A rendbontásban a lezárásellenesek jeleskedtek, de szavazni már a támogatók mentek el Svájcban

A járványügyi korlátozásokról szóló svájci népszavazást viharos kampány előzte meg összecsapásokkal, nácizó jobboldallal, aztán kiderült, mégsem arról van szó, hogy szétszakadt volna az ország. Mégis ki ment itt ki ellen?

Az oltás régóta kényes téma Svácjban is. A BBC beszámolója szerint például az ország németajkú részén inkább tartja magát a hiedelem, hogy a természetes immunitás megszerzése a legjobb módja a koronavírus legyőzésének, miközben sok másik közösség meg büszke a függetlenségére, és nem szereti, ha beleszólnak a dolgába.

Az őszi tüntetések annyira elfajultak, hogy előfordult, hogy vízágyukat és gumilövedékeket kellett bevetni a parlamentet megrohamozó demonstrálók ellen. Több politikust, közöttük Alain Berset egészségügy-minisztert, aki két éve a Covid-19 elleni harc jelképe, halálosan megfenyegettek, és rendőri védelem alá helyeztek.

Kiverték a biztosítékot

A feszültség akkor éleződött ki, amikor a svájci kormány úgy döntött, kicsit felpörgeti az oltási kedvet. Azt találták ki, hogy októbertől megvonják az ingyenes tesztelési lehetőséget azoktól, akik nincsenek beoltva. A be nem oltott svájciaknak ugyanis a korábbi szabályok értelmében havonta öt ingyenes tesztelés járt.

Alain Berset akkor úgy fogalmazott,

minek fizessen a társadalom egésze azoknak, akiknek havonta többször is teszteltetniük kell magukat.

Az új szabályok értelmében ráadásul már szeptember óta oltási igazolványt vártak el mindenkitől, aki étterembe szeretett volna menni, vagy bármilyen zárt térbe belépni. Ez verte ki állítólag végleg a biztosítékot. Ahogy az AFP írja, az ellenzők szerint így ugyanis egy „apartheidszerű rendszer” jött létre.

Az egyik jelentős svájci kutatóintézet, a Sotomo vezetője, Michael Hermann például azt mondta, soha nem tapasztalt még ilyen mély társadalmi megosztottságot.

Nem lett szoros

A végén aztán kiderült, olyan hatalmas megosztottság azért nem is volt. Az ország történetének egyik legmagasabb,

66 százalékos részvétel mellett a szavazók 62 százaléka támogatta az intézkedéseket a november 28-i népszavazáson,

szóval maradt az igazolvány, maradt az ingyenes tesztelés megvonása is.

Az ország 26 kantonjából csak kettő, két kelet-svájci szavazott végül az intézkedések ellen. A legtöbben Bázelban és Zürich-ben álltak ki mellette. 

A The Local beszámolója szerint azért is tűnhetett szorosnak a helyzet, mert az korlátozások támogatói sokáig némák maradtak, az ellentábor viszont meglehetősen hangosan kampányolt.

Mint azt nemrég láttuk, Ausztriában az oltásellenességben született újra a szélsőjobb. Svájcban vajon kik és mire játszottak?

Mégis ki ki ellen?

A helyzet úgy nézett ki, hogy a jobboldali populista Svájci Néppárt állt az egyik oldalon, és mindenki más vagy csendben maradt, vagy a korlátozásokat támogatta.

A Svájci Néppárt politikusai a szabadságjogok elvesztése miatt aggódtak,

és arról beszéltek, hogy az oltási igazolvány társadalmi megosztottságot teremt. Szerintük elfogadhatatlanul megkülönböztették azokat, akik úgy döntöttek, nem kérnek az oltásból.

A kampány legdurvább és egyben talán legkínosabb pillanataiban a jobboldali parlamenti képviselők

a nácik által a zsidókra kényszerített sárga csillaghoz hasonlították az igazolványokat.

