Lukasenka szívesen hazaküldené a menekülteket, de szerinte azok nem haza, hanem az EU-ba akarnak menni. Irak mindenesetre megpróbálja hazavinni az állampolgárait, az EU külügyminiszterei pedig a Belarusz elleni szankciók meghosszabbításáról és kibővítéséről tárgyalnak.
Csütörtöktől Irak repülőjáratokat indít Belaruszból, amikkel „önkéntes alapon” hazatérhetnek a belarusz-lengyel határon rekedt iraki állampolgárok – jelentette be vasárnap éjjel egy tévéműsorban Ahmed al-Szahaf, az iraki külügyminisztérium szóvivője az Euronews tudósítása szerint.
Mint arról az Azonnali is írt, a Belaruszba szállított bevándorlók fő kiindulási pontja pont Irak. A bagdadi központi kormány emiatt megbízta a belaruszi, lengyelországi és litvániai nagykövetségeit, hogy győzzék meg a hazatérésől a belaruszban lévő iraki állampolgárokat.
Emellett több közel-keleti ország már korlátozta, hogy a területéről Belaruszba tartó repülőgép-járatokra szíriai, jemeni és iraki állampolgárok ne szállhassanak fel
– így tett vasárnap az Egyesült Arab Emírségek és még pénteken Törökország is.
A belarusz állami légitársaság, a Belavia az utóbbi hónapokban megnövelte a Belarusz és több közel-keleti ország között közlekedő járatainak a számát, azt azonban a cég tagadja, hogy bármi köze lenne a Belarusz és az EU határán kialakult krízishez. A Belavia mindenesetre megerősítette, hogy eleget tesz a Törökország és az Emírségek korlátozásainak is.
Hétfőn az EU által meghozandó szankciók egyik célpontja emiatt pont a Belavia lehet,
ami már eleve nem használhatja az EU-tagállamok légtereit – emiatt sokáig kérdéses volt a cég túlélése, végül Oroszország megsegítette a csőd szélén álló állami légitársaságot.
Mint arról az Euronews szintén beszámol, vasárnap történt az első magasabb szintű kapcsolatfelvétel Brüsszel és Minszk között a belarsz-lengyel határon kialakult válság kezdete óta: Josep Borrel, az EU külügyi képviselője Vlagyimir Makej belarusz külügyminiszterrel egyeztetett; Borrel ezt követően azt írta a Twitteren:
A belarusz külügyminiszter viszont arról beszélt, hogy az országát célzó szankciók „reménytelenek” és „kontraproduktívak”.
A belarusz ellenzéki blogger, Raman Prataszevics elrablása után kirótt szankciók meghosszabbításáról és szigorításáról tárgyalnak hétfőn az EU külügyminiszterei. Mint a Politico írja, arról, hogy mely személyek és szervezetek szerepelnek majd a végleges szankciós listán, csak hetek múlva születhet döntés, mert az EU nemzetközi partnerekkel működik együtt a lista összeállításában, hogy azon biztosan csak olyanok szerepeljenek, akikkel szemben a szankciók jogilag is teljesen megállják a helyüket.
Borrel egy francia lapnak adott interjújában azt mondta,
szankcionálni fogják a menekültek csempészésében résztvevő légitársaságokat és utazási irodákat, valamint a Lukasenka-kormányzat körülbelül 30 tisztviselőjét.
A Politico látott egy a külügyminiszteri találkozó előtt az EU tagországoknak szétküldött dokumentumot is, amiben Szvjatlana Cihanouszkaja Belaruszból elmenekült ellenzéki vezető azt javasolja, az EU vegye fel a szankciós listára az állami tulajdonú belarusz bankokat, valamint az energia-, acél- és vegyipari vállalkozásokat is.
A belarusz állami hírügynökség, a Belta szerint Lukasenka azt mondta egy hétfői megbeszélésen: Belarusz mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a menekültek összegyűlését a határon és kész visszaküldeni hazájukba azokat, akik letettek arról, hogy bejussanak az Európai Unióba.
Azonban Lukasenka szerint senki nem akar hazatérni, mindenki az EU-ba szeretne menni.
A Belta arról is ír, hogy Lukasenka kész a Belavia állami légitársasággal Münchenbe küldeni a menekülteket.
A belarusz diktátor ezzel arra a hírre reagált, miszerint Verena Dietl, München SPD-s polgármestere még szerdán azt nyilatkozta, a város menekülteket fogadna be a lengyel-belarusz határról.
„Nem tudjuk tovább nézni, ahogy ezek az emberek perspektíva nélkül és bizonytalanságban maradnak, sőt már az éhségtől és betegségektől kell meghalniuk”
– idézi a Süddeutche Zeitung a müncheni polgármestert, aki valóban szeretné elérni a szövetségi kormánynál, hogy a lengyel-belarusz határon rekedt menekülteket szállítsák közvetlenül a bajor fővárosba.
Eközben a lengyel-belarusz határon továbbra is feszült a helyzet. A menekültek a szabad ég alatt táboroznak a határ mentén, néha megpróbálják áttörni a határra felhúzott kerítést. A menekültek között a belaruszok által kiképzett provokatőrök is lehetnek.
A határon kialakult patthelyzetben már legalább tíz menekült vesztette életét.
Emellett hétfőn a belarusz egyenruhások ismét a határhoz tereltek több száz iraki és afgán menekültet Stanisław Żaryn, a lengyel különleges egységét koordináló miniszter szóvivője szerint.
A Twitterére feltöltött képeken az látszik, hogy a lezárt belarusz-lengyel határátkelő belarusz részén több száz ember várakozik, a szóvivő szerint a zöldhatár helyett most itt próbálnak betörni és bejutni az Európai Unió területére.
Przy zamkniętym polskim przejściu granicznym służby białoruskie zgromadziły duże grupy migrantów. Trwa próba masowego wejścia na teren RP. pic.twitter.com/6nDI1vyPDQ
— Stanisław Żaryn (@StZaryn) November 15, 2021
A határt jelenleg a lengyel határőrök mellett rendőrök és katonák is őrzik, és helikopterek mellett vízágyukkal várják az illegális határátlépésre készülőket, akik a közeli erdőben lévő táborból érkeznek.
The video gives a good idea of what the situation at the Kuznica-Bruzgi border crossing looks right now. The crowd doesn’t fit on the road, lots of migrants have to wait behind the fence. pic.twitter.com/G9nCECIg9T
— Tadeusz Giczan (@TadeuszGiczan) November 15, 2021
Mint azzal az Azonnali több cikkben is foglalkozott, az Európa utolsó diktátorának tartott Alekszandr Lukasenka hibrid háborút folytat az EU ellen: tömegesen szállít közel-keleti menekülteket az belarusz-litván és a belarusz-lengyel határra.
Előző hétfőn patthelyzet alakult ki a lengyel-belarusz határon, amikor a belarusz fegyveresek által a határkerítésre terelt és azt lebontó menekültek a senkiföldjén rekedtek, mert a lengyel határőrök és katonák nem engedték be őket az országba, a belarusz fegyveresek pedig nem engedték vissza őket. Hogy miért indított hibrid háborút Lukasenka az EU ellen, ebben a cikkünkben magyarázzuk el.
NYITÓKÉP: Ministerstwo Obrony Narodowej / Twitter
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.