A lényeg az volt, amiről nem beszéltek: a Biden-Putyin találkozó három tanulsága

2021.12.08. 11:37

Könnyen elképzelhető, hogy a két ország kapcsolatait a közeljövőben formáló leglényegesebb esemény nem is a találkozón történt - állítja a Biden-Putyin csúcstalálkozóról Oroszország szakértő vendégszerzőnk.

A lényeg az volt, amiről nem beszéltek: a Biden-Putyin találkozó három tanulsága

A december 7-i Biden-Putyin találkozó az ötödik beszélgetése volt a két vezetőnek, ilyen online formában viszont az első. Erre egy eléggé turbulens időszakban került sor, hiszen a NATO és EU határain kialakult migrációs válság, az európai energiakrízis, az ismét jelentős nyugat-oroszországi csapatösszevonások mind feszültté tették a helyzetet, miközben az új német kormány még csak most alakult meg,

a klímakonferencia és az augusztusi afganisztáni kivonulás után pedig a washingtoni külpolitikának ismét egy kényes területtel kell foglalkoznia.

Mivel a több mint két órás találkozó zárt ajtók közt zajlott le, az ott elhangzottak jelentős része vélhetően nem kerül nyilvánosságra, főleg csak az ezt követően kiadott nyilatkozatok alapján lehet értékelést levonni.

Szó esett természetesen a kiberbiztonságról, az iráni atomprogramról, de fő téma természetesen Ukrajna volt.

Három fő tanulság állapítható meg az eddig ismertek alapján.

1. Oroszország kikényszerített egy újabb találkozót

Oroszország ismét ki tudott kényszeríteni egy közvetlen tárgyalást az amerikai elnöktől. Meglepő volt, hogy fél éven belül a második személyes találkozó, egy éven alatt pedig összesen az ötödik beszélgetés zajlik le Biden és Putyin közt.

Hasonlóan az idén áprilisi telefonbeszélgetésükhöz, a mostani eseményt is jelentős csapatmozgatások előzték meg Ukrajna határához közel. Igaz, Moszkva ismét teljes joggal állíthatta, hogy saját területén szabadon mozgathatja az erőit, Kijev és a nyugati országok szempontjából nézve ezek a folyamatok aggasztónak hatottak.

Főleg, miután a nyugati sajtóban az orosz támadás konkrét terveiről születtek hírek. Nem lehet persze teljes magabiztossággal azt állítani, hogy kizárólag emiatt döntött úgy Biden stábja, hogy személyes tárgyalásba kezdenek.

Azt valószínűsíthetjük, hogy amennyiben a Kremlben úgy látják, hogy a csapatösszevonásoknak ilyen következménye lehet, akkor a jövőben ismét ehhez az eszközhöz nyúlhatnak.

És erre nagyon könnyen sor is kerülhet, mivel Oroszországban nagyon elégedetlenek az ukrán konfliktust rendezni hivatott Minszk 2 megállapodás végrehajtásának ütemével, aminek egyébként az USA nem részese.

Ennek a folyamatnak a végén egy föderalizált Ukrajna részeként a keleti szakadár területek bármikor könnyen blokkolhatnák a NATO csatlakozást, de egyelőre patthelyzet alakult ki a kérdésben. Moszkva vélhetően arra számít, hogy a Minszk 2 protokoll európai résztvevői helyett inkább az USA-t kell nagyobb nyomás alá helyezni.

2. Nagyon erőteljesen képviseli Ukrajna-politikáját Oroszország

A legutóbbi személyes találkozón, Genfben, Putyin határozottan lefektette Oroszország „vörös-vonalait”, melyben legfőképpen Ukrajna NATO tagságát utasítja el.

Moszkva az utóbbi időszakban egyre erőteljesebben hangoztatta, hogy a külpolitikájában továbbra is prioritást élvez, hogy Kijev nyugati integrációját megakadályozza. Bizonyos értelemben még a gazdasági realitásokat is felülírja az e biztonsági kérdés.

A Kreml szeretné, ha az USA szembesülne azzal a dilemmával, hogy ha a washingtoni külpolitika nem változik, akkor mindenképpen konfrontációra számíthat, vagyis kompromisszumra kell törekednie. Az afganisztáni amerikai kínos csapatkivonás mögött racionális okok álltak: egyszerűen nem volt elérendő-elérhető cél.

Moszkva szeretné, ha ugyanígy, racionális érvek mentén belátná Washington, hogy az orosz külpolitika számára sokkal fontosabb Ukrajna és emiatt egyfajta megegyezés születne.

Putyin számára az lett volna még nagyon fontos, hogy szerződésbe foglalt ígéretet kapjon, hogy Ukrajna a jövőben sem lesz NATO tag. Biden természetesen erre nem volt hajlandó, de ez messze nem azt jelenti, hogy a közeljövőben ez bekövetkezne.

Az amerikai elnök természetesen ismét súlyos gazdasági szankciókat helyezett kilátásba, ami magában foglalja az Északi Áramlat 2 leállítását is, amennyiben Oroszország megtámadná Ukrajnát.

Ez persze jól hangzik, csak a helyzet az, hogy Ukrajnát de facto már hét éve megtámadta Oroszország, ami csorbítja a fenyegetés élét.

Várhatóan a közeljövőben a Kreml továbbra is erőteljesen fogja közvetíteni, hogy ez a vörös-vonal számukra sokkal fontosabb, mint Washingtonnak.

Kérdéses, hogy mennyire fogja befolyásolni a Biden adminisztrációt, illetve, hogy az amerikai vezetésnek mennyire lesz elegendő kapacitása egyéb globális kihívások mellett továbbra is kiállni Kijev mellett.

3. A lényeg a találkozón kívül történt?

Egy érdekes hír viszont közvetlenül az elnöki találkozó után látott napvilágot, ami sokkal jelentősebbnek tűnik első ránézésre, mint maga a tárgyalás.

Az amerikai kongresszus ugyanis megtagadta az orosz államadósság, az Északi Áramlat 2 és az emberi jogok megsértésével gyanúsított orosz állampolgárságú személyek elleni szankciók bevezetését.

Ez így önmagában egy hatalmas gesztus Oroszország felé, különösen az új gázvezeték esetében,

főleg ha figyelembe vesszük, hogy az USA a találkozó előtt épp a gazdasági ellenlépések bevezetését helyezte kilátásba. Ugyan további százmilliókat különítenek el Ukrajna védelmi képességeinek és milliárdokat az európai elrettentés fejlesztésére, de a fenti hír alapján az egyik legfőbb orosz külpolitikai projekt máris zöldutat kaphatott Washingtonból.

Összességében tehát Oroszország ismét erősnek tudta mutatni magát, hiszen tárgyalóasztal mellé ültette az USA elnökét, miközben főleg egy harmadik ország szuverenitásáról tárgyaltak.

Putyin elégedett lehet, mert pragmatikus beszélgetés zajlott le, melynek során végig erőteljesen kiállt a saját érdekei mellett. Ha a két ország külpolitikai prioritásai, vagy az ukrajnai patthelyzet nem változik, a jövőben vélhetően több, hasonlóan kikényszerített tárgyalás szemtanúi is lehetünk.

FOTÓ: Vlagyimir Putyin és Joe Biden a konferencia közben. FOTÓ: Kreml.ru

Vigóczki Máté György
Vigóczki Máté György vendégszerző

Oroszország-szakértő, a PTE doktorandusza, az MCC Geopolitikai Műhelyének Oroszország-kutatója.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek