A DK jól mozgósított, Jakab viszont elszámolta az együttműködést velük - mérlegen az előválasztás!

Márki-Zay könnyebben ki tud lépni a politikából, Karácsonynak ez egy nagyobb presztízskérdés. A Jobbik viszont annyira túltolta a néppártosodást, hogy teljesen felhígult, ha fel akar állni, ideológiai téren kell erősíteniük. A Momentumot kezdik elválasztani a pártelnöktől, a pártok erőviszonyait pedig, ha át nem is rendezi, bebetonozza a mostani eredmény. Nagy Zsolttal, a Republikon Intézet projektkoordinátorával elemeztük az ellenzéki előválasztás első fordulóját. Interjú.

Az első országos ellenzéki előválasztás első fordulóját 34,7 százalékkal Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) jelöltje nyerte meg, mögötte második helyen Karácsony Gergely végzett 27,3, a harmadik  20,4-gyel Márki-Zay Péter lett, míg 14,1 százalékos eredményével Jakab Péter a negyedik, Fekete-Győr András pedig az ötödik, ő mindössze a szavazatok 3,4 százalékát kapta meg.

A DK az egyéni jelöltek közt is tartolt. A legtöbb, 32 egyéni jelöltet indíthatnak majd a jövő évi közös ellenzéki szereplés során, míg 29 politikust a Jobbik indíthat, 18-at az MSZP és 15-öt a Momentum. A Párbeszédnek 7, az LMP-nek 5 körzet jutott. Arról, hogy milyen tanulságokat lehet levonni az eredményekből, miként átalakul át az ellenzéki térfél, Nagy Zsoltot, a Republikon Intézet politológusát kérdeztük. 

Mi vezetett a most látható Dobrev-Karácsony-Márki-Zay sorrendhez?

Eddig is köztudott volt, hogy a DK-nak nagy tábora van és gyorsan tud mozgósítani, ezért látszott is, hogy a szimpatizánsaik nagyobb arányban fognak résztvenni az első fordulón. Dobrev Klára elsősége ezáltal nem okozott meglepetést, ahogyan Karácsony Gergely második helyezése sem, mivel a fővárosi, illetve nagyvárosi régiókban jól teljesített.

Márki-Zay Péter harmadik helyezése meglepetést okozott?

Igen, az ő harmadik helye meglepő. Sokan gondolták, hogy Jakab Péter fog befutni vagy szoros lesz az eredmény, ehhez képest azt látjuk, hogy nem hozta Jakab Péter azokat a számokat, amiket előzetesen vártunk volna.

Egy komoly elemzési munka lesz majd, hogy megtudjuk, pontosan hogyan tudott felkapaszkodni Márki-Zay Péter, az viszont látszik, hogy

ez egyfajta protesthangulatnak köszönhető, illetve ő jobban meg tudta szólítani azokat a jobboldali, konzervatív választókat, akik egy jobboldali emberre szavaztak volna. de Jakab Péter erre nem volt alkalmas.

Ezek a választók valamiért úgy gondolták, hogy nem Jakab az ő emberük – mint azt az elemzők előzetesen várták volna.

Miért nem ő volt?

Vagy a programbeli hiányosságok, vagy pedig a múltbéli jobbikos jelenségek miatt. Nagyon sok helyen a Jobbikra sokkal többen szavaztak le, mint akár egy MMM-es jelöltre, akár Jakab Péterre.

Ezek szerint mégsem erős a Jobbik vidéken?

A helyi hálózat még valamennyire látszik, hiszen a legtöbb jelöltet ennek köszönhetően tudták állítani, de Jakab Péternek az az integratív ereje – amelyben túlbecsülte a saját erősségét, hogy ő majd a vidékieket tudja megszólítani – az úgy látszik, hogy eltűnt.

Amíg a helyi jelöltek hozták az elvárhatót, addig Jakab Péter jelentősen gyengébben szerepelt. Vidéki körzetekben is inkább Dobrev Klára tudott mozgósítani, pont azért, mert az ő táboruk erősebb, gyorsabban tudnak mozgósítani.

