Súlyos bajba került Joe Biden: Virginia kormányzói székét elbukták a demokraták

A republikánus jelöltnek sikerült túllépni Trump árnyékán, a kötelező maszkkal, oltással és magas adókkal sikeresen bombázta meg a lényegi üzenet nélküli kormánypártot. New Jerseyben is szokatlanul szoros verseny alakult ki.

November 2-án tartottak az Egyesült Államokban több helyen kormányzó, illetve önkormányzati választásokat, ami jó fokmérője lehet, mit gondolnak az amerikaiak a január 20-án beiktatott Joe Biden elnökségéről, illetve a törvényhozás mindkét kamarájában, a Képviselőházban és a Szenátusban is többséget szerzett Demokrata Párt eddigi tevékenységéről.

Nagyon kevéssel, de a szavazatok 100 százalékának összeszámolása után a republikánus üzletember Glenn Youngkin legyőzte Terry McAuliffe volt kormányzót a keleti-parti Virginia államban kedden tartott kormányzóválasztáson. Youngkin olyan államban tudott így hajszállal győzni egy országosan is figyelt és jelentős kampány után, amelyet 2020 októberében még Joe Biden elnökre szavazott, méghozzá 14 százaléknyian többen választották őt, mint Donald Trumpot.

Most viszont MacAuliffe 48 százalékot kapott, míg Youngkin 50-et, behúzva ezzel az államot.

Noha ez a január 6-i, Capitolium előtti zavargások után egy darabig kérdés volt, most úgy tűnik, Biden elnök kiugró népszerűtlensége és az amerikai gazdaság állapota miatt régebben a Trump miatt elhagyó szavazók Virginiában gyorsan visszataláltak a Republikánus Párthoz.

Meglepetésre pedig New Jerseyben is iszonyatosan szorosan alakul a verseny. A biztos demokratának számító államban az eddigi kormányzó, Philip Murphy és Jack Ciattarelli, republikánus kihívója 49,60 – 49,65 százalékra, kicsivel vezet a szavazatok 87 százalékánál, miközben az előzetes felmérések 10 százalékpontnál is többet adtak Murphynek.

Trump és a covid már a múlté, nem aggódik ezen senki

A CNN által közölt exit pollok szerint a demokraták szörnyű szereplése annak volt köszönhető egyrészt, hogy Joe Biden elnök népszerűsége nagyon alacsony, a szavazáson megjelentek mindössze 26 százaléka gondolja úgy, hogy az elmúlt évben az elnök jó munkát végzett.

Fontos szerepet játszott még mind Virginiában, mind pedig New Jerseyben, hogy a jelöltek – miközben nem határolódtak el Donald Trumptól, így megtartották lelkes bázisuk szimpátiáját – nem is dicsérték a volt elnököt, inkább ügyek mentén próbálták a republikánus politikai közösséget összefogni.

Egy ilyen ügy volt az ún. Critical Race Theory – egy némely, főleg demokrata többségű államokban használt új tantárgy – ügye, amelyből a republikánusok sikeresen faragtak nemzeti, kultúrharcos témát. Mint annyi politikusuk országszerte, Glenn Youngkin Virginiában is azzal kampányolt, hogy ellenfele bevezetné a „nemzet történetét gyalázó” tananyagot az iskolákban, az amerikai őslakosok és a rabszolgaság, valamint a fekete népesség történetét előtérbe helyezve.

Noha Terry McAuliffe sohasem mondta, hogy a CRT-t az államban bevezetné, illetve Virginiában a jobboldalt felbőszítő tantárgy egyetlen iskolában sem jelent még meg eddig, Youngkin kampánya – amely szerint a szülőknek van elsősorban joga meghatározni, mit tanuljon a gyerekük az iskolában – végül nagyon népszerű hívószónak bizonyult:

nemcsak Trump híveit, de az őt leváltó, elővárosi középosztályt is sikeresen mozgósította.

A kötelező maszkviselés és oltás is közrejátszhatott

New Jerseyben ezenkívül Ciattarelli a pandémia alatt a demokraták által bevezetett különadók eltörlésével is kampányolt, de 

nagyon fontos ügy volt a kötelező maszkviselés és a kötelező munkahelyi oltás ügye is.

Noha ennek a CNN exit polljai szerint mindkét államban nagy támogatottsága van a szavazók között, és az államok lakosságának túlnyomó többsége oltott, az oltatlan kisebbség mindenhol óriási számban ment el szavazni, hogy olyan kormányzót válasszon magának, aki toleránsabb lehet majd velük.

Eközben a két keleti-parti államban a vakcinát megkapók számára már az egész covid nem is politikai kérdés. Míg 2020-ban a Trump-Biden-mérkózést még értelemszerűen a járványkezelés döntötte el, addig immár csupán harmadik helyre szorult vissza a covid a klasszikus ügyek mellett:

meglepetésre a republikánusok az oktatás és gazdaság témáját is sikeresen átvették, amíg a demokrata kampánygépezet Trumppal riogatott és a járványkezelés eredményein rugózott.

Bidennek komoly problémái lehetnek

Ezzel Joe Biden hivatalosan is nagyon kemény 2022-es félidős választások elé néz. Ha semmi nem változik, ilyen eredményekkel a keleti-parton is komoly kihívókkal nézhetnek szembe a demokrata képviselőjelöltek, nem is beszélve az ország belső részéről, így a Kongresszus mindkét kamarájában, a Képviselőházban és a Szenátusban is elbukhat az elnök nagy ívű infrastruktúra-fejlesztési és jóléti helyreállítási programja.

Míg a 2020-ban megszerzett, hajszálnyi többségük most megosztott, hiszen a demokrata jobbszárny (és főleg két szenátoruk, Joe Manchin és Kyrsten Sinema) valamint az 50 fős, képviselőházi balszárny (Ilhan Omar képviselő vezetésével) ádáz harcot vív ma is a program fölött, zöld ágra nem tudnak vele vergődni.

Egyrészt a progresszívek korábban jelezték, nem engedik, hogy tervből a szenátusi jobbszárny még több jóléti tervet és juttatást, zöld programot vágjon le, mielőtt megszavazná, ezért amíg az arról szóló Build Back Better tervezet nem megy át a Képviselőházon, addig a jobbszárny által favorizált infrastruktúra-program sem fog, másrészt Joe Manchin nyugat-virginiai szenátor leszögezte, a Build Back Bettert nem szavazza meg ebben a formában semmiképpen, mert szerinte ez túl sok kiadás lenne a szövetségi kormánynak.

Kedden, talán már a virginiai eredményekre számítva, a progresszívek engendi látszottak szigorúságukból, és immár belengették, esetleg mindkét törvénytervezetet újra átszavazzák a Szenátus asztalaira. Itt azonban félő, hogy Manchin híján a kiterjesztett gyermekgondozási programokat is tartalmazó tervezetet ismét le fogják szavazni.

NYITÓKÉP: Adam Schultz / White House (Flickr)