Ők úgy vélték, hogy az országban tapasztalható feszültség annak a jele, hogy a közvélemény elutasítja a kormány egészségügyi politikáját, miközben – mint azóta látjuk – jóval kisebb számban voltak azok, akik ténylegesen ellenezték az intézkedéseket.

Azok a konzervatívok

Jelenleg Néppárt egyébként a legnépszerűbb párt az országban.

A 2019-es parlamenti választáson meggyőző fölénnyel, a szavazok 26,3 százalékával nyertek. A mögöttük befutó szociáldemokraták csak 16,5 százalékot szereztek.

Mint a legtöbb, magát nemzeti-konzervatívnak való párt, a Svájci Néppárt is euroszkeptikus, bevándorlásellenes. Ők aztán nem bővítették volna a schengeni térséget sem, mert nemcsak a migránsoktól, hanem a bűnözés növekedésétől is tartottak.

Az intézkedések ellen volt még számos kisebb csoport is, azok közül az egyik leghangosabb az Alkotmány Barátai nevű csoport volt. Ahogy a nevükből is látszik, ők is úgy vélték, hogy a kormány intézkedései rendkívül veszélyesek a demokráciára. „Ez a rendelkezés számos jogot sért,

különösen a személyi szabadságról szóló cikkely, mert valójában egy rejtett kötelező védőoltást ír elő”

– magyarázta Michelle Cailler, a csoport szóvivője.

A Júdea Népe Front

Ha valaki követte a híreket, akkor gyakran láthatott a tüntetéseken fehérpólós alakokat, akik kolompokkal a nyakukban vonultak. Ők az úgynevezett freiheitstrychlerek, azaz szabadságharangozók. A hírek szerint többeknek

meggyőződése volt, hogy hamarosan eljön az összeomlás,

és a két Svájc, a „szabad és nem szabad Svájc” közötti leszámolás, ezért élelmiszert és gázolajat kezdtek felhalmozni.

Ahogy a The Local írja, a trychlerek egyébként amolyan hagyományőrzök, akikkel az egészségügyi válság kirobbanása előtt leggyakrabban az ország német régióban lehetett találkozni.

A freiheitstrychlerek a trychlerek egy kisebb csoportja, akik tényleg a koronaellenes intézkedések miatt kezdtek tüntetni, de még így is észrevétlenek maradtak volna, ha Ueli Maurert, az imént említett jobboldali Sváci Néppárt egyik vezető politikusát, szövetségi tanácsost nem fényképezték volna le a párt egyik szeptemberi rendezvényén a csoport fehér alapon virágmintás felsőjében.

Maurert szándékos provokációval vádolták, ő azonban azt mondta,

nem politikai nyilatkozatként viselte az inget, azt sem tudta, mit jelent.

A freiheitstrychlereket egyébként bírálták a trychlerek részéről is, szerintük visszaéltek a szokásaikkal, és rontották az imázsukat.

Hogyan fogadták?

A tiltakozók nagyrészt elfogadták az eredményt. A rendőrség vasárnap újabb erőszakos demonstrációktól tartott, de csak néhány tucatnyi tüntető jelent meg Bernben a kormány és parlament kordonnal lezárt épületénél.

„A demokratikus folyamatot tiszteletben tartották, de a törvény továbbra is alkotmányellenes” – jelentette ki például Michelle Cailler az AFP-nek.

Josef Ender, egy Svájc középső részén működő csoport szóvivője pedig azt magyarázta, hogy a magas részvételi arány is bizonyítja, hogy helyes döntés volt a népszavazás kiírása. A végeredmény viszont szerinte a kormány ügyes taktikájának az eredménye.

Céline Amaudruz pedig, aki a Néppárt egyik képviselője, annyit tett még hozzá, hogy a kormánynak erre a felhatalmazásra nem szabad úgy tekintenie, mint egy üres csekkre, amit bármire beválthat.

NYITÓKÉP: pixabay.com / fernandozhiminaicela