Schmuck Erzsébet LMP-társelnök szerint ennyi erővel a fiatalok is csak bohóckodnak, amikor klímatüntetést szerveznek, és az ellenzék amúgy is évek óta próbálkozik azzal, hogy a kormány komolyan vegye a klímaveszélyt. Az ellenzék szerint a tavaly elfogadott klímatörvénnyel ez nem történt meg, így most, több mint egy évvel később támadják azt meg az Alkotmánybíróság előtt – miközben ők is azt valószínűsítik, hogy mire az AB ebben döntene, kormányra kerülve már nélkülük is el tudnak fogadni egy szerintük normális klímatörvényt.
Az LMP kezdeményezésére Alkotmánybíróság előtt támadja meg a hatpárti ellenzék (LMP, Párbeszéd, MSZP, DK, Jobbik, Momentum) a Fidesz-KDNP által 2020 júniusában elfogadott klímatörvényt. Mint azt az erről szóló, az Alkotmánybíróság épülete előtt tartott sajtótájékoztatójukon a pártok képviselői elmondták,
azt remélik, hogy az Alkotmánybíróság arra fogja kötelezni az Országgyűlést, hogy a mostaninál sokkal szigorúbb klímatörvényt alkosson, ami valóban azt szolgálja, hogy évtizedek múlva is legyen még belélegezhető levegő Magyarországon.
Ebben – ahogy azt az ellenzéki pártok által kiküldött közös közlemény tartalmazza – pozitív példával jár elő Németország, ahol a német Szövetségi Alkotmánybíróság kimondta, hogy a német klímatörvény részben alkotmányellenes, mert a törvény nem fékezi eléggé a széndioxid-kibocsátást, és veszélyezteti a jövő generációk szabadságjogait – így ott 2022 végéig szigorúbb klímavédelmi törvényt kell elfogadni.
Több mint egy évvel ezelőtt, 2020. június 3-án fogadta el a fideszes többségű Országgyűlés a klímavédelemről szóló törvényt, amely előirányozza például, hogy
Pikantériája a törvénynek, hogy azt eredetileg a Párbeszéd frakciója nyújtotta be, de az a szöveg még egészen más dolgokat tartalmazott. A teljesség igénye nélkül, a Párbeszéd által benyújtott törvényjavaslat:
A Fidesz-KDNP végül ezeket az elemeket a módosítóikkal gyakorlatilag teljesen kiölte a javaslatból, és az ellenzéki értelmezésben egy „kiherélt” változatot fogadott el. Azért száll most tehát síkra az ellenzék, hogy az Alkotmánybíróság kimondja: ez a változat – azon az alapon, hogy az sérti az állampolgárok Alaptörvényben rögzített jogát az egészséges környezethez, valamint a természeti értékek megőrzését – alkotmányellenes, és kötelezze az Országgyűlést egy ezeket a jogokat garantáló klímatörvény megalkotására.
Az, hogy a mostani klímatörvénnyel gond van, egyáltalán nem újdonság, egy sor szakmai szervezet az Energiaklubtól kezdve, a Greenpeacen át a Magyar Természetvédők Szövetségéig már a törvény tavalyi elfogadásának napján jelezte: ez a törvény alkalmatlan arra, hogy megvédje a lakosságot a klímaválságtól.
Az Azonnali kérdésére, hogy miért csak most, több mint egy évvel a törvény elfogadása után jutott eszébe az ellenzéknek, hogy Alkotmánybíróság elé vigye azt, Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke azzal válaszolt, hogy
ez nem most jutott eszükbe, csak eddig más lehetőségekkel próbálkoztak változtatni a törvényen.
Mint azt az LMP-társelnök kifejtette: múlt év októberében és idén tavasszal is nyújtottak be szigorúbb klímacélokat tartalmazó módosító javaslatokat a hatályos törvényhez, amiket viszont a kormánypárti többség lesöpört az asztalról.
Az Azonnali felvetését, hogy az alkotmánybírósági beadvány időzítése a szombaton induló előválasztási szavazás fényében eléggé kampányfogásnak tűnik, Schmuck azzal cáfolta, hogy az ellenzék az elmúlt két évben folyamatosan felszólalt klímaügyekben,
a klímatörvényhez benyújtott módosítókon túl például határozati javaslatokkal is éltek arról, hogy Magyarországon azonnal hirdessék ki a klímavészhelyzetet.
Az LMP társelnöke szerint a kormány akkor kezdett el jobban foglalkozni ezzel a kérdéssel, amikor látta, hogy azt az ellenzék komolyan veszi.
A sajtótájékoztató alatt több ellenzéki képviselő is abbeli aggályát fejezte ki, hogy az Alkotmánybíróság sokáig húzhatja-halaszthatja a beadványuk elbírálását, és hogy egyébként már készül a hat párt által közösen kidolgozott klímatörvény is, amit reményeik szerint 2022-ben, a jelenlegi kormány leváltása után el tudnak majd fogadni.
Az Azonnali kérdésére, hogy így nem bohóckodás-e ahhoz az Alkotmánybírósághoz fordulni, amiben még ők maguk sem hisznek, hogy értelmezhető határidőn belül dönt, miközben ők meg reményeik szerint megtehetik majd alkotmánybírósági döntés nélkül is, hogy egy jobb klímatörvényt fogadjanak el, Schmuck Erzsébet úgy reagált:
A sajtótájékoztatón sok gyakran ismételt, üresnek ható kijelentés elhangzott arról, hogy azonnal cselekedni kell, ha azt akarjuk, hogy élhető levegőt lélegezhessünk be a későbbiekben is, hogy Budapest ne egy sütővel legyen egyenértékű, hogy a napenergia mindenki számára hozzáférhető legyen, vagy hogy egy zöldebb tömegközlekedést kell biztosítani az embereknek.
Az Azonnali mindenesetre kíváncsi volt arra, hogy az ellenzék ennél konkrétabban mit akarna a Fidesz által szerintük kiherélt klímatörvény helyett. Erre Schmuck Erzsébet azt válaszolta, hogy ezt még a szövetséges pártokkal közösen ki kell dolgozniuk, de az LMP részéről javasolni fogják, hogy
(Arról, hogy lehet-e századfordulós bérházakból energiát nem termelő, úgynevezett passzívházakat csinálni, vagy hogy milyennek kellene lennie klímaszempontból ideális esetben az irodaházaknak, korábban itt interjúztunk Ürge-Vorsatz Diánával, a CEU klímakutató professzorával, míg ebben a cikkünkben az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC friss jelentésének tartalmát beszéltük át a klímakutatóval.)
A klímatörvény alkotmánybírósági megtámadásáról tartott sajtótájékoztatót alább lehet megnézni.
NYITÓKÉP: A momentumos Hajnal Miklós (baloldalt) és a párbeszédes Tordai Bence (jobboldalt) fát ültetnek idén szeptemberben a II. kerületi Zsigmond téren. FOTÓ: Párbeszéd / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.