Győzött az elszürküléstől való félelem – így látják a Momentumon belül Donáth Anna győzelmét

November 21-én új elnököt választottak a Momentumban. A győztes Donáth Anna majdnem kétszer annyi szavazatot kapott, mint a második Orosz Anna, holott belsős információink szerint is mindenki egyformán esélyesnek tartotta a két Annát. Arra voltunk kíváncsiak, akkor mégis hogyan arathatott ilyen elsöprő győzelmet Donáth, aki sokáig nem is szeretett volna visszatérni a belpolitikába.

„A következő fél évben fel kell ráznunk, és össze kell tartanunk a közösségünket. (...) Erős, határozott, az elvei mellett kiálló Momentum nélkül ugyanis nincs kormányváltás”

– írta a párttagoknak köszönőlevelében az újonnan megválasztott elnök, a Momentum EP-képviselője, Donáth Anna, akit november 21-én választottak meg a párt elnökének. Mint köszönőlevelében fogalmazott, a feladatuk most az, hogy újraépítsék a közösségen belüli szolidaritást, ami szerinte erősen megkopott.

„Újra meg kell halljuk egymás hangját, nem pedig elnyomni egymásét.

A vezetőségnek ezen a téren mostantól példát kell mutatnia: megértéssel, empátiával fogunk fordulni minden tagunk felé, és minden cselekedetünk a közösségépítés célját fogja szolgálni” – írta Donáth.

A 84 fős küldöttgyűlésből információink szerint Donáth 47, Orosz Anna 24, míg Hollai Gábor 13 szavazatot kapott. Az Azonnalinak nyilatkozó momentumos források azt mondták, most fellélegezhetnek, optimisták, Donáth jól fogja irányítani a pártot a következő meghatározó időszakban, és képes lesz összeterelni a híveket, miközben erélyesen fogja képviselni a párt érdekeit, ahol kell.

Pedig még tavasszal úgy tűnt, hogy a párt EP-képviselője nem fog visszatérni a belpolitikába.

Ahogy a HVG írta, ennek két oka volt, Donáth nem érzett magában ambíciót, és nem esett jól neki az sem, hogy korábban kiszavazták az elnökségből.

Hogy megismerjük a párton belüli hangulatot, több olyan momentumossal is beszéltünk, akik között volt lelkes aktivista, pártoló tag és a párt olyan tagjai is, akik a kezdetektől kiveszik a részüket a párttal kapcsolatos munkákból.

Hogy jutottak ide?

A Momentum alapító elnöke, Fekete-Győr András azután kényszerült otthagyni pártelnöki posztját, hogy utolsó helyen végzett a miniszterelnöki-jelölti előválasztás első fordulójában.

Miután Fekete-Győr mindössze a szavazatok 3,4 százalékát kapta, az elnök maga kezdeményezte, hogy a párttagságot képviselő küldöttség döntse el, hogy vele szeretnének-e belevágni a 2022-es választási kampányba vagy valaki mással. Mint akkor írta, nem sikerült demonstrálnia a kormányzóképességét, az eredménye egyértelmű kudarc, amiért vállalja a felelősséget.

A küldöttgyűlés aztán október elején kétharmados többséggel megvonta a bizalmat a pártelnöktől, aki le is mondott. Fekete-Győr András öt és fél évig vezette a pártot, az elnöksége alatt pedig a Momentum országos politikai szereplővé nőtte ki magát, ami, mint írják a korábbi elnököt búcsúztató közleményükben, az ő közösségszervező munkájának is köszönhető volt.

„Az előválasztási eredmény azonban megmutatta, hogy új lendületre van szüksége a Momentumnak ahhoz, hogy tovább tudja folytatni az építkezést, és a magyar közélet még inkább meghatározó közössége legyen”

– magyarázták.

A probléma mindenki számára ismerős volt. A párt támogatottsága 2019 novembere óta, amikor is az európai parlamenti választáson 9,93 százalékos eredménnyel minden várakozást felülmúlva két képviselőt is kijuttattak Brüsszelbe, érdemben nem változott.

A teljes lakosság körében megrekedtek a hat, a biztos pártválasztók körében pedig a kilenc százalékos támogatottságon,

miközben ennél bevallottan többet akartak, nagyobbra szerettek volna nőni. A problémát a vezetésben is érzékelték, több szakértő szerint Fekete-Győr például azért is vállalta el a szinte biztos bukást jelentő indulást az ellenzéki miniszterelnöki-jelölti előválasztáson, hogy kicsit felrázza a pártot.

Legyen-e újratervezés?

Először a Fekete-Győr lemondása óta ügyvezetőként dolgozó Orosz Anna jelentette be, hogy elindul a Momentum novemberi tisztújításán. Néhány nappal később derült ki, hogy Donáth Anna beszáll a választásba, majd a küldöttgyűlés előtt egy héttel Hollai Gábor is bejelentkezett a pártelnöki pozícióért. Mint ahogy Donáth indulásának bejelentésekor írta,

egy progresszív, zöld, szociálisan érzékeny politikát szeretne képviselni a párt élén.

„A Momentum politikusaként és EP-képviselőjeként (...) is egy szociálisan érzékeny világképet képviseltem, amelyben egyre nagyobb hangsúlyt kapott az olyan 21. századi kihívásokkal szembeni fellépés, mint a klímaváltozás. Én abban hiszek, hogy a következő évtizedekben a közösségek köré kell újraszerveznünk a társadalmat, hogy a klímakatasztrófa vagy épp az elképesztő méretekben növekvő egyenlőtlenségek ellen eséllyel vehessük fel a küzdelmet” – magyarázta.

A vele szemben álló Orosz Anna a HVG-nek adott interjúja szerint inkább úgy látta, nem most érkezett el az ideje az ideológiai újratervezésnek. Orosz mellett szólt, hogy a győzelme esetén nem kellene attól tartaniuk, hogy leforgácsolódnak a jobboldali szavazóik. Mellette szólt az is, hogy ügyvivő elnökként átadás-átvétel nélkül tudná folytatni a munkát, valamint hogy többek szerint benne inkább látnának bizalmi szövetségest a többi pártban.

Az egyik legfőbb érv pedig az volt, hogy Újbudán rettentő magabiztosan sikerült maga mögé szorítania a Demokratikus Koalíciót, aminek köszönhetően neki van jelenleg a legerősebb és legfrissebb politikai eredménye, ha úgy tetszik, politikai legitimációja.

Az elszürküléstől való félelem azonban felülírta ezeket az érveket:

a Momentumból kihallatszódó hangok alapján úgy tűnik, Donáthot a karizmája és a határozott elképzelési segítették a nagyarányú győzelemhez.

Az, hogy átéléssel, tüzesen tud beszélni, képes arra, hogy felélénkítse az utóbbi időkben ellaposodó pártot, és hogy motiváló személyiségével újabb tagokat, híveket nyerjen a Momentumnak.

„Az ő személye valószínűleg fel fogja lelkesíteni a tagságot, illetve az ő személye a biztosíték arra, hogy le tudjuk magunkról vetkőzni a címkét, hogy tapasztalatlanok vagyunk, amit még Andris elnöksége alatt aggatott ránk a közvélemény”

– fogalmazott egy momentumos forrásunk. „llletve Anna mellett szólt az is, hogy nem vett részt a hatpárti, füstös kerekasztalos tárgyalásokon, így egy tiszta kéz az övé" – tette még hozzá.

Megkérdezett forrásaink úgy látják, hogy Donáth vezetésével a párt végre újra politizálásba kezdhet, ráadásul úgy, hogy markánsan megkülönböztethető legyen a többi párttól.

„Donáth Anna azért nyert mert markánsabb, határozottabb, keményebb és most egy erős ember kell”

– mondta egy másik, belső folyamatokra jól rálátó forrásunk is.

Donáth Anna mellett szólt az is, hogy a párt legismertebb politikusa, egy tavasszal, a Medián által elvégzett közvélemény-kutatás szerint az ellenzék harmadik legkedveltebb arca volt Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely mögött, és az, hogy

bizonyította, mennyire erős és kitartó, a Fidesz és a kormánymédia ugyanis már indított ellene lejáratókampányt.

Többek között azt írták róla, hogy szexuálisan zaklatott egy fiatal lányt, amiért a politikus perelt is.

Hogyan tovább?

Az egyik forrásunk azt mondta, azért az optimizmus mellett hatalmas a várakozás is a pártban. Mindenki várja az első lépéseket és az első nyilatkozatokat. A Telexnek például már megszólalt az új pártelnök.

Donáth az interjújában azt mondta, arra vállalkozott, hogy újra visszahozza azt a közösségi élményt, hogy

az emberek ne úgy éljék meg a politizálást a Momentumban, hogy menedzsment szempontú, utasításos rendszerben élnek.

Az interjú végén aztán szó esett arról is, mi Donáth célja. „Az én célom az, hogy jövő áprilisban ugyanolyan elképesztő élménye legyen a közösségünknek, mint az EP-választás után. (...)

A pártelnöki szereplésem fokmérője az lesz, hogy a közösség hat hónap után azt érzi-e: (...), hogy mi minden tőlünk telhetőt megtettünk a változásért.”

NYITÓKÉP: Donáth Anna / Facebook