Indulhasson-e az is egy választáson, aki nem oltott?

Szerző: Petróczi Rafael
2021.08.02. 07:01

Olaszországban a balközép Demokrata Párt főtitkára felvetette, hogy példamutatásból csak azok induljanak el egy választáson, akik már beoltatták magukat koronavírus ellen. Megkérdeztük a magyar pártokat, hogy mit szólnak az ötlethez, kötelezővé tennék-e jelöltjeik számára az oltást, és netalán még azt is az oltástól tennék-e függővé, hogy ki szavazhasson egy választáson.

Indulhasson-e az is egy választáson, aki nem oltott?

Ahogy a világon egyre inkább terjed a koronavírus delta variánsa, úgy cselekednek egyre inkább a politikai és egészségügyi döntéshozók az elmúlt másfél év reflexei alapján, szigorítva a járványügyi korlátozásokon, védettségi igazolványhoz kötve újra a szolgáltatások jó részét, és lezárva tartva a határokat – miközben egyébként a delta variáns közel sem olyan veszélyes, hogy pánikolni kelljen miatta, sőt, az oltottak még jól is járhatnak azzal, ha elkapják, és így különösebb kockázat nélkül még erősebb immunitást szereznek.  

Ebben a környezetben születnek meg az olyan ötletek, mint amit Olaszországban a balközép Demokrata Párt főtitkára Enrico Letta felvetett, hogy

csak azok indulhassanak egy választáson, akik beoltatták magukat koronavírus ellen.

A főtitkár azért hozzátette, hogy az egyik legalapvetőbb polgári jogot, a passzív választójogot nem korlátozná az oltottság alapján jogi eszközökkel, ő csupán azt szeretné, ha az olasz jelöltek jó példával járnának elől, és mindenki beoltatná magát még a választások előtt.

Mindenesetre az Azonnali kíváncsi volt, hogy mit szólnak az ötlethez a magyar pártok: szerintük lehet-e korlátozni a passzív választójogot oltottsági alapon, miben különbözik ez az ötlet attól, ha egy párt mondjuk zsidókat, melegeket vagy muszlimokat nem tesz fel deklaráltan a listájára, és ők maguk meg fogják-e követelni a jelöltjeiktől, hogy beoltassák magukat a nem kötelező koronavírus elleni vakcinák valamelyikével?

Az oltást szinte mindenki támogatja, de a jelöltséget nem kötnék ehhez

Az Azonnalinak válaszoló pártok egyike sem rajong az Enrico Letta-féle ötletért, annak ellenére sem, hogy gyakorlatilag mindenki kifejezte az oltások iránti elkötelezettségét: így tett a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd és a Polgári Válasz is, az Új Világ Néppárt elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Pálinkás József pedig a maga, és nem a pártja nevében azt írta:

„Az oltások kötelezővé tétele mellett (…) sok országban több politikai párt is kampányol, hiszen egyre inkább bebizonyosodik az, hogy felelősségteljes döntés a közösségi média, a manipuláció, az álhírek és összeesküvés-elméletek világában a polgárok jelentős részétől nem várható el. A magas fokú védettség, a nyájimmunitás elérése viszont a gazdaság, a társadalom, a nemzet alapvető érdeke.”

Ennek ellenére sem Pálinkás, sem a többi felsorolt párt nem gondolja úgy, hogy oltottság alapján korlátozni kéne a passzív választójogot: a Jobbiktól elmondásuk szerint ez távol áll – noha hozzátették, hogy mivel ők „a magyar emberek jólétéért és szabadságáért küzdő párt, ezért az olasz belpolitikával nem foglalkozunk és nem kommentáljuk ottani pártok javaslatait”.

Az MSZP szerint a baloldali pártok már több mint egy évszázada küzdenek a választójog kiszélesítéséért, így tesz az MSZP és szellemi/politikai elődje is, éppen ezért nem értenek egyet semmilyen választójogi korlátozással – azt viszont szorgalmazzák, hogy minél többen oltassák be magukat.

A szocialisták esetében külön érdekes, hogy ők az Európai Parlamentben az olasz Demokrata Párttal egy frakcióban foglalnak helyet. Az Azonnali kérdésére, hogy így az MSZP az S&D-n belül fel fogja-e hozni, hogy az egyik tagpárt elnöke ilyen antidemokratikus felvetéssel állt elő, a szocialisták úgy reagáltak:

„Az európai szocialista pártcsaládban rendre napirendre és kibeszélésre kerülnek a legrelevánsabb kérdések – nem (lesz) kivétel ez sem.”

A Párbeszéd az MSZP-hez hasonlóan buzdítja az embereket az oltásra, ugyanakkor nem gondolják, hogy ez „a demokratikus alapjogok gyakorlásának feltételeként jelenhetne meg”.

