Szijjártó személyesen gratulált, a Mi Hazánk is üdvözli a felvidéki egységpárt létrejöttét. De mit szól hozzá az ellenzék?

Az előválasztás zajában alig vették észre az ellenzéki összefogás pártjai, hogy a felvidéki pártoknak sikerült összefogniuk. A többségüktől végül sikerült állásfoglalást szereznünk: többnyire örülnek, de van, aki kritizál is.

Szombaton megtartotta első kongresszusát a felvidéki magyarok egységpártja, a Szövetség.

A közös párt létrehozásának szándékát még 2020-ban jelentette be a 2010 óta parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártja, az egyesülés elősegítésének előmozdítására nem sokkal korábban létrejött Összefogás, és a 2010 és 2020 között a parlamentben, 2016 és 2020 között a kormányban politizáló vegyespárt, a Most-Híd, miután a 2020-as választáson egyikük sem jutott be a parlamentbe.

Az egyesülés folyamata több fordulattal is szolgált, és többször is kétséges volt, létrejön-e egyáltalán, és ha igen, mindhárom párt részvételével jön-e létre a Szövetség. Végül azonban sikerült megegyezniük,

szeptember 11-én az Összefogás az utolsó kongresszusán átalakult Szövetséggé, egy héttel később pedig a Híd és az MKP is a saját kongresszusán kimondta a csatlakozását a Szövetséghez.

Az új párt elnöke az előzetes egyezségnek megfelelően az MKP-elnök Forró Krisztián lett, az országos tanács elnöke a Híd-elnök Sólymos László, a párt alelnökévé pedig Mózes Szabolcsot, az Összefogás elnökét választották az alakuló kongresszuson.

A Fideszen kívül csak egy párt vette észre a Szövetséget

A Fidesz eddig is az MKP stratégiai partnere volt; a magyar kormány annak 2020 augusztusi bejelentésétől fogva üdvözlte is a felvidéki pártegyesülés folymatatát, így nem csoda, hogy a Szövetség létrejöttéhez gratulált Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, és csütörtöki pozsonyi útja során Szijjártó Péter is felkereste a Szövetséget – ahogy mindig fel szokta keresni az MKP-t, ha a szlovák fővárosban jár –,

hogy személyesen gratuláljon az egységpárt létrejöttéhez.

A magyar külügyminiszter sajtótájékoztatót is tartott a Szövetség vezetőivel, amin elmodta, sikernek tartja a három párt egyesülését, és bízik benne, hogy a parlamentbe is bejut majd.

Szijjártó hangsúlyozta, hogy „a magyar kormány kész szorosan együttműködni a Szövetséggel”, és megerősítette, hogy folytatódnak a magyagyarországi támogatási programok.

A magyarországi pártok közül szerdáig a Fideszen kívül csak a Mi Hazánk reagált a Szövetség létrejöttére. Mint a párt szerkesztőségünknek kedden eljuttatott közleményében Dócs Dávid, a Mi Hazánk alelnöke írja, a Mi Hazánk

„minden olyan eseményt üdvösnek tart, amely a Kárpát-medence magyarságának megmaradását biztosítja, különös tekintettel az elszakított területeken élő nemzettestvéreink érdekeinek minél erősebb képviseletére”.

A pártnál „reménytelinek” látják „az elsődlegesen a magyarok érdekérvényesítését célul kitűző szövetség” megalakulását. Dócs azt írja, „a két tábor közös munkáját eddig akadályozó dogmák kiszorulása egy új fejezetet nyithat a szlovák politikai életben is, amelynek végre minden szereplője megérti, hogy nem egymás farkasainak kell lenni, hanem közösen kell a térségünk érdekeit, értékeit megőrizni, s együtt kell megoldást találni az újonnan felmerülő problémákra, kihívásokra! Ez mindannyiunk, hazánk, a Kárpát-medence és Közép-Kelet-Európa érdeke is!”

„Magyarországról a kormányon kívül mástól nem kapunk gratulációt vagy reakciót”

– erősítette meg kérdésünkre Forró Krisztián, a Szövetség elnöke, akit telefonon értünk utol.

Hozzájuk a Mi Hazánk közleménye sem jutott el, arról az Azonnalitól szerzett Forró tudomást. „Akinek fontos a magyarok érdekképviselete, az valószínűleg pozitívan áll ahhoz, hogy Szlovákiában egyesült a magyarság politikai képviselete” – reagált kérésünkre Forró a Mi Hazánknak a Szövetség létrejöttét üdvözlő közleményére.

Az egységpárt szombati megalakulása után Forró a pozsonyi Új Szónak azt nyilatkozta, hogy a Szövetség keresni fogja a mindenkori magyar kormánnyal a kapcsolatot. Forró az Azonnalinak megerősítette, hogy ez egy esetleges kormányváltás esetén is így lesz,

de hangsúlyozta, hogy korábban semelyik kormánypárttól nem kaptak akkora segítséget, mint a jelenlegi kormánypártoktól.

Így ha lesz is kormányváltás – mondta Forró –, a Szövetség a Fidesszel biztosan továbbra is kapcsolatban marad. Arról az új egységpárt elnöke nem akart találkozásokba bocsátkozni, hogy egy kormányváltás esetén kevesebb támogatást kapnának-e a határon túli magyarok Magyarországtól, mint a jelenlegi kormánytól.

De mit szólnak hozzá az ellezéki együttműködés pártjai? Üdvözlik, a Jobbik kritizál is

Mivel a Mi Hazánkén kívül nem találtunk nyilvános reakciót a Szövetség létrejöttére a magyarországi ellenzéki pártoktól, e-mailben kerestük meg az ellenzéki összefogás pártjait és a Mindenki Magyaroraszága Mozgalmat, hogy megkérdezzük, mit szólnak a Szövetség létrejöttéhez, illetve hogy el tudják-e képzelni akár úgy, hogy 2022-ben kormányba kerülnek, akár enélkül az együttműködést a Szövetséggel.

A Momentum – aminek a stratégiai partnere szlovákiában az egyre inkább balra tolódó liberális Progresszív Szlovákia – üdvözli a Szövetség létrejöttét.

„A Momentumban elkötelezettek vagyunk a felvidéki magyarság támogatása mellett, éppen ezért akár kormányon, akár ellenzékből együttműködnénk a Szövetséggel. És gratulálunk nekik, hogy erre a döntésre jutottak!”

– írta kérdésünkre Németh Gyöngyvér, a Momentum sajtófőnöke.

Mint azt Forró Krisztián a szerda délelőtti telefonbeszélgetésünk után pár órával jelezte, a Momentumtól időközben gratulációt is kaptak. A Momentum volt az egyetlen párt, ami a kért időpontra válaszolt az Azonnalinak, a többi párt az előválasztásra hivatkozva csak késve reagált,

de a Demokratikus Koalíció és a Mindenki Magyaroszága Mozgalom egyáltalán nem reagált a többszöri megkereséseinkre.

Bár a DK és az MMM is az előválasztás második fordulójára készülő miniszterelnök-jelöltjével – Dobrev Klárával, illetve Márki-Zay Péterrel – van elfoglalva, a DK esetében a válasz elmaradása azért sem meglepő, mert a DK szerint a határon túli magyaroknak függetleneknek kellene lenniük a magyarországi politikától. A konzervatív MMM-től már meglepőbb a válasz elmaradása, annál is inkább, hogy a harmadik miniszterelnök-jelöltet, Karácsony Gergelyt adó Párbeszédtől végül kaptunk választ. 

Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese azt írja, üdvözlik, hogy a szlovákiai magyar pártok végre szövetségre léptek.

„A Párbeszéd korábban is szorgalmazta a felvidéki pártok együttműködését, mert így képviselete lett volna a magyarságnak a szlovák parlamentben is” – fogalmaz Kocsis-Cake. Mint írja, „minden demokratikus, határon túl működő magyar párttal” szeretnének együttműködni, erre eddig is nyitottak voltak, azonban

„az együttműködés alapja nem a budapesti pártérdek lesz, hanem a külhoni magyarok érdekeinek képviselete”. 

„Kormányon még aktívabban keressük majd a kapcsolatot a határon túli magyar szervezetekkel” – zárul a Párbeszéd válasza.

Az MSZP szintén üdvöli a Szövetség megalakulását, mint írják, „érdekünk a határon túli hatékony magyar érdekképviselet”. A szocialisták, ha kormányzati szerephez jutnak, „természetesen” el tudják képzelni az együttműködést a Szövetséggel, de függetlenül attól, hogy kormányon vagy ellenzékben vannak, mindig igyekeztek és a jövőben is igyekeznek majd jó viszonyt ápolni a határon túli magyar szervezetekkel és pártokkal.

„Vissza kell térnünk hagyományos külpolitikai prioritásainkhoz: az euroatlanti integráció erősítéséhez, a határon túli magyarok érdekeinek szem előtt tartásához, valamint a környező országokkal történő jószomszédi viszony fenntartásához” 

– áll az MSZP válaszában.

Az LMP „úgy tekint a határon túli magyar közösségekre, amelyek képesek saját közösségi stratégiájukat megfogalmazni, aminek a megvalósításában a magyar állam segítőkezet nyújt” – közölte az Azonnalival a párt sajtóosztálya. Így az LMP partnerként tekint a határon túli magyar közösségekre, „akiknek vannak sajátos belföldi érdekeik, de a magyar állam mind anyagi, mind pedig nemzetközi szinten segítséget tud nyújtani a számukra a jogaik érvényesítése érdekében”.

„A most létrejött egység az a sok éve várt közös döntése a felvidéki magyar pártoknak, ami mind a szlovák, mind a magyar kormány felé kijelöli az önálló és együttműködő szerepet”

– írja válaszában az LMP. A zöldpártnál úgy látják, a Szövetség létrejötte „jó irány abban, hogy a 2022-es kormányváltást követően az új magyar kormány partnerre találjon a felvidéki magyarság képviselőivel való partneri együttműködésben”.

A Jobbik „alapvetően üdvözli” a Szövetség létrejöttét, bár

ahhoz, hogy a legutóbbi választáson nem jutottak be a szlovák paralmentbe a magyar vagy magyar vonatkozású pártok, a Jobbik szerint „a Fidesz megosztó politikája” vezetett.

Ugyanakkor Jakab Péter pártja szerint a Szövetséggel nem jött létre „a teljes felvidéki politikai pártegység”, mert hiányzik belőle a Magyar Fórum (Simon Zsolt korábbi MKP-s, majd hidas politikus, kétszeres mezőgazdasági miniszter pártja, a 2020-as választáson az MKP-val és az Összefogással közösen indult – a szerk.).

Az együttműködéssel kapcsolatban a magát „az ellenzék egyetlen jobbközép politikai közösségeként” definiáló párt sajtóosztálya azt írja:

„Annak ellenére, hogy az elmúlt közel 12 évben a Fidesz klientúraépítésre használta ki ezt a területet is, mi készen állunk akár meghatározó kormánypártként, akár ellenzéki tömörülésként együttműködni a Szövetséggel és egyúttal a határon túli magyar pártokkal.” 

Mintha Szijjártó mást gondolna a Beneš-dekrétumokról, mint a Szövetség

A Szövetséggel való pozsonyi találkozó után Szijjártó szlovák kollégájával, Ivan Korčokkal tárgyalt, hogy az utóbbi kezdeményezésére

átbeszéljék a két ország közötti problémás kérdéseket, és megállapodtak abban, hogy ebből a célból félévente találkozni fognak.

Közös sajtótájékoztatójukon a JOJ tévé a Beneš-dekrétumokról is kérdezte a két minisztert – konkrétan Forró Krisztián Szövetség-elnököt idézve, aki egy eseményen arról beszélt, hogy a magyar közösségnek le kell már mosnia magáról a Beneš-dekrétumok rásütötte háborús bűnösség bélyegét.

Korčok szerint az eltérően értelmezett történelmi események pont így nem szabadna szenvedélyek szítására használni, Szijjártó válaszában pedig arról beszélt, hogy

„Ivan barátja” megnyugtatta: 2007-ben szlovák parlament határozatban ítélte el a kollektív bűnösség elvét, és úgy tudja, a Beneš-dekrétumoknak nincs ma már jogi hatálya.

Arról is megkérdeztük Forró Krisztiánt, mit gondol Szijjártó szavairól. A Szövetség elnöke nem reagált a magyar külügyminiszter álláspontjára, azonban emlékeztetett rá, hogy

a szlovák állam még 2019-ben is sajátított ki földeket a Beneš-dekrétumokra hivatkozva,

illetve hogy a szlovák parlament már 1991-ben bocsánatot kért a szintén a Beneš-dekrétumok alapján meghurcolt szlovákiai németektől, ezt a gesztust a magyarok irányába azonban azóta sem tette meg a szlovák állam.

NYITÓKÉP: Szijjártó Péter a Szövetség politikusaival (balról jobbra: Sólymos László, Szijjártó Péter, Forró Krisztián és Mózes Szabolcs) tartott sajtótájkoztatója után. FOTÓ: Szijjártó Péter / Facebook