Úgy látszik, hogy a Jobbiknak ez az ereje eltűnt, ami a 2010-es években, a néppártosodás előtt jellemző volt rájuk.

Viszont azt érdemes hozzátenni, hogy a Jobbik igazi ereje a kistelepüléseken van, ami az előválasztás során nem tudott érvényesülni, mivel kevesebb lehetőség volt itt szavazni, mint egy nagyobb városban.

A mostani Jakab-eredmény milyen jövőt vetít a Jobbik elé?

Mindig azt szoktuk mondani egy választás után, amikor valaki rosszul szerepel, hogy el kell végezni a házi feladatot, ez most Jakab Péterre is igaz. Ő annyira a néppártos vonal irányába vitte el a pártot, hogy ideológiailag teljesen felhígította. Leginkább populista szlogeneket próbált mondani, ami sok embert meg tud szólítani, de nem mond túl sok mindent.

Úgy látszik, ez nem volt kifizetődő. Most valószínűleg egy ideológiával telítettebb Jobbikot kéne kovácsolnia ebből a társaságból,

viszont kérdés, hogy mennyi erőforrása maradt és mennyire lesz erre képes. 

De milyen ideológiával, konzervatív-jobboldali? Jakab korábban úgy fogalmazott az Azonnalinak adott interjújában, hogy „a Jobbik legyen az ország legnagyobb szakszervezete”, ez már mintha szociáldemokrata irány lenne.

Ha most próbálnék összeszedett ideológiai képet mutatni a jelenlegi Jobbikról, akkor lehet, hogy még ha három órán keresztül beszélgetnénk, akkor se járnék sikerrel.

Jelenleg én sem tudom megmondani, hogy pontosan milyen arculata van a Jobbiknak.

Azt egyébként már régóta tudjuk, hogy amikor még erős ideológiája volt a Jobbiknak, akkor is volt egy baloldali tábora, a 2010-es választások során nagyon sok korábbi MSZP-szavazó szavazott a Jobbikra, erről tanulmányok is készültek. Most valahol a kettő közt vergődnek, konkrét ideológiai vonala nincs a Jobbiknak. Ez az, amin valószínűleg változtatniuk kell, ha életben akarnak maradni és hozzá akarnak adni valamit az összefogáshoz.

Az, hogy ez egy karakteresen baloldali – akár szakszervezeti stílusra épülő –, a legalacsonyabban lévő rétegeket megragadó párt lenne vagy konzervatív keresztényszociális értékekre hajazó, ez egy nagyon érdekes kérdés, mindkettőre látni példákat. Jakab Péter inkább az alsóbb vonalakat fogja meg, míg Brenner Koloman, aki a konzervatív-keresztényszociális értékekre próbál koncentrálni a beszédeiben.

Márki-Zay úgy kapta a harmadik legtöbb szavazatot, hogy nincs mögötte országosan jelentős szervezet. Kinőhet egy párt a Mindenki Magyarországa Mozgalomból? 

Nem látom azt, hogy az MMM-ből párt tudna kinőni. Azon kívül, hogy Márki-Zay Péter jól szerepelt, sokkal jobban, mint azt várták volna – akár ők, akár az elemzések –, de az MMM, mint mozgalom nem látszik egy átütő sikernek, nem jutott be sok jelöltjük. Nagyon érdekes kérdés, ha lesz egy olyan parlamentünk, ahol MMM-tagok valamelyik frakcióba be fognak sorakozni és más-más pártokban fognak akár politizálni.

Ez egy széthúzó társaság, aminek van egy protest jellege, de attól, hogy saját párkoherenciával rendelkezzen, attól nagyon messze áll.

Egy jól szereplő miniszterelnök-jelölt el tudja indítani ezt a folyamatot, de mivel a saját kampányával és az országos kampányával egyszerre kell majd foglalkoznia, nem tudom, lesz-e lehetősége arra, hogy ebből pártot hozzon létre. Ráadásul eddig lett volna erre lehetősége, de tudatosan kerülte ezt, szerintem ez a továbbiakban is így fog maradni.

Karácsonyt sokáig egyértelmű győztesnek nevezték, a kormányközeli média szerint ez már előre le van játszva – ez elsőre semmiképpen nem jött be. Mi lenne Karácsonynak a jó forgatókönyv? Ha a második fordulót is elveszíti, mennyire lenne nagy arcvesztés visszatérni a főpolgármesteri munkájához?

Karácsony Gergely abból a szempontból nincsen veszíteni valója, hogy neki van egy főpolgármesteri pozíciója, amit folyamatosan épít, és amivel kampányolni is tud és tudja adott esetben folytatni. A főpolgármester-választásig még mindig lesz három éve, hogy teljesen átalakítsa akár a stílusát, ha esetleg veszítene. De ez még egyáltalán nincs lejátszva.

Most az látszik, hogy

kevés a különbség Karácsony és Dobrev közt. Fontos lesz, hogy kisebb részben Fekete-Győr András, nagyobb részben Jakab Péter hogyan tudja kommunikálni a saját szavazóbázisa felé, hogy merrefelé kéne orientálódniuk.

Illetve Márki-Zay Péter már felvetette, hogy valamelyik irányba megoldható, hogy valamelyikük visszalépjen, ő ezt nyitott kérdésnek hagyta, annak függvényében, hogy milyen közös pontokat tudnak találni, és megállapodni, hogy melyikük lenne az eredményesebb kihívója Dobrev Klárának.

De politikailag mennyire lenne bukás egy visszalépés után visszamenni főpolgármesternek? Mintha Karácsonynak a főpolgármesterség a B-terve lenne. 

Ez egy valid kérdés, a kampány során próbáltak erre ki is térni. A kettő dolog egymásra is épül a nyugati politikában: egy nagyváros polgármestere kormányzati politikusként megpróbálja tovább növelni a politikai erejét – például Olaf Scholz is Hamburg főpolgármestere volt, mielőtt alkancellár és pénzügyminiszter nem lett Németországban.

Ez egy elfogadott dolog, akár kikap, akár nem, még vissza is tud menni. A magyar mezőnyben bár erre nem nagyon volt példa, a kétezres években Demszkynek voltak ilyen tervei, de végül sosem indult el miniszterelnök-jelöltnek.

Valamekkora politikai vesztesége mindenképp lesz, ez leginkább a saját tábora építésében játszhat szerepet, ugyanakkor mint főpolgármester ebből akár profitálhat is, hogy ezután már csak erre kell koncentrálnia.

Amikor bejelentette az indulását, akkor a kettő összeegyeztetését úgy kommunikálta, hogy az Orbán-kormány annyira megvágta az önkormányzatok mozgásterét, hogy kénytelen elindulni, mert nem tud mit tenni kormányváltás nélkül. Ez nem nehezíti meg a visszatérését a főváros élére? 

Ez a saját kommunikációját akár segíteni is tudja, főleg, ha tényleg kormányváltás is lesz. Neki a másik elindulással kapcsolatos fő mondanivalója az volt, hogy szeretné, ha a legjobb jelölt nyerjen, és ő be tud állni más mögé, ha jobbat tudnak indítani.

Ha talál egy alkalmas jelöltet, tudja azt mondani, hogy ő folytatja a budapesti munkáját, hisz neki ez az alapvető küldetése és be tud állni egy olyan ember mögé, aki képes arra, hogy országos szinten tudja segíteni és egy kormányváltás után együtt tudják építeni Budapestet. 

Karácsony és Márki-Zay között kinek a javára való visszalépést tart valószínűbbnek?

Ez még elég nehezen kivehető, mert kicsi a két jelölt közti különbség. Itt nagyon nagy taktikázások lesznek,

jelenleg Márki-Zay Péter sokkal nyitottabb a visszalépésre, mert pragmatikusabb, sokkal könnyebben tud kilépni a politikai térből, míg Karácsony Gergely mellett egy egész politikai tömb áll, nála ez egy nagyobb presztízskérdés, hiszen gondolnia kell a pártszövetségére is.

A másik nagy kérdés, hogy a Jobbik merre tud beállni. Az is egy taktikai kérdés, hogy Karácsony Gergely esetleges visszalépése mennyire tud ártani vagy segíteni Márki-Zay Péternek, ugyanis nagyon sok olyan szavazója lehet, aki nem támogatná Márki-Zayt és nem menne el, vagy inkább Dobrev Klárára voksolna.

A jobbikosok kire szavaznának le? 

Az biztosan látszik, hogy Jakab Péter nem kapta meg az összes szavazatát azoknak, akik a Jobbikra szavaztak egyéni körzetben. Ugyanakkor nagyon érdekes lesz, hogy mennyire fognak átszavazni Karácsonyra, mennyire lehet elhitetni, hogy ő lesz a legesélyesebb jelölt, miután most második helyezettként végzett. Ami az malmára hajthatja a vizet, hogy neki van egy kiépített kampánya erre, valószínűleg jobban fog szerepelni, mint Márki-Zay, ezáltal Dobrevvel jobban fel tudja venni a versenyt.

Térjünk vissza az eredményekre. Mennyire tértek el az eredmények attól, mint amit kutatások mértek?

Nagyjából a fő irányvonalakat láttuk, helyi szinten voltak eltérések. Demeter Márta például rosszabbul szerepelt, de nem láttam nagy eltéréseket. Miniszterelnök-jelölti felmérés utoljára a kampány elején került nyilvánosságra, azóta nagyon sok minden tudott változni.

Fekete-Győr rossz szereplésével kipukkadt a két éve az EP-választásokon felfújt Momentum-lufi?

Ez az eredmény még azt is alulmúlta, mint amire számítottunk a felmérésekből előzetesen. A Momentumnak viszont ez egy jó kiindulópont is lehet, mivel cserébe erős körzeteket tudtak megnyerni. Gondolok itt a Pest megyei körzetekre, Szentendrére vagy a budai régiókra Orosz Annával és Hajnal Miklóssal, amik alapvetően nehéz körzetek voltak és jó eredményeket tudtak elérni.

Az, hogy a miniszterelnöki kampány nem sikerült, annak sokkal több komponense van, amit későbbi elemzések és belső munkák kell, hogy kövessenek a pártban, de

a megnyert mandátumok terén a lehetőségekhez képest jól szerepelt a Momentum.

Fekete-Győr politikai jövőjét ez mennyire árazza be?

A pártot egyre inkább kezdik elválasztani Fekete-Győrtől, ami egyre inkább probléma lehet Fekete-Győrnek,

hiszen ő nagyon a pártra akarta építeni a kampányát, ami valamiért nem sikerült neki. Hogy miért, azt a belső vizsgálataiknak kell kiderítenie.

Ezután ki kell dolgozniuk egy stratégiát, hogy milyen elnöki programmal tudja megújítani a Momentumot és egy olyan stratégiát létrehozni, ami sokkal inkább az egyéni körzetekre tud fókuszálni. Most vélhetően ez lesz a fő prioritásuk. Láttunk már olyat, hogy ennél nagyobb veszteségek után is megmaradt valaki pártelnök és sikerrel tudta újraépíteni a pártot. 

Melyik párt nyert és veszített a legtöbbet?

A Párbeszédnek mindenképp jó eredményei vannak, olyan körzeteket nyert el, ami inkább győzelmi eséllyel rendelkezik a 2022-es választásokon. Szerintem egyéni szinten a Momentum neccesnek tűnő körzeteket is be tudott húzni.

Azt is meg kell majd nézni, milyenek a körzetek, sok körzete van a Jobbiknak és a DK-nak is, ugyanakkor sok ezek közül fideszes vagy nehezen nyerhető – erről egyébként épp a közeljövőben fogunk publikálni egy kutatást a Republikonnal.

Volt olyan eredmény, ami meglepte?

Mesterházy Attilán és Molnár Gyulán mindenképpen. Mesterházy csak az MSZP-Párbeszéd támogatását tudta magáénak, ez sokat számított a mozgósításban, mert több párt akármilyen lefedettséggel is rendelkezik, sokkal több embert tud jelenteni.

Az előválasztások eredményei mennyire rendezhetik át az ellenzéki pártok közötti erőviszonyokat?

Szerintem alapvetően ha nem pártokban, sokkal inkább tömbökben gondolkodunk, akkor kirajzolódott egy erős DK, egy picivel gyengébbnek mondható, de sok körzettel rendelkező Jobbik és egy erősebbnek mondható MSZP-Párbeszéd-LMP-tömb, illetve ezek között egy picivel, de láthatóan lemaradva a Momentum – ezt hozta szerintem a mostani eredmény.

Jelentős hatalmi átrendeződések nem várhatók, viszont a megszilárdulás egy fontos pont. Eddig leginkább közvélemény-kutatásokra és két-három éves választási eredményekre hagyatkoztunk, most már a pártok maguk is látják, hogy egymáshoz képest hol állnak,

ezek be tudják betonozni az adott konstrukciókat, és innentől tudják elkezdeni a tárgyalásokat és a közös kampányra való felkészülést. A második forduló után lezárulhat az a korszak, amikor egymás elleni hatalmi harcok folynak és onnantól kezdve egy sokkal erősebb és értékesebb kampányt folytathatnak.

A DK-Jobbik együttműködés marad? Konzervatív ideológiát nem biztos, hogy a DK-val a legegyszerűbb építeni.

Valószínűleg Jakab Péter kicsit alulmérte, hogy ez a kérdés mennyire fog beleszólni a választásba, hogy ennyi körzetben megegyeznek a DK-val.

Szerintem hosszú távon nem fog fennmaradni, ez sokkal inkább csak egy választási stratégia volt számukra, hogy minél jobban tudják maximalizálni a lehetőségeiket. A klasszikus eset: a két legerősebbnek gondolt párt megegyezik egymással azért, hogy minél jobban tudják koncentrálni a saját hatalmukat, aztán majd elválik, hogy folytatják.

A DK-táborán kívül sok ellenzéki reagált úgy, hogy a Fidesz most pezsgőt bonthat. Mennyire van esélye az ellenzéknek jövőre Gyurcsány Ferenc feleségével?

Dobrev Kláránál mindig felhozzák, hogy Gyurcsány Ferenc felesége és ezáltal könnyen támadható, azt viszont már kevesebben mondják el, hogy ő a legkevésbé fekete ló, róla már mindent tudunk, hiszen már mindent kiteregettek róla, amit ki lehet teregetni. Emiatt ő ezekre már fel tud készülni, ami egy kampány során nagyon előny tud lenni.

Szinte váratlan szituáció nem is lehet a kampányában, ha van, az vagy olyan eget rengető, hogy mindent fog vinni, vagy annyira jelentéktelen, hogy nem lesz semmilyen hatása.

Ebből a szempontból tud erőt és akciót hozni Dobrev Klára esetleges győzelme, de mindenképp rá kell készülni akkor az egész ellenzéknek, hogy a Gyurcsány-show-zás fog folyni még fél éven keresztül.

Akár ebből, akár az Elk*rtuk című filmből látszik, a Fidesz igyekszik a 2006-os eseményeket és a rendőri túlkapásokat napirenden tartani. Ez működhet vagy immunisak már erre az ellenzéki szavazók?

Az ellenzéki szavazók szerintem abszolút be fognak sorolni a győztes mögé, az elmúlt 12 év során kialakult egyfajta tömbösödés, ami erős határvonalat képez a Fidesz és mindenki más között.

A bizonytalanok, akik inkább kérdésesek tudnak lenni egy ilyen témában, viszont a legnagyobb része olyan korú, akiknek a szocializációja már nem a Gyurcsány-korszakban kezdődött, hanem jószerivel csak Orbán Viktort tudja miniszterelnöknek megnevezni,

nincsenek olyan emlékei a Gyurcsány-korszakból, amire jelentős hatással lenne ez a fajta kommunikáció. Kérdés, hogy ez meddig tartható fenn.

Nagyon korán elkezdett kampányolni a Fidesz és nagyon erőteljesen teszi. Fél éven keresztül négy Gyurcsány-show-kampányt folytattak le, de egy idő után ennek egyszerűen elfogy a muníciója.

Tizenegy éven keresztül meg-meg tudják újítani, de féléven keresztül egy huzamban sokkal nehezebb fenntartani egyetlen szlogent. 

Dobrev elutasítottsága eltaszíthat-e összefogáspárti szavazókat a harmadik utas pártokhoz, mint a Kétfarkú Kutya Párt vagy a Polgári Válasz?

Valamilyen arányban ez biztos lehetséges egy ilyen szituációban, viszont ennél sokkal fontosabb, hogy akik részt vesznek az előválasztáson, azok alapvetően már a változás mellett köteleződtek el, és a legesélyesebb mögé fognak beállni. Ha őt Dobrev Klárának hívják, akkor le is szavaznak rá.

Leginkább a Kétfarkú Kutya Párt az, akinek kirajzolódik esélye, hogy be tud jutni a parlamentbe, de nekik sem túl nagy a lehetőségük.

A Polgári Válaszról pedig jelenleg nagyon nem látni, mekkora ereje van, és mennyire tudnak mozgósítani.

Az időközben visszalépett Tóth Csaba, az offshore-ügybe keveredett Ráczné Földi Judit, egy hangfelvétel szerint a Fidesz által segített Papp Ildikó és a karlendítős fotó után magyarázkodó Farkas Péter Barnabás is kikapott. Büntették a választók a botrányokat?

Szerintem igen. Tóth Csaba ugyan visszalépett, de már előtte is látszott, hogy az arányok nem neki kedveznek. Próbálták ezt leginkább ilyen megtisztulási folyamatnak betudni az ellenzéki pártok az ilyen esetekben.

Az előválasztás nem mindig a legesélyesebb jelölt malmára hajtja a vizet, főleg, ha egy ilyen erős kampány folyik, mint akár az offshore-ügyeknél, a szélsőséges múltnál, vagy más, szintén nagy botrányoknál. Ezek mind közrejátszottak a másik jelölt győzelmében.

Ebből látszik, hogy az előválasztás tényleg sikereket tud elérni és nem csak mozgósít, hanem ideje korán megvilágítja azokat a problémákat, amik később a tényleges mandátumba kerülhetnek a választáson – mint azt láttuk például a tiszaújvárosi időközi választáson tavaly Bíró László esetében.

Viszont más szempontból is jók ezek a példák:

a törzsbázisnak tud adni egy olyan élményt, hogy tényleg változásokat tudtak elérni, ezáltal sokkal jobb eséllyel tudnak csatlakozni egy következő kampányhoz is.

A néhány botrányos jelöltön kívül viszont nem annyira voltak nagy csörték a vitákon sem, mennyire fog működni a korábbi rivális mellett kampányolás?

Szerintem ez teljességgel működni fog, nem lesz probléma belőle. Pont azért, mert végigkíséri az előválasztást a „legjobb jelöltet találjuk meg a Fidesz ellen”-hozzáállás, emiatt van egyfajta közösségi élménye is.

Nem fordult elő olyan még a nagyobb botrányoknál sem, hogy maguk a szavazók egymásnak feszültek volna, vagy bármilyen probléma lett volna a szavazóköröknél. Éppen emiatt valószínűleg össze is fognak zárni ezek a táborok és a politikusok is, ahogy ezt már a sajtótájékoztatókon és különböző fórumokon elmondták.

CÍMLAPKÉP: Demokratikus Koalíció / Facebook, Jobbik / Facebook