Szlovákiában is hangosan gondolkodnak már a kötelező védőoltáson

Szlovákiában egyre kevésbé az a kérdés, lesz-e kötelező oltás, hanem az, kompenzálják-e azokat, akiknek súlyos mellékhatásai lesznek, és ha igen, akkor hogyan.

Az összeomlás szélén áll a szlovák egészségügy a koronavírus miatt – közölte néhány napja a szlovák miniszterelnök, Eduard Heger, aki azt is hozzátette, hogy nem maradt szabad lélegeztetőgép a kórházakban.

A jobboldali-populista OĽaNO-s Heger már egy hete is arról beszélt a rádióban, szerinte

a koronavírus-járvány legyűrésének legjobb módja, ha bizonyos korosztályokat beoltanak.

Erre Robert Fico, az ellenzékbe került szociálpopulista Smer-SD elnöke úgy reagált, hogy ha a kormány kötelezővé teszi a védőoltást, akkor ők azt az Alkotmánybíróságon megtámadják.

Az alkotmánybíróság már korábban döntött

Csakhogy, mint azt egy Peter Kubina nevű jogász azóta kifejtette,

az Alkotmánybíróság 2014-ben már értékelte a kötelező védőoltás kérdését, és nem talált akadályt a bevezetésére.

A döntés ráadásul még békeidőben született, amikor a kérdés nem volt politikai harc tárgya, és nem lehetett vele kampányolni. Az Alkotmánybíróság ráadásul nemcsak bizonyos csoportokra vonatkozóan értékelte a dolgot, hanem általánosan, mindenkire kiterjedően.

„Reméljük, ebben a kérdésben nincs oka az Alkotmánybíróságnak eltérni a korábbi ítélkezési gyakorlatától” – jegyezte meg Kubina, bár hozzátette, nem meri előre megítélni, hogy most is így döntene a taláros testület.

Néhány nappal korábban már Peter Kresák jogász, korábbi alkotmánybíró és a Most-Híd egykori politikusa, valamint az Igazságügyi Minisztérium is közölte, nem látják alkotmányos akadályát a kötelező védőoltásnak, bár Kresák elmondta, erről szerinte szakmai döntést kell hozni.

„A jelenlegi szlovákiai helyzetben a kötelező védőoltás nemcsak lehetséges, hanem szükséges és alkotmányos is”

– mondta Kresák a szlovák hírügynökségnek.

Mária Kolíková igazságügyi miniszter ugyanakkor kicsit visszafogottabban nyilatkozott. Mint mondta, egyelőre még ott tartanak, hogy elmagyarázzák az embereknek, miért a vakcinázás a legmegfelelőbb módja az egészségük megőrzésének és az életük védelmének.

De Kolíková hozzátette, hogy a kormánynak alkotmányos joga van dönteni a kötelező védőoltás elrendeléséről, akkor is, ha azt különböző csoportoknak – példaként az egészségügyi dolgozókat és a katonaságot említette – vagy akár mindenkinek írnák elő.

Ahogy a SME találóan összefoglalta: a kötelező védőoltást Szlovákiában tehát csak a politikusok akadályozzák meg, törvény nem.

Elindult a gondolkodás

Az 5,4 millió lakosú Szlovákiában a lakosság mindössze 46,8 százaléka kapott oltást, ez az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint a harmadik legalacsonyabb átoltottsági arány az Európai Unióban.

Egy a libertariánus SaS párt által készíttetett nyári felmérés szerint az emberek harmada tart az oltások mellékhatásától. Barbara Lášticová, a Szlovák Tudományos Akadémia szociológusa szerint ugyanakkor

a mellékhatásoktól tartók egy részét meg lehetne győzni a kárpótlással, de biztosan nem mindegyiküket.

Ján Mikas országos tisztifőorvos is amellett van, hogy vezessenek be kárpótlást. Úgy véli, törvénybe kellene foglalni a kárpótlási összegek lehetséges magasságát, az egyedi esetek kivizsgálására és elbírálására pedig fel kéne állítani egy bizottságot. Az Egészségügyi Minisztérium viszont egyelőre hallgat az oltás okozta mellékhatások miatti komenzációról. Az egészségügyi miniszter, Vladimír Lengvarský csütörtökön azt mondta a Denník N-nek, hogy ő a kötelező oltás mellett van, jogi oldalról annak ő sem látja az akadályát, de olyan magas az oltást elutasítók aránya,

hogy egyszerűen nem tudja elképzelni, hogy hogyan kényszerítenék ki akár csak az idősebb korosztály esetében, hogy beoltassák magukat.

Emiatt Lengvarský jelenleg nem is tartja jó ötletnek a kötelező oltás bevezetését, szerinte ez csak újabb megoldandó problémákat szülne.

Ahogy a parameter.sk írja, a Szlovákiával szomszédos Csehországban egyébként már 2019 óta létezik kárpótlás, nyilván nem csak a koronavírus-oltásokkal kapcsolatban. Ugyanakkor mostanáig még

senki nem látott belőle egy fillért sem.

A cseh egészségügyi minisztérium szóvivője, Kryštof Berka közlés szerint több kérelmet elutasítottak, mivel nem teljesültek a szükséges feltételek, 20 kérelem pedig elbírálás alatt van.

Ausztriában már meghúzták, Magyarországon az oltottak sem feltétlenül támogatják

Ahogy korábban írtuk, Ausztria lett az első olyan állam, ami el is döntötte, hogy bevezeti az általánosan kötelező koronavírus elleni védőoltást. A tervek szerint februártól él majd a rendszer, onnantól kezdve csak az mentesül a kötelező oltás alól, akinek az orvosa nem javasolja, mindenki más pedig súlyos pénzbüntetésre vagy akár börtönbüntetésre is számíthat.

A kormány nem beszélt mellé: iszonyatos anyagi károkat okoz az országnak a lockdown, és az álláspontjuk szerint ebből a lezárás-spirálból csak a vakcinákkal lehet kikerülni.

Magyaroszágon azonban más a helyzet: a Policy Solutions friss tanulmánya szerint tíz magyarból hat ellenzi a koronavírus elleni kötelező védőoltás bevezetését. A kormánypárti megkérdezettek 44 százaléka támogatna egy kötelező védőoltást, 52 százalékuk viszont nem. Az ellenzéki összefogásra szavazók 37 százalékának tetszene a kötelező védőoltás ötlete, 52 százalékának viszont nem.

Érdekes, hogy

a pártnélküliek között 80 százalékos a kötelező védőoltás elutasítottsága.

További érdekesség, hogy a kötelező oltást még azok közül is többen utasítanák el, akik be vannak oltva. Kicsivel ugyan, de több mint a felük, 51 százalék elutasítja a dolgot. Az már nem meglepetés, hogy az oltatlanok 89 százaléka nem örülne neki.

Ameddig Ausztriában mostanra mindkét oldal bátran beleállt a kérdésbe, Magyarországon hónapok óta kerüli a komolyabb lezárások kérdését és a kötelező oltással dobálózást a Fidesz és az egyesült ellenzék is.

Orbán Viktor és a 2022-ben ellene induló Márki-Zay Péter is kijelentették már, ők nem hisznek a kötelező védőoltásokban, legalább is egyelőre egyetlen hasonló javaslat sem érkezett sehonnan nyár óta.

NYITÓKÉP: Eduard Heger / Facebook