen változtatott az, amikor a Szputnyik-vásárlás miatt kirobbanó kormányválság feloldásaként lemondott Igor Matovič és Heger lett az új miniszterelnök.

Az impulzív Matovičcsal szemben, akinek a konfliktus a lételeme,

a nagyon kedves, kompromisszumokat kereső embernek tartott, mélyen vallásos Eduard Heger egész más minőséget képvisel.

Nagy kérdés volt, hogy Heger Matovič bábja lesz-e; szűk háromnegyed év múltán a válasz nem egyértelmű. Első blikkre nem látszik annak, de különösebben erős vezetőnek sem: már Heger miniszterelnöksége alatt bontakozott ki a rendőrségen belüli belháború, a kormánykoalíció pártjai pedig továbbra is egymással marakodnak. 

Ugyanakkor Hegernek sikerült átvinne az akaratát Közép-Európa legtapasztaltabb politikusánál: rá tudta venni Orbán Viktort, hogy a magyar kormány tegyen le a szlovákiai termőföldvásárlási terveiről.

Mivel a szlovák kormány minden válságtünet ellenére sem látszik bedőlni, Eduard Hegerről biztosan hallunk még 2022-ben is.

3. Jan Lipavský

A kalózpárti új cseh külügyminiszterért máris rajong a nyugati sajtó.

Csehország egyértelmű Nyugat felé fordulásának egyik zálogát látják benne.

Csehországban ugyanis két dolog is veszélyeztette a nyugati orientációt:

• egyrészt a korábbi kormánypárt, az egyébként a liberális ALDE pártcsaládba tartozó populista ANO vezére, Andrej Babiš leköszönt miniszterelnök látványosan jó kapcsolatokat épített az unió rosszfiújának és Oroszország trójai falovának tartott magyar miniszterelnökkel;
• másrészt az államfő, Miloš Zeman legendásan orosz- és Kína-barát, és rendszeresen lobbizott is Babiš kormányánál a keleti nagyhatalmak érdekében – egyébként nem sok sikerrel.

Zeman csak a fogát szívva nevezte ki a Fiala-kormány külügyminiszterének a mindössze 36 éves Lipavskýt, az ugyanis szinte semmiben nem ért egyet Zemannal: a kalózpárti politikus elkötelezett az euroatlanti szövetség mellett, Kína- és Oroszország-kritikus, és a szintén Zeman szívügyének számító Izrael mellett sem annyira elkötelezett, mint az elnök.

Ezen felül Lipavský a visegrádi együttműködésnek sem tulajdonít akkora jelentőséget, mint amennyire fontosnak tartja a nyugati országokkal való kapcsolatépítést. 

Petr Fialáról, a konzervatív új miniszterelnökről az előző évi listánkon megjósoltuk, hogy hallunk még róla; az illiberalizmussal és a populizmussal vívott csata zajában biztosan hallunk még a nyugati elkötelezettség ifjú harcosáról, Jan Lipavskýról is.

2. Kiril Petkov

Ha Bulgáriában a 2021-es év második parlamenti választása után sikerült volna Szlavi Trifonovnak kormányt alakítania, akkor valószínű nem kerülne fel erre a listára Kiril Petkov, ám mivel a protesztpártok kísérlete megbukott, így novemberben egy harmadik parlamenti választást is tartottak az unió egyik legszegényebb tagállamában,

amit a két Harvardon tanult egykori üzletember, Kiril Petkov és Aszan Vaszilev vezette atlantista, centrista Folytatjuk a Változást! (PP) nyert meg,

majd decemberben sikerült is nagy nehezen, de végre kormányt alakítani a permanens politikai válsággal küzködő országban.

Petkov és Vaszilev győzelmüket annak köszönhetik, hogy az átmeneti kormány tagjaként feltárták az előző, Bojko Boriszov vezette kormány korrupciós botrányait, majd a választáson azt ígérték, folytatják e munkájukat és megtisztítják az egyik legkorruptabbnak tartott uniós államot a korrupciótól.

Hogy ez mennyire fog összejönni a két Harvardon tanult politikusnak, jelenleg a legfőbb ügyész személye miatt elég kérdéses, ahogyan az is, hogy meddig sikerül a balközéptől a jobbközépig tartó, ideológiailag színes koalíciót egyben tartani, ahol az egytelen összekötő kapocs mindössze a korrupció elítélése.

Ha ez mégsem jönne össze nekik, akkor is biztos, hogy 2022-ben sokat fogunk hallani a két fiatal bolgárról, és ha még fel is bomlana a koalíció, akkor is

sokáig lehetnek meghatározó tényező a bolgár politikában.

1. Eric Zemmour

Aki követi a francia közéletet, már többször is találkozott Eric Zemmour nevével, hiszen a zsidó származású szélsőjobboldali publicista már régóta része a francia közéletnek, azonban

2022-ben új szerepre váltva megpróbálkozik az elnökjelöltséggel is. 

Hogy ez sikerülni fog-e neki, jelenleg nem tudni: a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint még az is elképzelhető, hogy sem ő, sem Le Pen nem jut be a francia elnökválasztás második fordulójába, hanem helyettük a republikánusok jelöltje, Valérie Pécresse lehet Emmanuel Macron kihívója, mindenesetre Zemmour már jelölésével felrázta a francia politikát, hiszen részben az általa jelentett veszély miatt indult el Macron a jobboldal felé.

Ha az elnökválasztás második fordulójába nem is jut be, az biztos, hogy az áprilisi elnökválasztásig sokat fogunk találkozni a nevével.

NYITÓKÉP: Azonnali-montázs. FOTÓK: A politikusok Facebook-oldalai (Jámbor András, Eric Zemmour, MTG, Jan Lipavský)