A Bencsik János-féle Polgári Válasz megkeresésünkre azt írta, hogy ők a demokratikus jogállamban hisznek, és „az embereket nem jogfosztással, hanem hiteles felvilágosító kampánnyal és az oltásokhoz kapcsolódó pozitív ösztönzőkkel kell motiválni, hogy az újabb korlátozó intézkedéseket a jövőben elkerülhessük”.

Pálinkás József pedig kérdésünkre kifejtette, hogy a passzív választójog korlátozására irányuló javaslatot Olaszországban is élesen bírálják, azt ő maga is a demokrácia alapelveivel szembemenő javaslatnak tartja, és szerinte „a választójogot csak a közügyektől való jogerős bírói ítélet korlátozhatja. Ma semmilyen jogszabályi alapja nincs a felvetett korlátozásnak.”

A Mi Hazánk sem csorbítaná a választójogot

Ebben a kérdésben az oltáskampány során az önkéntesség elvét erősen hangsúlyozó Mi Hazánk is azonos véleményen van a többi ellenzéki párttal. Mint írják:

„A Mi Hazánk álláspontja szerint ezen az alapon semmiképpen nem korlátozhatja senki a passzív választójogot. Mi nem fogadjuk el a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők diszkriminációját sem, és semmilyen esetben nem fogadjuk el az oltás kötelezővé tételét. Mindenki maga dönthessen a sorsáról, korrekt tájékoztatás után!”

Ez alapján a Mi Hazánk az aktív választójogot, tehát azt, hogy valaki részt vehessen szavazóként a választáson, sem korlátozná oltási alapon – noha pont a szélsőjobboldali párt az egyedüli kakukktojás, aki egyébként műveltségi alapon nem zárkózna el, sőt, szorgalmazná az aktív választójog korlátozását (csak az szavazhasson, aki tud írni-olvasni).

Az aktív választójog oltásalapú korlátozásának elvetését (ilyen persze Olaszországban sem merült fel, de mi kíváncsian rákérdeztünk) egyébként mindegyik más párt is osztja. Pálinkás József például már csak azért is, mert „súlyos járványhelyzet esetén eleve olyan intézkedések lépnek életbe (maszkviselés, távolságtartás, a szavazóhelyiségek szellőztetése, satöbbi), amelyek garantálják, hogy a fertőzés kockázata arra a rövid, szavazóhelyiségben töltött időre minimális szintre essen”.

A Mi Hazánk ehhez még annyit tett hozzá, hogy már csak azért sem kell kizárni egy választásból valakit, aki nem kíván élni az oltás lehetőségével, mert nála nem áll fenn változás cselekvőképességében, és nem áll büntetés hatálya alatt sem”. A Mi Hazánk arra a kérdésünkre viszont nem válaszolt, hogy a passzív választójog korlátozását felvető olasz ötlet miben különbözik attól, ha egy párt mondjuk zsidókat, melegeket vagy muszlimokat nem tesz fel deklaráltan a listájára.

Lesz-e oltási kötelezettség az előválasztáson?

Az Azonnali az előválasztáson részt vevő pártoknál külön rákérdezett arra, hogy alkalmaznák-e az elvet, hogy jelöltjeik csak akkor induljanak, ha beoltatták magukat. Az olasz ötlet ugyanis pont az őszi olaszországi önkormányzati választásra vonatkozott, azon a Demokrata Párt csak oltott jelölteket indít: miután az előválasztás is akkor lesz, a hazai pártok akár le is másolhatják a kezdeményezést, így demonstrálva azt, hogy teljes képtelenség a kormány és médiája által rájuk aggatott oltásellenes jelző.

A Jobbik erre úgy reagált, hogy ilyenben nem gondolkodnak. Ahogy írják:

„Elmúltak már azok az idők, hogy pártközpontból utasítsanak bárkit is például oltások felvételére.”

A Párbeszéd szerint „az előválasztás lényege, hogy visszaadjuk az emberek kezébe a döntést, az adott körülmények között ehhez kell megteremteni a feltételeket, köztük az egészségüggyel és járványüggyel összefüggőeket is”.

Pálinkás József pedig úgy felelt a fenti felvetésre, hogy azt nem tartja megfontolandónak, mert szerinte ez nem megoldás. Az MSZP erre a kérdésünkre direkten nem válaszolt.

Akiknek nincs véleménye

Többszöri megkeresésünkre

  • a Fidesz, a KDNP, a DK és a Kétfarkú Kutya Párt határidőre nem reagált,
  • az LMP azt jelezte, hogy ők nem kívánnak válaszolni a kérdéseinkre,
  • a Momentum pedig úgy nyilatkozott, hogy mivel a kérdéseink erősen és több helyütt szakpolitikákat érintenek, ezért a megadott határidőre nem tudnak reagálni.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek