Kiderült mit tenne a brit kormány, ha meghalna II. Erzsébet

Intézkedési tervet készítettek a 95 éves uralkodó elhunyta esetére, a London Bridge hadművelet az első napokat tekinti át.

London Bridge is down – azaz a népszerű angol gyerekdal első sorát (Leszakad a London Bridge!) ismételve jelentené be egy ezzel előre megbízott brit köztisztviselő II. Erzsébet esetleges halálát. Ezzel az egyszerű jelszóval indítaná be a London Bridge-műveletet, amely a brit kormány és államapparátus elvileg titkos intézkedési terve az első órákra és napokra azután, hogy a jelenleg 95 éves uralkodó eltávozik az élők sorából.

A terv egyes részletei kiszivárogtak, most pedig a teljes terv is nyilvánosságra került, ezt a Politico brüsszeli kiadása közölte is cikkben.

A tervet a kormány kabinetirodája készítette, és noha II. Erzsébet férje, Fülöp herceg halálát követően is minden értesülés szerint kiváló egészségnek örvend, a terv életkorára való tekintettel mégis teljes egészében elkészült mostanra. A temetés és információáramlás megszervezésén kívül ez szinte minden részletre kiterjedően elemzi a királyi gyászesetet követő és a temetésig tartó 10 nap kívánatos történéseit.

Néha a terv a külső szemlélő számára már-már nevetségesen aprólékos: felveti például, hogy a kormányt elsöpörheti a közharag, ha a halál bejelentését követő 10 percben nem eresztik minden középületen félárbocra a brit lobogót, ezért erre összehangolt intézkedési tervet készítettek.

Ezenkívül a ravatal felállítását követően részletesen kidolgozták azt is, hogyan növelik meg London felé és azon belül is a tömegközlekedési kapacitást, hogy ne fulladjon teljes káoszba az sem, amikor a gyászolni igyekvő alattvalók egyszerre rohamozzák meg a metrókat, vonatokat és buszokat.

A király beszéde

A halál után perceken belül fel kell hívni a miniszterelnököt is, őt követi a kormányzat főtitkára, Nagy-Britannia legmagasabb rangú köztisztviselője, majd a legfontosabb miniszterek és államtitkárok. Boris Johnson miniszterelnököt elsőként a Buckingham-palotából – ami a monarchia fejének egyik rezidenciája, illetve egyben központja – magának a királnyő személyi titkárának kell informálnia, ahogy a legfontosabb kormánypárti és ellenzéki politikusokból álló Titkos Tanács tagjait is ő hívja majd fel.

A terv ettől a pillanattól a halál napját D-Daynek hívja majd a továbbiakat D+1, D+2 számokkal látja el, egészen D+9-ig.

A D-nap – amiben a D az angol day, azaz magyarul a napot jelenti – egy teljesen bevett katonai megnevezés egy előre nem látható napra. Az 1944. június 6-án indult normandiai partraszállás is azért kapta a D-nap megnevezést, mert a terv megszületésekor még nem tudták, hogy pontosan melyik napra fog esni a partraszállás, azonban pontos terv volt már arra, hogy a partraszállást követő napokban milyen katonai mozgásokat fognak végrehajtani a szövetséges csapatok.  

A történelmi kitekintés után visszatérve II. Erzsébetre: esetleges halála után az alacsonyabb rangú tisztviselők és kormánytagok e-mailben értesülnek majd a szomorú hírről, ezeket viszont már a kabinet főtitkára küldi majd szét, nem a Buckingham Palota. Az e-mail tartalma annyi lesz csupán: „Kedves kollégák, szomorúan értesítek mindenkit Őfelsége a Királynő Haláláról."

Az üzenet után a londoni kormányzati negyed, a Whitehall összes épületén azonnal félárbocra kell ereszteni a zászlókat. Ezek után nem csupán a westminsteri parlament, hanem a skót és walesi devolvált parlamentek is azonnal gyászülést tartanak majd. Ezt követi a védelmi miniszter által személyesen felügyelt ágyúkkal elvégzett díszlövések sora, a királynő hivatalos honlapja pedig egy tiszta fekete oldalra vált majd át.

Ez a nap a leginkább eseménydús természetesen, hiszen még aznap este a miniszterelnök különleges audiencián fogadja majd az új királyt, aki jelen állás szerint Fülöp és Erzsébet legidősebb fia, a jelenleg 72 éves Károly walesi herceg lesz majd.

Ezt követően pontban a halál napján este 6 órakor a leendő III. Károly király nyilvánosan is megjelenik és rövid, a nemzethez intézett televíziós beszédben tesz bejelentést a hatalom átvételéről.

Eddigre elvileg már a királyi család is kiad majd egy közleményt, amelyben bejelentik, hogy a halál napjától számított 10. napon sor kerül majd II. Erzsébet temetésére a westminsteri apátságban.

A terv érdekessége az is, hogy mivel a gyászesetet követően hagyományosan Őfelsége miniszterelnöke tesz egyedül sajtónyilatkozatot az új uralkodóval folytatott formális audiencia után, ezért egyetlen kormánytag és kormányhivatalnok sem kommentálhatja azt a nyilatkozat előtt és ezt követően a nap folyamán semmiféle módon.

Ezért a kormányzat közösségi média oldalai is teljesen fekete színbe öltöznek, és az intézkedések között kifejezetten szerepel, hogy hivatalos Twitter-oldalaik senkit és semmit nem retweetelhetnek aznap.

A kormányfő és legszűkebb kísérete ezek után a királynő emlékére tartandó gyászmisén vesz majd részt a londoni Szent Pál katedrálisban. A második napon a St. James Palotában összeül a trónra lépést koordináló kormányzati tanács, ezen az uralkodók által kinevezett valóságos és titkos tanácsosok (politikusok, főnemesek, mágnások) gyűlnek össze londoni idő szerint délelőtt 10 órakor. Délután az új király újabb audiencián fogadja immár a kormány tagjait együttesen – erre a miniszterek és államtitkárok azonban nem vihetik házastársukat, a terv ugyanis ezt a lehetőséget kizárja.

Káosztól félnek a kormányzatban

A harmadik napon délelőtt Károly már fogadja majd a személyes részvétnyilvánítások tömkelegét a Westminster Hallban, majd belekezd Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága teljességét érintő körútjába is. Ennek első állomásaként a negyedik napon Belfastban, a Szent Anna Katedrálisban is részt vesz az anglikán gyászszertartáson.

Ugyanekkor Londonban már elkezdődnek a ház díszszázad próbái a LION-hadműveletre, azaz a királynő koporsójának menetét kezdik el próbálni a Buckingham-palotától a Westminster székesegyházig tartó úton, amit erre az időre hermetikusan lezárnak.

A Westminster tágas csarnoka közepén katafalkot építenek a koporsónak, ami a temetés előtt három napig lesz látogatható, a nagykövetek, kormány- és államfők is ez alatt az idő alatt nyilváníthatnak majd részvétet, bár ez értelemszerűen inkább a temetés napján fog főleg megtörténni.

Károly a hetedik napon Walesben, Cardiffban fogadja majd a részvétnyilvánításokat.

A terv leginkább megdöbbentő része persze az, hogy azzal számol, a haláleset után London gyakorlatilag fizikailag megtelhet, annyi látogató próbál majd odautazni és szállást foglalni a temetésre.

Ezenkívül óriási összehangoltságot fog igényelni az összes külföldi vezető és diplomáciai testület odautazásának megszervezése és elhelyezése is, ez pedig együtt nem megfelelő előkészítés után óriási káoszt is okozhat.

Arról korábban már itt is írtunk, hogy Erzsébet királynő ugyan igen idős, de még férje, Fülöp herceg halála után sem túl valószínű, hogy több nyugat- és észak-európai királyhoz hasonlóan ő is lemondana, aminek ugyanúgy vannak történelmi, mint politikai okai.

II. Erzsébet 1953, tehát apja, VI. György korai halála óta ül a brit trónon, és ő az anglikán egyház feje is. A britek tehát egészen pontosan már 69 éve nem láttak uralkodói temetést. Az, akkor egészen pontosan így nézett ki:

NYITÓKÉP: II. Erzsébet királynő 2012-ben, gyámántjubileuma évében / FOTÓ: Foreign and Commonwealth Office, Flickr