Azt sem tudom, hogy egyáltalán életben leszek-e, mire megjelenik ez a cikk! Magyarországon tanult afgán diákok az Azonnalinak

Szerző: Rédl Boglárka
2021.08.31. 14:20

Azért vannak veszélyben Afganisztánban, mert Magyarországon tanultak, állítja az Azonnalinak több, azóta hazatért afgán, akik most a külügyminisztériumot kérik, hogy segítsen nekik kijutni a tálibok által visszafoglalt országból.

Azt sem tudom, hogy egyáltalán életben leszek-e, mire megjelenik ez a cikk! Magyarországon tanult afgán diákok az Azonnalinak

Nyolc nappal ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök az állami Kossuth rádió reggeli műsorában kijelentette: „Magyarország azokat az afgánokat is kihozza [Afganisztánból], akik életveszélyben lehetnek, mert együttműködtek Magyarországgal az elmúlt tizenöt-húsz évben.”

Aznap éjjel meg is érkezett Budapestre az első repülőgép, fedélzetén összesen 170 kimenekítettel. Közülük a Belügyminisztérium közlése szerint 96-an Magyarországgal és szövetségeseivel korábban együttműködő afgán állampolgárok voltak. Magyarország egy további mentőakció keretében kimenekített még 114 felnőttet és 126 gyermeket is – olvasható a kormány hivatalos weboldalán. Múlt hét szerdán viszont Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, a mentőakció hamarosan lezárul. Csakhogy

vélhetően továbbra is számos olyan afgán tartózkodik még az újra a tálibok uralta Afganisztánban, aki életveszélyben lehet amiatt, hogy együttműködött Magyarországgal az elmúlt tizenöt-húsz évben.

Minden bizonnyal ebbe a kategóriába tartoznak azok a korábban Magyarországon tanult afgán állampolgárok is, akikkel az Azonnalinak sikerült felvennie a kapcsolatot. A hallgatók legalábbis határozottan azt érzik, nincsenek biztonságban az országban. Elmondták, közülük többen ki sem mernek menni az utcára, attól félnek: a tálibok rájönnek, hogy egy európai országban tanultak.

A volt diákok az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és Magyarország közötti együttműködés révén tudtak nálunk tanulni. Mint elmondták, összesen 20-25 diák lehet Afganisztánban, aki az együttműködés keretei között jutott ki magyarországi mesterképzésre. A diákok többsége az agrárképzéssel foglalkozó, azóta a 2021-ben alapított Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetembe beolvasztott gödöllői Szent István Egyetemen tanult.

A volt diákok, akik biztonságuk érdekében álnéven szerepelnek a cikkben, részletesen elmesélték nekünk, hogy miért érzik úgy, hogy veszélyben vannak Afganisztánban és miért gondolják, hogy a magyar kormánynak segíteni kéne rajtuk.

Annyi ember volt, hogy nem láttam, hogy kik lőttek

Aalem 2018-ban diplomázott le mesterfokozaton a gödöllői Szent István Egyetemen, azóta egy afgán egyetemen tanít. Határozottan nyitott gondolkodású embernek tartja magát, ezt több volt tanára is megerősítette. Az elmúlt 5-6 évben rendszeresen felszólalt az iszlám extremizmus ellen, a nők egyenjogúságának a védelmében. Ezek miatt korábban több fenyegető hívást is kapott, amelyben felszólították, hogy hagyjon fel a tevékenységével.

Volt, hogy a keresztények kémjének nevezték:

ezek miatt gondolja, hogy különösen nagy veszélyben van az országban. Ezzel már abban a pillanatban tisztában volt, amikor a tálibok elfoglalták Kabult, Afganisztán fővárosát. Ő akkor éppen az egyetemen volt. A családja hívta fel és mondta el neki, hogy mi történt. Ő erre azonnal felkapta a laptopját, hazaszaladt az útleveléért és ahogy tudott, sietett a reptérre. Ott töltötte az éjszakát, de nem tudott feljutni egy mentőrepülőre sem. A Reuters szerint a tálib hatalomátvétel óta összesen 114 ezer embert sikerült evakuálni Afganisztánból, ebből az USA összesen 5 ezer amerikai állampolgárt vitt ki sikeresen az országból. Németország összesen 5 ezer embert az Egyesült Királyság pedig 15 ezer embert evakuált. 

A reptéren történtek viszont élénken élnek benne: „Borzasztó volt. Láttam, ahogy emberek halnak meg körülöttem: csak bedőltek a többi ember közé, a reptéren estek össze vagy a családtagjaikra estek rá. Borzalmas volt, tényleg: gyerekek nők, fiatalok haltak meg körülöttem, mindenki sikoltozott vagy sírt és csak egy célja volt, hogy elérjen egy repülőt és kijusson az országból. Annyi ember volt, hogy nem láttam, hogy kik lőttek.” Aalem azt is elmondta, úgy tudja, szerinte szinte mindenki lőtt akkor (az amerikai katonákat is beleértve), mivel meg akarták valahogy fékezni a reptérre bejutni akaró kétségbeesett tömegeket. A tömeg kétségbeesését jól mintázza, hogy rengetegen futottak egy épp felszálló amerikai gép után.  

Miután rájött, hogy a reptérről nincs esélye kijutni az országból, egy vidéki házban bújt el. Azóta nem ment ki az utcára.

A családja házát azóta kétszer is átkutatták a tálibok, és arról faggatták őket, hol van a fiuk. 

Amikor arról kérdeztük, miért érzi úgy, hogy a magyar kormánynak segítenie kell neki, azt mondta: „Azért, mert ebben a szituációban csak ők segíthetnek nekünk. Náluk tanultunk, pont emiatt vagyunk most veszélyben. Nagyon hálásak vagyunk nekik, hogy segítettek nekünk, hogy lehetőséget kaptunk tőlük arra, hogy megszerezzük a diplománkat. De ebben a helyzetben már csak rájuk tudunk számítani. Csak velük tudunk kapcsolatba kerülni, őket ismerjük.”

Azt gondolják rólunk, hogy a nyugati országok ügynökei vagyunk

Hadad 2014-ben szerzett mesterdiplomát, szintén a gödöllői Szent István Egyetemen. Agrármérnöknek tanult. Most egy Kabultól 200 kilométerre eső településen tartózkodik feleségével és kisfiával. Hadad sokáig egy egyetemen tanított, azonban amikor idén márciusban egy, az egyetem felé tartó buszt megtámadtak a tálibok és két kollégáját is megölték, hatot pedig megsebesítettek, otthagyta az állását.

Most egyelőre nem mernek kimenni a házból, mert elmondása szerint egy különösen veszélyes környéken laknak. Azonban kijelentette: mindenképpen el szeretne jutni Kabulba a családjával együtt, hogy ott megtalálja a módját, hogy kijussanak az országból. Amikor arról kérdeztük, nem félti-e a családját egy ilyen úttól, azt mondta nincs más választásuk, meg kell próbálniuk. A kabuli reptértől viszont meglehetősen tart.

„Ha nincs olyan ismerősöd, aki ott van már egy ideje és ismeri a terepet, akkor a reptérre menni megegyezik egy öngyilkossággal.”

A kabuli reptéren, az elmúlt napokban egy, az ISIS terrorszervezethez köthető öngyilkos merényletben vélhetőleg több mint 175 ember életét vesztette, valamint az Pentagon szerint vasárnap este a repteret öt rakétatámadás is érte. Hétfőn az utolsó amerikai repülőgép is elhagyta a kabuli repteret, ezzel ott megszűnt a földi légiirányítás. Az evakuálás folytatása a többi ország számára tehát jelentősen megnehezedett. Angela Merkel német kancellár kijelentette: az USA nélkül az evakuálás nem tud folytatódni. Több ország, köztük Franciaország, Belgium és Új-Zéland is leállította a mentőakciókat. 

Hadad a többiekhez hasonlóan nagyon tart attól, mi lesz, ha augusztus 31-e után az amerikaiak végleg elhagyják az országot. Fél, hogy akkor végleg be fog zárulni minden út előtte.

Amikor azt kérdeztük, ő miért érzi magát veszélyben, azt felelte: „Mert Magyarországon, egy európai országban tanultam. Egy rövid kirándulás erejéig az USA-ba is elutaztam. Úgy érezzük néha, hogy azt gondolják rólunk, hogy egyfajta ügynökei vagyunk a nyugati országoknak. Tisztában vagyok vele, hogy a magyar kormány csak kevés migránst fogad be. De minket ismernek, mi a tanulóik voltunk és hasznosak is tudnánk lenni Magyarországnak.”

Mi nem vagyunk olyanok, mint a migránsok

Ragin 2011-ben szerzett mesterdiplomát Magyarországon, azóta különböző mezőgazdasági projektben vesz részt. Egy ideig ki mert menni az utcára, ám mivel elmondása szerint a tálibok rendre megállítják az embereket és átnézik a telefonjaikat, hogy megnézzék, tartanak-e fenn kapcsolatot külföldi szervezetekkel, óvintézkedésként egy másik telefont hord magánál, és egy új Facebook-profilt is létrehozott magának.

A magyar külügyminisztérium negatív válasza után pedig úgy döntött, nem kockáztatja tovább a Kabulban való várakozást, és elindult egy biztonságosabb afganisztáni régió felé.

Ragin elmesélte, a mai napig nem tudja elhinni, hogy a tálibok egy hét alatt el tudták foglalni az egész országot: „Annyira nem vártuk, hogy ez bekövetkezhet ennyire gyorsan, hogy még pénzt sem vettünk ki előtte a bankból. Most itt állok 10 dollárnak megfelelő összeggel a kezemben, mivel a bankautomaták sem működnek!”

Ragin elmondta, tisztában van azzal, ahogy a magyar kormány a migránsokhoz viszonyul, viszont kiemelte: ők nem olyanok, mint akikről idehaza beszélnek.

„Ők azért mennek az EU-ba, mert nincs pénzük. Mi ott laktunk Magyarországon. Akár elmehettünk volna egy másik európai országba is, és letelepedhettünk volna ott, de ezt nem tettük meg. Ellenkezőleg: visszatértünk a hazánkba, hogy megosszuk a Magyarországon szerzett tudásunkat az itteni szegény gazdákkal.”

Pont ezt várja el tőlük retorikájában a magyar kormánypárt is. Kósa Ádám, a Fidesz EP-képviselője 2018-ban azzal magyarázta pártja álláspontját, hogy „Magyarország ott segít, ahol valóban szükség van rá, a menekülés kiváltó okait kell ugyanis megszüntetni, hogy az emberek a szülőföldjükön boldogulhassanak”.

Apa, miért esszük mindennap ugyanazt a gyümölcsöt?

Drugi szintén 2011-ben szerzett mesterdiplomát a keszthelyi Pannon Egyetemen. Azóta egy afgán egyetemen tanít, mellette pedig részt vesz különböző vidékfejlesztési projektekben is. Amikor a tálibok elfoglalták az északi tartományokat, három kisgyermekével és feleségével együtt Kabulba költözött. A tálibok fővárosba való bevonulása óta többször megváltoztatta a lekhelyét. 

Drugi írt egy külön levelet is a magyar külügyminisztériumnak, amelyben azt írja: „Nem a saját életemért aggódom, hanem azért, hogy mi fog történni a családommal, ha velem történik valami: a feleségem nem léphet ki egyedül az utcára, a két lányom nem mehet iskolába. A kisfiam, aki még nagyon kicsi, faggat: meg fognak ölni minket a tálibok, apa? Miért utazunk egyik helyről a másikra? Miért esszük mindennap ugyanazt a gyümölcsöt? Sem én, sem a feleségem, nem tudunk válaszolni a kérdéseire.”

A levelére a külügytől Drugi a következő választ kapta: „Kedves Uram! Köszönöm a levelét! Kérem, küldjön olyan dokumentumokat, amik azt bizonyítják, hogy ön vagy bármely családtagja a magyar erőknek dolgozott. Jelenleg csak azoknak tudunk segíteni, akik Magyarországgal szerződéses kapcsolatban álltak.”  

Lép-e bármit is Budapest?

A volt diákokat természetesen tájékoztattuk arról, hogy a cikkünk megírásával és publikálásával akár nagyobb veszélybe is kerülhetnek, hiszen odahaza könnyen beazonosíthatóak lesznek már csak az alapján is, hogy a FAO-program keretei között tanultak Magyarországon. Ők viszont miután megbeszélték egymással mindezt,

arra jutottak, inkább kockáztatnak ezzel az Azonnali-cikkel, hátha a magyarországi közvélemény pozitív reakciója hatással tud lenni a magyar kormány döntésére.

Az egyikőjük így fogalmazott: „Ők fogadtak be minket két évre, ők tanítottak minket. Ott laktunk két évig, ott ettünk, ott aludtunk. Fogalmam sincs, hogy mi fog velem történni. Azt sem tudom, hogy egyáltalán életben leszek-e, mire megjelenik ez a cikk. Azért mondom el ezt, hogy meghallják a hangomat, hogy lássák a magyarok is, hogy mi történik velünk.”

Az Azonnalinak mind a négy diák megerősítette, több szálon is igyekeztek elérni a magyar kormányt. A volt diákok először a korábbi Szent István Egyetem egyik oktatóját keresték fel. Az oktató maga is megerősítette az Azonnalinak, hogy ez megtörtént.

Ezután – elmondásuk szerint – a tanulmányaik során számukra kijelölt projektkoordinátorukhoz, a Szijjártó Péter vezette budapesti külügyminisztérium egyik munkatársához fordultak. A projektkoordinátor elkérte az elérhetőségeiket, és megígérte nekik, hogy továbbítja azokat a külügyminisztériumnak. Az egyik diák elmondása szerint egy, a magyar kormányhoz köthető forrásból megtudták,

a Magyarországon tanult afgán diákok evakuálásának kérdése még tárgyalás alatt van.

Ezt egy minisztériumi forrás is megerősítette az Azonnalinak. Azt, hogy pontosan kik között folytak a tárgyalások, nem sikerült kiderítenünk. 

A volt diákok, mivel nem kaptak konkrét választ múlt pénteken, még egy e-mailt írtak, immár a külügyminisztériumnak címezve. A levélre azonban állításuk szerint ezt a választ kapták: „Az elsődleges célunk jelenleg azoknak a volt kollégáinknak a megsegítése, akik Magyarországnak és a magyar hadseregnek dolgoztak Afganisztánban. Sajnos nem vagyunk abban a helyzetben, hogy segíteni tudjunk önöknek.” Több mint egy héten keresztül próbáltuk felvenni a kapcsolatot a külügyminisztériummal, hogy megerősítsék, tényleg ezt a választ adták-e a levélre, azonban egy alkalommal sem kaptunk választ a kérdéseinkre. 

NYITÓKÉP: Afgán menekültek érkeznek meg egy kanadai repülőtérre a tálibok 2021. augusztusi inváziója után / FOTÓ: Harjit Sajjan, Twitter

Rédl Boglárka
Rédl Boglárka gyakornok

Nemzetközi tanulmányok és nemzetközi gazdálkodás szakos hallgató, akit egyre jobban elvarázsol az újságírás világa. 

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek